Egyszer vége lesz ennek, a repülőterekről leverik a lakatot, és újra utazni fogunk. Például Portóba, amiről még kora ősszel néztük meg, hogy maszkban, távolságtartással együtt is milyen jó helyszín egy elnyújtott előszezoni hétvégére.
Úgy meg vagyunk illetődve attól, hogy tényleg felszállt velünk a repülő – miután mint mindenkinek, aki egy ilyen cikkbe belekezd, számtalan Agárdnál merészebb utazási tervünket döntötte romba 2020 –, hogy elsőre nem is merjük bevenni a belvárost. Taxival szeljük át az éjszakai Portót, az autópályahíd – mint a képeslapokról ismerős összes – szédítő magasságban feszít a város és a Douro folyó torkolata fölött. Miramarban, egy óceánparti, kertes elővárosban tesz ki minket a sofőr: távolságra Szentendre, hangulatra egy sós levegőjű Balatonföldvár, ahol a kívülről csempézett tornácok mellett váratlan sűrűséggel bukkannak fel jelei annak, hogy Portugáliában nagyobbat ment a Bauhaus, mint Zugligetben.
Historizáló portóis hordók, szemben Porto Pestje
Ez akkor is élmény, ha egyébként a likőrös vonal nem annyira zsánere valakinek.
Mint azt a másnap a korzón araszoló kabriók számából és későbbi beszélgetésekből összerakjuk, az iménti hasonlatok mindegyike stimmel, és sikerült a helyi kisgyermekes marketingigazgatók és más középkorú yuppie-k kedvenc elővárosát telibe lőni. Itt meglepően precíz social distancing gyakorlatot mutatnak be a fövenyen a Portóból kihévező víkendezők két sziklatömb és homárétterem között. Egy álló napig nézzük őket, közben tőkehalat, krumplit meg tejszínes polipot majszolunk, és a harminc négyzetméteres kisboltból horgászott random négyeurós (tökéletes) fehérborral olajozzuk be az atlanti naplementét.
Ajánlott cikkek
Metropolitan Egyetem
2021 Január Támogatói tartalom Metropolitan Egyetem
Alkotóegyetemmé válik a Budapesti Metropolitan Egyetem. A fogalom mögött egy sok éves, a hazai felsőoktatásban példa nélküli koncepcióváltás áll, középpontjában a hazánkban egyedülálló portfólió alapú oktatási rendszer bevezetésével. Dr. Tóth Ágnes, az egyetem elnök-vezérigazgatója elmondta, a METU-n a diákok mellett a tanárokat is folyamatosan képzik, a cél a diploma után minél jobban hasznosítható gyakorlati tudás átadása, és az egyetemi oktatás alkalmassá tétele a jelen és a jövő kihívásaira.
„A márka, amit építünk, a Metropolitan Egyetem maga, amihez most találtuk meg azt a kifejezést, ami a legfontosabb értékeinket egy szóban meg tudja jeleníteni” – kezdi dr. Tóth Ágnes, a Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatója. „Az Alkotóegyetem kifejezés – ahogy a mögötte álló, több éves munkával felépített egyedülálló oktatási koncepció is – »belülről jön«, az oktatókkal közösen fogalmaztuk meg. Mindkét egyetemi karunk szellemiségét kifejezi: nem csak a Művészeti és Kreatívipari, de az Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karunk oktatói is alkotásként tekintenek a tevékenységükre. Az Alkotóegyetem kifejezéssel azt deklaráljuk, hogy a célunk ezt az alkotóképességet erősíteni a hallgatókban.”
„Az Alkotóegyetem fogalom bevezetése csak egy lépés az úton, ami nem most kezdődött és nem most ér véget” – mondja a vezérigazgató. „E mögött egy teljes módszertani váltás áll, amely sokéves előkészítő munka után most teljesedett ki. A váltás célja az egész oktatási rendszerünket – a tananyagtól az oktatókon át a képzések felépítéséig – úgy átformálni, hogy hallgatóközpontúan és minél hatékonyabban tudjon gyakorlati tudást és kompetenciákat átadni a diákoknak.”
A METU hallgatói portfólió alapú oktatásban vesznek részt. Ebben az oktatási rendszerben minden diáknak a kezdetektől épül egy személyes portfóliója, amibe a tanulmányai során megszerzett, munkaerőpiacon értékelhető készségeket és tudást tudja összegyűjteni. A módszer célja, hogy feloldja a „tapasztalt pályakezdő” ellentmondást, és már az egyetemen olyan tudást és tapasztalatot adjon a hallgatóknak, amit a diploma után nem kell még egyszer, immár „élesben” megtanulniuk. Ennek érdekében az oktatók jelentős része gyakorló szakember, az üzleti szféra különféle területeiről.
„A gyakorlatközpontúságban az egyik legnagyobb értékünk az oktatói gárda. A szakok vezetői a saját munkáikba is integrálják a hallgatóikat, akik így például valós filmforgatásokon szerezhetnek gyakorlatot. A másik értékünk az a többezer cégből álló szakmai bázis, akik vállalják, hogy a hallgatóknak kávéfőzés helyett valós gyakorlati munkát nyújtanak. Ez a fajta képzés a munkaerőpiacnak is egyértelműen érdeke.”
