„Keményen budai” lányként mindig vágyott a vidékiségre, budai üzletében ma keményen megdolgozik érte. Forgács Judit nem delikátot, hanem házi boltot nyitott – szerinte a kettő között nagyon sok munkaóra a különbség.
Erdélyi sonka, házi májas, tormás sonkakrém, padlizsánkrém, friss kenyér és tökös-mákos rétes kerül a betévedt pár szatyraiba, ajándékba kapnak hozzá egy kalácsot, meg a főtt sonka megmaradt csücskét – akkora vigyorral sétálnak ki a Nagymama házi boltjából, hogy a maszkjukból is kilóg. Egy idős néni sajtért jön be, egy fiatal, környezettudatos lány a dobozait nyújtja, friss tanyasi csirkét, házi parizert visz bennük. „Drágám, ezt a boltot nem lehet maszkban csinálni, ennek része a mosoly – fordul közben felém Forgács Judit, aki bár nem ismeri minden vevőjét személyesen, de majdnem. – Ez itt nem csak üzleti fogás, ahhoz, hogy huszonegy évig folyton itt állj, szenvedély kell és szeretet.”
Judit vendéglátós iskolát végzett, aztán közgazdaságtant tanult, de összesen öt hónapig volt alkalmazott. Szerette a jót, szépet és finomat, illetve a minőségit, és amikor a rendszerváltás után tíz évvel, a piacra betörő multik között nem találta, saját bizniszre adta a fejét. Hentes és állattartó ismerősei figyelmeztették, hogy nem lesz könnyű menet, de ha Judit vállalja a kockázatokat, partnerei lesznek. Így is lett.
Előbb pesti zöldséges, aztán első kerületi kisboltos lett a lányból – a tulajdonosi szemléletet magától tanulta meg; definíciója szerint ennek része a kemény munka. „Ezt én nem megörököltem, hanem felépítettem” – ismétli el többször. A Nagymama boltja minden nap 10 és 21 óra között van nyitva, de a tulajdonos munkaideje hajnalban kezdődik, és éjjel ér véget. Csak a hűtőpultokat be- és kipakolni többórányi feladat, hát még a kencéket elkészíteni, sajtokat szeletelni, az idős asszonyokat a bolt feletti konyhában a sütemények elkészültében segíteni. Hogy az árubeszerzésről, a takarításról-mosogatásról és a kiszolgálásáról ne is beszéljünk.
Összefogás az építőipari ügyeskedés ellen, youtuber hidegburkolók és családi kripta mint pozitív társadalmi példa – Illy Gáborral, a 30 éves Baumit Magyarország ügyvezetőjével beszélgettünk a cég sikerének titkáról, a piacon betöltött meghatározó szereppel járó különleges kötelezettségeiről, és arról, miért fogjuk oktatóvideók segítségével magunknak kifesteni a lakást a jövőben.
A siker titka az egyéniség „Nincs magyar Baumit úgy, ahogy ma ismerjük, ha nem Friedrich Schmid az alapító, akinek a karizmatikus, teremtő vezetői egyénisége átvezette a céget a rendszerváltás káoszán” – kezdi Illy Gábor ügyvezető. „Schmid úr abban hitt, hogy az embereket az motiválja igazán, ha lehetőséget kapnak, hogy megvalósítsák önmagukat. A Baumit legsikeresebb cégeinél ez a hozzáállás minden területen tetten érthető. Dolgoztam elég sok multicégnél. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom a multinacionális vállalati kultúrát, akkor ott a szervezet és a tőke dolgozik, és nincs nagyon szükség egyéniségekre. Tizennegyedik éve vagyok a Baumitnál, és számomra ez a legélvezetesebb munkahely, mert itt szabadabban hozhatok meg szakmai döntéseket, mint eddig bárhol.” Illy Gábor mindig hangsúlyozza, hogy a versenytársakra nem ellenfélként tekintenek. „Hálásak vagyunk a versenytársak jelenlétéért, mert egy olyan tükröt tartanak nekünk, amiből sokkal nyilvánvalóbbá válik, hogy mit csinálnak ők jobban, mint mi, és ez motivációt ad.” Ez azonban nem szimpla altruizmus, amit a legjobban a MÉVSZ, a Magyar Építőkémiai és Vakolat Szövetség működése jelez.
2020.10.01.
Illy Gábor, a Baumit ügyvezető igazgatója
2020.10.01.
Illy Gábor, a Baumit ügyvezető igazgatója
„Mi félkész termékeket állítunk elő, ami értő szakemberek szakszerű munkájával válik késztermékké. Ha hagyjuk, hogy eluralkodjon a káosz, a lehúzós-kispórolós ügyeskedés, akkor a legjobb félkész termékből is gyenge végeredmény fog születni. A 2008-as válság okozta pánik felerősítette az ilyen piaci magatartásokat. Ezért javasoltam, hogy aktiváljuk a Vakolat Szövetséget, amivel olyan minőségi irányelveket fogadtathatunk el, amikhez mindenki tartja magát” – fogalmaz Illy Gábor. „Ha egy vállalat egy piacon a vezető szereplők egyike, akkor az felelősséggel is jár. Ez azt jelenti, hogy ha anomáliákat lát, akkor kötelessége a szakmai szervezeteken keresztül felhívni ezekre a figyelmet, és megpróbálni a piacot műszakilag, jogilag korrekten és etikusan is a helyes útra terelni. Ezek nagyon lassú folyamatok, de ha kitartóak vagyunk, akkor láthatóak lesznek, és állíthatom – mondja az ügyvezető –, hogy már láthatóak az eredményeik.”
