„Az egy nagyon szép papírbolt volt!” „Ja, tudom! Ha a Westendben jártam, mindig bementem, akár csak nézelődni is, olyan szép dolgaik voltak” – mondják tősgyökeres budapesti barátaim, akik még a bevásárlóközpont-boom hajnaláról, a 2000-es évek elejéről emlékeznek a Westendben lévő kicsi (majd idővel egyre nagyobb) papír-írószer boltra, a Green Papírra. Bár a ma már az Alleeban működő üzlet tulajdonosainak, Isaák Lászlónak és feleségének, Isaákné Szabó Évának egyaránt kereskedelmi végzettsége van, vállalkozásukat, az 1997-ben létrehozott Puzzle Card Kft.-t – ahogyan a cég angol neve is mutatja – az akkor Magyarországon még újdonságnak számító kirakós képeslapok gyártásával kezdték. Igazi szerelemprojekt volt, huszonévesen, gyakorlatilag üzleti tervezés nélkül ugrottak bele, a kereskedelmi irány és a boltnyitás csak később következett.

Valószínűleg nehéz olyan tollmárkát mondani, amit Éva és László ne ismernének

Iroda az érdi garázsban
Éva 1994-ben Ausztráliából kapta az ötletadó kirakós képeslapot, rajta az ország nevezetességeivel. Egyből meglátta benne a fantáziát. Ám a képeslap aztán néhány évig a fiókban pihent, Éva ugyanis sokáig nem mert belevágni az üzletbe. „Egyedül hogyan fog bele a gyártásba egy huszonéves lány?” 1996-ban, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola (ma Budapesti Gazdasági Egyetem) előkészítőjén ismerkedett meg későbbi férjével, Lászlóval. „Mivel egyfelé laktunk, elég hamar elkezdtünk beszélgetni, hogy majd szeretnénk egyszer vállalkozni, akkoriban ez nagyon benne volt a levegőben.” Többedik beszélgetésük után került szóba az a bizonyos ausztrál képeslap, ami Lászlónak is tetszett, így – időközben már egy párt alkotva – céget alapítottak (László egyik barátjával kiegészülve), és belefogtak a gyártásba.

Elsősorban a huszonévesek lendülete vitte őket előre, nem mérték fel a piaci igényeket, és üzleti tervük sem volt.

Az induló egy–kétmillió forintos tőkét szüleiktől kapták kölcsön, a munka irodai része László nővéréék érdi garázsában zajlott. „Az volt a szerencse, hogy több ablak is volt rajta, valamennyire hasonlított egy irodára” – nevet László. „Nem lett az a szép termék, amit elképzeltünk” – foglalják össze az indulást. A bérgyártásban készülő kirakók kivitelezésével, a papírral és a grafikával is akadtak gondok, utóbbit Éva korábbi gimnáziumi barátja rajzolta számítógéppel. Tehetséges volt, de Éváék szerint nem lett átütő a képanyag, és a számítógépes grafikák sem voltak olyan jó felbontásúak, mint most.

Azt mondják, mire első kirakós képeslapjuk, egy karácsonyi darab 1997-ben piacra került, néha úgy érezték, ebbe egyszer beletörik a bicskájuk. Elsősorban a huszonévesek lendülete vitte őket előre, nem mérték fel a piaci igényeket, és üzleti tervük sem volt. Aztán termékeik bekerültek a posta kínálatába és néhány papír-írószer üzletbe, de még ekkor sem volt olyan egyszerű dolguk. Előfordult például, hogy pénteken megkapták a postának hétfőn leszállítandó ötezer darab képeslapot, de nem voltak elégedettek a fóliázással, így egy hétvége alatt átcsomagolták az összeset. „Kellett ez a tapasztalat, hogy eljussunk ide, nagyon sokat tanultunk az évek alatt ebből a gyártásból.” Egészen 2005-ig gyártották a puzzle-képeslapokat, volt olyan év is, hogy százezer darabot adtak el, mégsem lett átütő siker. Így idővel a gyártás helyett inkább a kereskedelem felé fordultak.