A METU portfólió alapú oktatási rendszere a hallgatók soft skilljeit is tréningekkel fejleszti. „Erre a legelejétől óriási hangsúlyt fektetünk. Nem csak szakmai tudást szeretnénk átadni nekik, de fejleszteni akarjuk a kompetenciákat is, a csapatmunkától az önismereti kérdéseken át a munkahelyi viselkedésig. A hallgatók portfólióiba ezek a képességek is bekerülnek” – mondja dr. Tóth Ágnes.
Az egyetem nem csak a hallgatóknak vezetett be tréningrendszert és mentorprogramot. Az oktatókat is folyamatosan képzik, hogy az általuk tanított ismereteket még inkább a készségfejlesztésre fókuszálva tudják átadni a diákoknak. Az oktatók és szakemberek egymás óráit is látogatják és értékelik. „Gyűjtjük, mérjük és elemezzük a visszajelzéseket, amelyek alapján a szakmai stábunk fejleszti tovább a módszereinket. A módszertanunk nem lesz soha teljesen kész, hiszen folyamatosan változnak a viszonyok, amihez a gyakorlatot is igazítani kell, és sokat kell tenni azért, hogy mindig az élen járjunk.”
„Ilyen tudatos építkezésről nincs tudomásom a hazai felsőoktatási rendszerből” – teszi hozzá az egyetem vezérigazgatója. „A portfólió alapú képzési módszer szintén alulról jövő kezdeményezésként indult, amit az egyetem felkarolt, erőforrást tett mellé, és rendszerszintűvé tett. Ennek a fejlődésnek a csúcsa az lesz, ha a karok közötti integráció is megvalósul. Itt még nem tartunk, de már most is vannak olyan oktatási projektek, melyek karok közötti együttműködésről szólnak, például egy divatbemutató, aminek a sikeres megvalósításához az üzleti és a kreatív szakokon tanuló hallgatók együttműködésére van szükség.”
Dr. Tóth Ágnes szerint az oktatás, emberekről lévén szó, sosem lesz teljesen standardizálható, és mindig megmarad a jelentősége a hallgatók és oktatók közti személyes kapcsolatoknak, az így átadott tudásnak, inspirációknak, mindemellett rendszerszinten a módszerek, folyamatok integrációjának van jelentősége.
A METU vezérigazgatója a folyamatos fejlesztésre, az egyetemek jövőbeli szerepének megtalálására személyes misszióként is tekint. „Régen az egyetem maga volt a tudás forrása: a szakmai ismereteket semmilyen más forrásból nem lehetett megszerezni. A tudáshoz ma már bárki bármikor hozzáférhet, az egyetemek működésében azonban ennek ellenére több mint száz évig nem változott semmi lényeges. Aminek meg kellene változnia, az az, hogy az egyetemek ne tekintsék egyértelműnek a jövőben a pozíciójukat, mert a tudás demokratizálódásával már teljesen más a jelentőségük. Nem az egyetem a tudás forrása.Abban mégis tudják támogatni a hallgatókat, hogy hogyan haladnak végig a tanulási folyamaton, bármi is legyen a tudás forrása. Ehhez kell optimalizálni a módszertant. Nos, ezt tesszük mi.”
Hogy a Metropolitan Egyetemnél ez a váltás meg tudott történni, az dr. Tóth Ágnes szerint nagyon sokban múlott az egyetem oktatóin és vezetőin, az ottani szemléleten, és azon, hogy a főiskola, majd egyetem magánintézményként folyamatos versenyre volt kényszerítve. „Sok más magánegyetemmel ellentétben itt sikeresen összeállt minden, és rendszerszinten végig lehetett vinni a változást. Számomra a legfontosabb kihívás, hogy a jó példákból, kezdeményezésekből rendszert építsünk, és biztos vagyok benne, hogy ez hosszútávon hatni fog az egész magyar felsőoktatásra is. Megfogalmazott stratégiai célunk az is, hogy a kelet-közép-európai régió legmeghatározóbb egyetemévé váljunk” – mondja a Metropolitan Egyetem vezérigazgatója.
Dr. Tóth Ágnes 2019 óta a Budapesti Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatója. 20 éve dolgozik a felsőoktatásban, 11 éve vesz részt a Budapesti Metropolitan Egyetem munkájában. Vezérigazgatói kinevezése előtt ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesként, marketingvezetőként, stratégiai tanácsadóként segítette az intézmény munkáját. Hozzá kötődik a hallgatóorientált szemlélet megerősítése: ő vezette be az egyetemen az NPS (Net Promoter Score) mutatószám mérését, amely mentén a Metropolitan vezető szerepet kíván szerezni a kelet-közép-európai régió felsőoktatási piacán.
Lassú víz partot mosott a Slow Budapest üzletfejlesztésében. A kisvállalkozás nyolc év alatt a kétszeresére nőtt, főként Krajcsó Nelli anti-határidőnaplójának köszönhetően.
Sikeresen zajlott a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság „Felzárkózási Együttműködések Támogatása” elnevezésű kiemelt projektje által szervezett „Közös társadalmi felelősség: esélyteremtő utak” című online nemzetközi konferencia
Allergiaközponttal indult, ma különböző profilú egészségközpontok láncba szerveződő csoportja Babai László kevéssé ismert cégbirodalma. A kicsit orvos, gyakrabban üzletember alulról és csendesen építkezik, és sok szempontból más utat jár, mint a legtöbb versenytárs.
