Összefogás az építőipari ügyeskedés ellen, youtuber hidegburkolók és családi kripta mint pozitív társadalmi példa – Illy Gáborral, a 30 éves Baumit Magyarország ügyvezetőjével beszélgettünk a cég sikerének titkáról, a piacon betöltött meghatározó szereppel járó különleges kötelezettségeiről, és arról, miért fogjuk oktatóvideók segítségével magunknak kifesteni a lakást a jövőben.
A siker titka az egyéniség „Nincs magyar Baumit úgy, ahogy ma ismerjük, ha nem Friedrich Schmid az alapító, akinek a karizmatikus, teremtő vezetői egyénisége átvezette a céget a rendszerváltás káoszán” – kezdi Illy Gábor ügyvezető. „Schmid úr abban hitt, hogy az embereket az motiválja igazán, ha lehetőséget kapnak, hogy megvalósítsák önmagukat. A Baumit legsikeresebb cégeinél ez a hozzáállás minden területen tetten érthető. Dolgoztam elég sok multicégnél. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom a multinacionális vállalati kultúrát, akkor ott a szervezet és a tőke dolgozik, és nincs nagyon szükség egyéniségekre. Tizennegyedik éve vagyok a Baumitnál, és számomra ez a legélvezetesebb munkahely, mert itt szabadabban hozhatok meg szakmai döntéseket, mint eddig bárhol.” Illy Gábor mindig hangsúlyozza, hogy a versenytársakra nem ellenfélként tekintenek. „Hálásak vagyunk a versenytársak jelenlétéért, mert egy olyan tükröt tartanak nekünk, amiből sokkal nyilvánvalóbbá válik, hogy mit csinálnak ők jobban, mint mi, és ez motivációt ad.” Ez azonban nem szimpla altruizmus, amit a legjobban a MÉVSZ, a Magyar Építőkémiai és Vakolat Szövetség működése jelez.
„Mi félkész termékeket állítunk elő, ami értő szakemberek szakszerű munkájával válik késztermékké. Ha hagyjuk, hogy eluralkodjon a káosz, a lehúzós-kispórolós ügyeskedés, akkor a legjobb félkész termékből is gyenge végeredmény fog születni. A 2008-as válság okozta pánik felerősítette az ilyen piaci magatartásokat. Ezért javasoltam, hogy aktiváljuk a Vakolat Szövetséget, amivel olyan minőségi irányelveket fogadtathatunk el, amikhez mindenki tartja magát” – fogalmaz Illy Gábor. „Ha egy vállalat egy piacon a vezető szereplők egyike, akkor az felelősséggel is jár. Ez azt jelenti, hogy ha anomáliákat lát, akkor kötelessége a szakmai szervezeteken keresztül felhívni ezekre a figyelmet, és megpróbálni a piacot műszakilag, jogilag korrekten és etikusan is a helyes útra terelni. Ezek nagyon lassú folyamatok, de ha kitartóak vagyunk, akkor láthatóak lesznek, és állíthatom – mondja az ügyvezető –, hogy már láthatóak az eredményeik.”
A hidegburkolók már a Youtube-on vannak A minőségi munka követelményeit és ismereteit ma már nem csak a szakmán belül kell terjeszteni. „Az internet beépülése a mindennapi életbe magával hozta a tájékozott vásárló szimptómát. Ezek a vásárlók azok, akik összeszednek minden információt, de nem biztos, hogy értik is, vagy éppenséggel elhisznek mindent, amit találtak. A Baumitnak erre reagálnia kell. Ezért vagyunk jelen az összes felületen, ezért készítünk online előadásokat, és ezért működünk együtt olyan mesteremberekkel, mint a saját Youtube-csatornát működtető Csempedoki, aki releváns és érthető információkat ad át a nézőknek.” Ez azért is egyre fontosabb, mert Illy Gábor úgy véli, a hazai építőipar legnagyobb gátja, a munkaerőhiány a csináld magad újbóli megerősödését is el fogja hozni. „A most bejelentett felújítási támogatási program nagyon fontos lépés, de nem lett tőle több szobafestő. Viszont lehet, hogy egyszerre százezer otthonban fogják úgy gondolni, hogy akkor itt az ideje lakást felújítani. Szóval jönnek újra pfuscherek, akik nem csak meg tudják maguknak csinálni a festést, de jól el is tudják fuserálni. Ezeket az embereket kommunikációval kell segítenünk, hogy a termékeinkkel jól tudjanak dolgozni. Nagyon hiszünk a gépesítésben is, ami ki tudja váltani a hiányzó élőerőt.”
Az elmúlt évben a tőzsdéken egyes szektorok magukhoz sem tudtak térni a hatalmas visszaesésekből, míg más szektorok elképesztő növekedést könyvelhettek el, bizonyos papírok értéke pedig akár a tízszeresére is emelkedhetett. Mivel a hazai tőzsde ilyen lehetőségeket nem kínál, a befektetők figyelme is a külföld felé fordult. A Concorde Értékpapír Zrt. abban segít ügyfeleinek, hogy ezeket a kecsegtető lehetőségeket egyszerűen, szakértő befektetési tanácsadás mellett, a valós kockázatok felmérésével igyekezhessenek kihasználni.