Miután kiderült, hogy 1999 végén megnyílik Budapest – sőt akkoriban Közép-Európa – legnagyobb bevásárlóközpontja, a Westend, ők is izgatottak lettek: szerettek volna megjelenni képeslapjaikkal. De amikor elkezdtek keresgélni, hogy a frissen nyílt bevásárlóközpontban melyik papír-írószerbe tudnának bekerülni, rájöttek: nincs még ilyen üzlet. Ezért aztán néhány millió forintos beruházással 2000-ben maguk nyitottak egy kicsi, két alkalmazottal működő, harminc négyzetméteres boltot, ami egy családi ötletelésen a Green Papír nevet kapta.

Hamar világossá vált: nem véletlen, hogy nem találtak papír-írószert, a bérlőknek akkoriban a Westend volt a legdrágább lokáció. „A szakma esélyt sem látott rá, hogy ez bejöhet. Mi meg voltunk még annyira fiatalok és kicsit tapasztalatlanok, hogy azt mondtuk, mi ezt meg fogjuk tudni csinálni” – emlékszik vissza László. Az évek során megszenvedtek a bennmaradással, sok, a nyitáskor startoló üzlet ment tönkre. „Mindig benne volt a levegőben, hogy ez itt nem egy életbiztosítás.” Éva azt mondja, sok szakmabeli dicsérte az üzletükben az áru elrendezését. „Lacinak jó rálátása volt, hogy hogyan helyezzük ki a termékeket.” Az elejétől forgalmaztak külföldi újdonságokat (például a Stabilo vagy a Faber-Castell termékeit) és teljes kollekciókat is, amit akkoriban kevés üzlet vállalt be.

Póniszőrös toll és iskolakezdő szett
Nem volt tudatos, hogy az üzletpolitika úgy alakult: nemcsak az alapvető és a legolcsóbb dolgokat tartották, hanem a felsőbb árkategóriájú (és egyben jobb minőségű), kifejezetten mutatós termékeket is, esetenként egyedül Budapesten, és meg is találták rájuk a keresletet. „Mindig szem előtt tartottuk, hogy az üzlet szép legyen, nem a funkcionalitásra törekedtünk” – foglalja össze Éva. László hozzáteszi, nagyon hamar rájöttek, hogy gagyi, távol-keleti termékekre hosszú távon nem fognak tudni építkezni.
Rendszeresen jártak hozzájuk a különböző nagykövetségekről tollakért, az első ilyen alkalommal eladó kolléganőjük hitetlenkedve ment be Lászlóékhoz az irodába azzal, hogy „a dél-afrikai nagykövetségről jöttek, hogy száz darab húsz–harmincezer forintos tollat szeretnének”. Az ügyfél kétórás nézelődés és tanácsadás után aztán valóban megvett száz tollat.

„Mit lehet csinálni két órán keresztül egy papírboltban?” – gondolkozom el a sztorit hallva magamban, de amikor Éva és László körbevezet az üzletben, rögtön megértem. Gyorsan elröppen egy óra, lelkesen mesélnek az írószerekről, a termékek elrendezésének miértjéről, közben kapkodom a fejem a szebbnél szebb füzetek, naplók, csomagolópapírok, dobozok és írószerek között. A tollak közül egy 700 ezer forintos, póniszőrös, 18 karátos aranyhegyű Graf von Faber-Castell az egyik legdrágább darab. A prémium tollak húsz–harmincezer forintba kerülnek, de tart a bolt luxusírószert is, például több százezer forintos, titániumból vagy ródiumból készült tollakat. Ezekre örök garancia van, és sokat közülük drágakövek díszítenek.