A hidegburkolók már a Youtube-on vannak A minőségi munka követelményeit és ismereteit ma már nem csak a szakmán belül kell terjeszteni. „Az internet beépülése a mindennapi életbe magával hozta a tájékozott vásárló szimptómát. Ezek a vásárlók azok, akik összeszednek minden információt, de nem biztos, hogy értik is, vagy éppenséggel elhisznek mindent, amit találtak. A Baumitnak erre reagálnia kell. Ezért vagyunk jelen az összes felületen, ezért készítünk online előadásokat, és ezért működünk együtt olyan mesteremberekkel, mint a saját Youtube-csatornát működtető Csempedoki, aki releváns és érthető információkat ad át a nézőknek.” Ez azért is egyre fontosabb, mert Illy Gábor úgy véli, a hazai építőipar legnagyobb gátja, a munkaerőhiány a csináld magad újbóli megerősödését is el fogja hozni. „A most bejelentett felújítási támogatási program nagyon fontos lépés, de nem lett tőle több szobafestő. Viszont lehet, hogy egyszerre százezer otthonban fogják úgy gondolni, hogy akkor itt az ideje lakást felújítani. Szóval jönnek újra pfuscherek, akik nem csak meg tudják maguknak csinálni a festést, de jól el is tudják fuserálni. Ezeket az embereket kommunikációval kell segítenünk, hogy a termékeinkkel jól tudjanak dolgozni. Nagyon hiszünk a gépesítésben is, ami ki tudja váltani a hiányzó élőerőt.”
A környezettudatosság kihívásaira a Baumit big datával keresi a választ. Az osztrák anyacég néhány éve Viva Park néven létrehozott egy kutatóparkot a homlokzati szigetelőrendszerek energiahatékonyságának tökéletesítésére. Itt a régióban szokásos falszerkezetekkel építettek fel egy-egy házat, amiken szenzorrendszerrel mérik az időjárási hatásokat. Egyetemek, kutatóintézetek bevonásával elemzik az eredményeket, amelyek alapján a Baumit-termékeket is jobban tudják adaptálni a különféle igényekhez.
Egy panel vagy kripta is lehet jó példa „Aki egy iparágban sikert ér el, annak figyelnie kell arra, hogy méltányos legyen a társadalmi közeg tagjaival, akik szintén hozzásegítik a profitjához” – az ügyvezető szerint ez a szemlélet az alapja a Baumit széleskörű társadalmi tevékenységének, ami a kőbányászok nemzeti emlékhelyének felépítésétől a nehéz sorsú családok, egyházi közösségek támogatásán át a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítést segítő, jelentős mértékű ágazati kezdeményezés megszervezéséig ível.
A Baumit életében fontos szerepet tölt be az Év Homlokzata pályázat, ahol ismert hazai építészekből álló zsűrivel, közönségszavazással, pénzdíjazással keresik a legszebb új építésű vagy felújított homlokzatokat. „Lehetőségem van ügyvezetői különdíjat is adni, amivel próbálok olyan üzeneteket megfogalmazni, amelyek a Baumit hozzáállását mutatják a jelen vagy a közeljövő kérdéseihez. Tíz éve az első panelfelújításra adtam különdíjat, amit akkor még senki nem értett, de ma már bevetté váltak ezek a látványos panelhomlokzatok. Legutóbb pedig adtam egy díjat egy családi kriptának. Ma már sokszor azt sem tudjuk, hogy a dédszüleink hol vannak eltemetve, de ennek a nemesi családnak a leszármazottjai összefogtak, és helyreállították az őseik temetkezési helyét. A különös jelentőségű történeteket keresem, ezért adtam nekik díjat” – mondja a cégvezető.
Hegedűművésznek készült, de végül máshogyan lett a zene karrierjének főszereplője. Erdődy Orsolyát szinte a koronavírus megjelenésével egy időben nevezték ki a Budapesti Fesztiválzenekar menedzser-igazgatójává. Szerenádkoncertek, online előadások – a világ talán legelismertebb magyar zenekara erős „karmesterrel” az élén reagál arra, hogy a hangversenytermekben most egy darabig lehúzták a függönyt.
Becsei András lett az év bankára a Mastercard szavazásán. Miért bíznak benne ennyire a kollégái? Milyen előnyöket érezhetnek az ügyfelek a nagy banki digitalizációs menetelésből? Revolut vagy Google: kiktől tartanak a bankok jobban, a nagy fintech cégektől vagy a bigtechektől? Mennyire hitelez válságban a legnagyobb magyar bank? Interjú az OTP budapesti régiójának, illetve a csoport jelzálogbankjának és lakástakarékjának vezetőjével, aki a Bankszövetség alelnöke is.
A Kompánia Tanoda mentoráltjai nem szoktak megbukni. Amellett, hogy az alapítvány szakemberei hátrányos helyzetű iskolásokkal tanulnak, a szülőknek is segítenek. Ha kell, élelmiszercsomaggal, ha kell, egyéni szakpszichológusi konzultációval. Alter nevű telephelyükön pedig a függőségektől és a végső leszakadástól igyekszenek megóvni a fiatalokat.