Rengeteg szempontból volt különleges év a 2020-as. A járvány különféle közvetlen és közvetett hatásairól sokat hallhattunk, de a befektetési piac átrendeződése talán a szakmán kívül még kevesekben tudatosult. Pedig e területen is szinte forradalmi változások történtek az elmúlt hónapokban. „Szétszakadt idén a tőzsdék, valamint a különböző eszközök teljesítménye is. Február-március környékén a nagy gazdasági világválság óta nem tapasztalt zuhanás jellemezte a piacokat, de az állami szereplők gyors és hatékony beavatkozásának köszönhetően az árfolyamok már március vége felé stabilizálódtak, utána pedig emelkedni is tudtak – fejti ki Régely Károly, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgatója. – De a különböző régiók között óriási különbségek vannak. Azon piacok – mint például a magyar, illetve az egész közép-európai régiós –, ahol a hagyományos vállalatok papírjai dominálnak, azok teljesítménye elmarad az átlagtól, ahol viszont a techcégek nagy számban vannak jelen, azok kiemelkedően teljesítettek. Az ilyen vállalatok gyűjtőbázisának számító NASDAQ várhatóan 40 százalék körüli pluszban zárja majd az évet. Az elmúlt nagyjából öt évben főként az adatbankokra és az internetes kiszolgálásra alapuló technológiai váltás kezdődött meg, és ez most egy forradalomban csúcsosodott ki, a pandémia legalább 5-10, de egyesek szerint 20 évet is gyorsíthatott e folyamatokon.”
Drámai változások
A hozamok közti ilyen hatalmas különbségekre pedig természetesen a hazai befektetők is érzékenyen reagáltak. És mivel a most húzóágazatnak számító iparágakhoz tartozó vállalatok papírjait sem a hazai, sem a régiós, de még nyugat-európai piacokon is csak korlátozottan vagy sehogy sem érhetik el, figyelmüket, és ezzel együtt a pénzüket is máshova kezdték koncentrálni. A magyar piacot tovább korlátozza az is, hogy a lakossági befektetők számára a nagyon jól kamatozó, kockázatmentes állampapírok nagyon jó alternatívát jelentenek, ezért a piacon jóval magasabb hozamot várnának el a vállalt kockázatért cserébe, ilyet viszont hazai cégek nem tudnak kínálni. „Mivel a befektetők elvárásai magasak, illetve az NHP, de a normál banki hitelezés keretében is egyszámjegyű kamattal lehet forráshoz jutni, elszakadt egymástól a kínálati és a keresleti oldal – magyarázza Régely Károly. – Ha egy jó pénzügyi mutatókkal rendelkező vállalat egyszámjegyű hozamon juthat forráshoz, a lakossági megtakarítók pedig 10-15 százalékot várnak el, akkor ez nehezen fog találkozni.”
A két tényező együttes hatása pedig drámai változásokat hozott. „Látunk egy olyan hazai befektetői kört, aki szeretné megtakarításainak értékét megőrizni, kamatoztatni, de már a teljes világot tekinti befektetési terepnek. Már kezdő befektetők is ugyanúgy vásárolnak például a Tesla részvényeiből, mint mondjuk az OTP papírjaiból” – mesél a tapasztalatokról Tabányi Mónika, a Concorde privátbanki igazgatója. Ez a fókuszváltás úgy mutatkozott meg a cégnél, hogy a Concorde árbevételében a hazai tőzsdén forgalmazott papírok utáni jutalékokból származó bevételek a korábbi 50 százalékról 15 százalékra estek vissza, ahogy a külföldi papírok kereskedéséből származó bevételek 3-4-szeresükre nőttek. „Talán ez kívülről kevésbé érzékelhető, de mi egy erős, a pénzügyi válság óta nem látott változást látunk megindulni. Ezek a folyamatok átírják a teljes szektort” – teszi hozzá Régely Károly.
Piaci reneszánsz
A befektetők tehát a hazai papírok helyett a külföldieket keresik, az abszolút hozamú alapok helyett pedig inkább részvényalapokat választanak, sőt egyedi részvényekkel is szívesen kereskednek. „A befektetések reneszánszát éljük – jelenti ki a vezérigazgató. – A pénzügyi válság óta nem tapasztalható kockázatvállalási étvágya van a befektetőknek. Korábban a passzív befektetés uralta a piacot, de idén egy 180 fokos fordulat történt, és a befektetők aktívan követik a piacot, keresik az új lehetőségeket, nem elégednek meg azzal, hogy passzív szereplők legyenek egy ennyire eltérő mértékben fejlődő piacon.”