Éváék tíz éve képviselik például a luxusírószereket gyártó svájci Caran d’Ache márkát Magyarországon. A Green Papírnál a legdrágább tollakból is kiemelkedő mennyiségben adnak el. „Ehhez tényleg kell az elhivatottság és a munkatársak szakmai tudása” – mondja Éva. Nagy figyelmet fordítanak munkatársaik képzésére, külföldi gyárlátogatásokra is elviszik őket. „A kollégáknak szerencsére át tudtuk adni az írószerek szeretetét, és a prémium gyártók is szeretik, ha a szakmai hátteret hozzá tudjuk tenni.”
Vannak teljesen alapszintű írószerek és papíráru is, vagyis az üzletemberektől az iskolásokig mindenki célcsoport, sőt számos művész- és hobbiírószert, -terméket is tartanak. Hétköznap jártam náluk, nem sokkal a tíz órai nyitás után, és fél órán belül tele volt a bolt. Körülnézve nem mondhatja az ember, hogy ide csak üzletemberek vagy csak iskolások, netán azok szülei járnak: teljesen vegyesnek látszik a vásárlókör.

Éva – igazi jó kereskedőként – beszélgetés közben is finoman ki-kipillant a vásárlókra, hogy kell-e valakinek segítség. A választás sokszor tényleg nem könnyű. A boltban összesen mintegy hetven gyártó termékét árulják, például olyan tollóriások írószereit, mint a német Stabilo és a Faber Castell, a japán Uni, Zebra és Pilot, valamint Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb írószergyártójának, a pomázi ICO-nak a termékeit, de manufaktúrák (például a spanyol Miquelrius vagy a magyar Bomo Art) portékái is megjelennek.

Nyolc nyitás
Boldizsár Károly, a Bomo Art Budapest alapítója lassan két évtizede ismeri Lászlóékat, a Green Papír azóta árulja a Bomo termékeket, éves forgalmuk 15 millió forint volt tavaly az üzletben. Leginkább a naplók és a határidőnaplók fogynak. Károly azt mondja, az évek során jó barátok is lettek Lászlóékkal, ezt azonban sohasem keverik az üzlettel. Sokszor segítették egymást üzletileg vagy éppen termékfejlesztési ötletekkel.

„Az a jó Laciban, hogy amit vizionál, arra áldoz is. Nem az van, hogy ez tök jó lenne, de nincs rá keretem, hanem hajlandó költeni az új dolgokra, és ezek általában be is jönnek” – mondja Károly. Szerinte a Green Papír mindig egyedülálló volt a magyar papír-írószer piacon. „Az igazán széles közönségnek szóló papírboltok közül abban igazán különlegesek, hogy megválogatják, mit forgalmaznak, és próbálnak egyedi arculatot kialakítani a boltjuknak.”

A tollak közül egy 700 ezer forintos, póniszőrös, 18 karátos aranyhegyű Graf von Faber-Castell az egyik legdrágább darab.

Lászlóék a költözéseket és bővítéseket is beleszámítva összesen nyolc nyitást tartanak számon. „Most mégis csak egy üzletünk van, de harminc négyzetméterről jutottunk el a háromszázra” – mondják. Jelenlegi helyükön, az Alleeban 2009-ben debütáltak, és 2016-ig a Westendben lévő boltjuk is működött, majd azt bezárták. A válságos időszakokban mindig a költségracionalizálás felé mentek, és azt nézték, hogy mit lehetne még jobban csinálni. Esetleg üzletnyitásokat napoltak el vagy vettek le teljesen a napirendről – mondják azzal kapcsolatban, hogy nyilván könnyebb lenne raklapszámra tömegterméket eladni, mégsem ezt az utat választották.

Többször is szóba került vidéki üzletnyitás. „Volt néhány kecsegtető dolog, amit megléphettünk volna, de aztán inkább a biztonságos gazdálkodás felé mentünk.” Így volt ez a koronavírusos 2020-as évben is. A tavaszi karantén alatt – mivel az alapvető, munkához és tanuláshoz szükséges eszközöket áruló üzletek közé tartoztak –, ha nem is a korábban megszokott időtartamban, de nyitva voltak, és alkalmazottat sem bocsátottak el. Forgalmukon azért meg fognak látszani ezek a hónapok, mondják.

