Piszok menő dolog lett

Egy viszonylag szűk befektetői réteg kis kedvencéből a piacot meghatározó tényezőkké váltak igen rövid idő alatt a zöld vagy fenntarthatósági alapok. Az angol ESG (enviromental, social and governance) mozaikszónak nincs elterjedt magyarosítása, a lényeg, hogy olyan felelős befektetési politikára utal, amelynél a környezeti, a társadalmi és vállalatirányítási szempontok dominálnak. Nagyon leegyszerűsítve az ESG alapok olyan befektetéseket eszközölnek, amelyek a fenntartható fejlődés irányát, illetve az ez iránt elkötelezett vállalkozásokat segítik, a részvényalapok ilyen cégekbe teszik a pénzüket.

Ez iszonyat jól hangzik, és az idei számok azt mutatják, hogy a világ befektetői vették az adást, egyre nagyobb tételben csatornázzák át pénzeiket az ESG címke alatt futó befektetésekbe. Az első félévben a befektetési alapokból összességében távoztak a pénzek, azonban az ESG alapok egyre nagyobb összegeket vonzottak be világszerte: 2020 első felében a Morningstar adatai szerint egészen konkrétan 20,9 milliárd dollárt, ami majdnem eléri a 2019-ben mért teljes beáramlást.


Az ESG mentalitás népszerűségének különösen jót tett az idei, koronavírustól sújtott év. A járvány ugyanis a zöldülés mellett felértékeli a cégek szociális érzékenyégét, a munkavállalók megbecsülését is. Az érdeklődés az ilyen irányú befektetések iránt Magyarországon is egyértelműen nő, sorra indulnak új alapok, a Befektetésialap-kezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) pedig októberben bejelentette, hogy januártól ESG szempontból is besorolja az alapokat. Ezzel a befektetők számára megkönnyítik a keresést, illetve választást. Mielőtt azonban beugrana bárki egy ESG befektetésbe, néhány apróságot érdemes átgondolni.