A Concorde-nál pedig ez az igény maximálisan találkozik a lehetőségekkel. A cég ügyfelei számára valóban kitárul a világ befektetési szempontból, hiszen megtakarításaikból az egyedi részvényektől kezdve a sokféle részvényalapokon át a kockázatmentes állampapírokig bármilyen eszközöket vásárolhatnak a hazai és a külföldi piacokon is. A változó igények persze a céget is új kihívások elé állították, erre válaszul 40 százalékkal bővítették az elemzői csapatot, amerikai részvényelemzőket is csatasorba állítottak, új, a külföldi piacokra koncentráló napi hírleveleket küldenek az ügyfeleknek.
Sőt, a cégcsoport nemrég egy Írországban bejegyzett, tehát az ír jegybank által felügyelt, az ottani jogszabályoknak megfelelően működő pénzügyi szolgáltatót is létrehozott, amely azt is lehetővé teszi az ügyfeleknek, hogy az eszközök diverzifikációja mellett a számlák helye tekintetében is diverzifikálják megtakarításaikat. „Az ír szolgáltató a nyugat-európai számlavezetés minden előnyét kínálja ügyfeleinknek, de alacsonyabb belépési küszöbbel, miközben a számlanyitáshoz nem kell külföldre utazni, az ügyeket pedig magyar kapcsolattartókon keresztül intézhetik. A költségek tekintetében pedig nagyon versenyképesek vagyunk” – mondja erről Régely Károly.
Felmérni a kockázatokat
Fontos azonban, hogy az új lehetőségek bűvöletében a befektetők ne feledkezzenek meg a megfelelő óvatosságról. A Concorde tanácsadói ebben is segítenek. „Először is meg kell értenünk az ügyfél motivációját. Mi a célja a megtakarításnak? Ez sok mindenen múlik, például döntő jelentőségű lehet az ügyfél életkora is, de rengeteg egyéb tényezőt is figyelembe véve teszünk javaslatot egy megfelelően diverzifikált portfólió kialakítására. Széles fókuszt kínálunk jól kezelt kockázatvállalás mellett – fejti ki Tabányi Mónika, aki azt is hozzáteszi, ez azért is fontos, mert a közeljövő is tele van bizonytalansági tényezőkkel. – Az lesz a kérdés, hogy ez a kirívó év átalakítja-e a gazdaság alapvető szerkezetét is, lesznek-e cégek vagy szektorok, amelyek hosszú távon nyertesen vagy vesztesen fognak kikerülni ebből a helyzetből. A turizmusból élő cégek valószínűleg visszapattannak majd, ha újra lehet utazni, de például az autóiparban az elektromos autók térhódítása tartósan átírhatja az erőviszonyokat.”
Régely Károly is azt emeli ki, hogy érdemes szakértőkre támaszkodni, különösen egy ilyen gyorsan változó piacon. „A mostani helyzet felértékeli a szerepünket mind a céleszközök kiválasztásában, mind a valós kockázatok felméré-sében – ezzel együtt a befektetési szolgáltató felelősségét is megnöveli. Nagyon fontos, hogy mindenki a saját kockázatvállalási hajlandóságáig vállaljon pozíciókat, és az éppen divatos áramlatokra felülve ne fenyegesse az a veszély, hogy az első korrekció elviheti a megtakarításai jelentős részét. Nemcsak az a feladatunk, hogy megfelelő célpontokat keressünk az ügyfelek számára, hanem adott esetben bizony vissza is kell tartanunk őket. Mi hosszú távon gondolkozunk, és az elsődleges célunk, hogy az ügyfeleknek meg kell őrizniük a befektetési állományukat.”
Rohamtempóban növekednek, agresszíven mennek előre, mostanra mindenkit felfaltak a magyar piacon, aki az útjukban állt. Kezdetben csak fehérjeport kínáltak itt és a szűkebb régióban, ma már 800 termékből álló protein-, vitamin- és reformélelmiszer-portfóliójuk eljut a világ száz országába. A harmincas éveikben járó tulajdonos-vezetők, Lévai Bálint és Balázs közvetlenül, egészséges magabiztossággal, de nagyon határozottan állítják: Európában piacvezető, amit csinálnak, és bizonyos szempontból világszinten egyedülálló, ahogyan csinálják. A számok és az elmúlt pár év őket igazolják, Coviddal együtt is vagy húsz százalékot növekedtek – a még mindig családi kézben lévő BiotechUSA-nak még 2020 is bejött.
Lassú víz partot mosott a Slow Budapest üzletfejlesztésében. A kisvállalkozás nyolc év alatt a kétszeresére nőtt, főként Krajcsó Nelli anti-határidőnaplójának köszönhetően.
„Keményen budai” lányként mindig vágyott a vidékiségre, budai üzletében ma keményen megdolgozik érte. Forgács Judit nem delikátot, hanem házi boltot nyitott – szerinte a kettő között nagyon sok munkaóra a különbség.