Csak tollhegyből negyvenféle
A tavaly tavaszi karantén alatt hirtelen nagyon felfutott a kalligráfiás vonal, keresettek lettek a tollak, tollhegyek, tinták, speciális rajzlapok. Lászlóék csak tollhegyből negyvenfélét tartanak. „Más nem szeret ezzel foglalkozni, ennyi apró dolgot bevinni a rendszerbe, de mi teret adunk nekik.” Fiatal és középkorú vásárlóik egyre inkább keresik a környezetbarát minősítésű termékeket, és ők sem árulnak már például műanyag szívószálat. Arra is figyelnek a kiszolgálásnál, hogy ha egy tollbetét cserélhető, akkor erre felhívják a vásárló figyelmét.

TOP 5 magyar termék: 1. Fancy Gift képeslap: a kis manufaktúrában egyesével ragasztják fel a képeslapokra a kiegészítőket. 2. Aspect Box doboz: a magyar és olasz dizájnpapírokból dolgozó kis dobozmanufaktúra termékei karácsony előtt a legkeresettebbek. 3. Pyron füzettartó box: a budapesti cég újrahasznosított papírt és kartont is felhasznál füzettartó boxaihoz. 4. ICO tollak: a már a nagyszüleink idejében is gyártott retro toll, a ma nagyon keresett pasztellszínekben. 5. Bomo Art napló : a legutóbbi, 2020-as kollekcióból.

„2000-ben sokan mondták, hogy nem lesz papír 2010-re, ennek ellenére itt vagyunk 2021-ben, és soha nem fogyott ennyi papír és írószer, mint most” – mondják. Bár a koronavírus kicsit megakasztotta ezt a trendet, de digitális kor ide vagy oda, a felnőttek is rajongói a naplóknak, az írószereknek és a minimalista dizájntermékeknek. Utóbbira példaként a Moleskine naplókat és határidőnaplókat említik, amelyekből „shop-in-shop” üzletként az ország legnagyobb választékát tartják. A járvány alatt megnőtt a webshopjuk forgalma, de – hiába van náluk 2010 óta webes értékesítés – a prémium termékeket mindig jobb személyesen megnézni. Webshopjukból egy átlagos évben forgalmuk öt–tíz százaléka, B2B értékesítésből tíz százaléka származik.

Éva és László láthatóan nagy lendülettel viszik az üzletet, a generációváltás még nem aktuális, három gyermekük közül kettő egyetemista, a legfiatalabb gimnazista. Ami biztos: mindhárman belenőttek a kereskedelmi életformába. „Augusztusban, amikor mások nyaralnak, nekünk egy szezon kezdődik, hétvégén is sokszor dolgozunk, és a karácsony sem könnyű időszak” – mondja Éva, hozzátéve, hogy 17 éves lányuk, immár belelátva más családok életébe is, nemrégiben szembesült azzal, hogy a szombat nem munkanap. Mivel színeztek a gyerekek kiskorukban? – kérdezem, amire azt mondják, gyerekeik a legjobb írószereket kapták. „Aztán kamaszkorukban vettük észre, hogy eltűnnek a ceruzáik, tollaik” – utal Éva „a suszternek lyukas a cipője” típusú családi esetekre, amikor a gyerekeknek ceruzát vagy tollat kellett kölcsönkérniük az iskolában.

Puzzle Card Kft.
Alapítás éve:
1997
Létszám:
14 fő
Tulajdonos:
Isaák László,
Isaákné Szabó Éva
Nettó árbevétel
(millió forint)
2018
472,8
2019
496,8
2020
410*
Adózott eredmény
(millió forint)
2018
14,6
2019
44,8
2020
20*
*Becslés
Forrás: Bisnode, cégközlés