Egyszer vége lesz ennek, a repülőterekről leverik a lakatot, és újra utazni fogunk. Például Portóba, amiről még kora ősszel néztük meg, hogy maszkban, távolságtartással együtt is milyen jó helyszín egy elnyújtott előszezoni hétvégére.
Úgy meg vagyunk illetődve attól, hogy tényleg felszállt velünk a repülő – miután mint mindenkinek, aki egy ilyen cikkbe belekezd, számtalan Agárdnál merészebb utazási tervünket döntötte romba 2020 –, hogy elsőre nem is merjük bevenni a belvárost. Taxival szeljük át az éjszakai Portót, az autópályahíd – mint a képeslapokról ismerős összes – szédítő magasságban feszít a város és a Douro folyó torkolata fölött. Miramarban, egy óceánparti, kertes elővárosban tesz ki minket a sofőr: távolságra Szentendre, hangulatra egy sós levegőjű Balatonföldvár, ahol a kívülről csempézett tornácok mellett váratlan sűrűséggel bukkannak fel jelei annak, hogy Portugáliában nagyobbat ment a Bauhaus, mint Zugligetben.
Historizáló portóis hordók, szemben Porto Pestje
Ez akkor is élmény, ha egyébként a likőrös vonal nem annyira zsánere valakinek.
Mint azt a másnap a korzón araszoló kabriók számából és későbbi beszélgetésekből összerakjuk, az iménti hasonlatok mindegyike stimmel, és sikerült a helyi kisgyermekes marketingigazgatók és más középkorú yuppie-k kedvenc elővárosát telibe lőni. Itt meglepően precíz social distancing gyakorlatot mutatnak be a fövenyen a Portóból kihévező víkendezők két sziklatömb és homárétterem között. Egy álló napig nézzük őket, közben tőkehalat, krumplit meg tejszínes polipot majszolunk, és a harminc négyzetméteres kisboltból horgászott random négyeurós (tökéletes) fehérborral olajozzuk be az atlanti naplementét.
A 2000-es évek közepe óta élesedik az étrendkiegészítő-gyártók versenye. Európa országaiban egyre több piac fragmentálódik, a nagyok szeletéből mind több kis márka próbál morzsákat szakítani magának. Egyáltalán nem is sikertelenül.
A fehérjeporok, táplálékkiegészítők és úgy összességében a reform, például mentes vagy kalóriacsökkentett élelmiszerek piaca egyre növekszik, köszönhetően a fejlett államok túlsúlyos lakosainak, a különböző érzékenységeknek és intoleranciáknak és azoknak a trendeknek, amelyekre az Y generáció különösen fogékony.
Európa a második legjobb terep a világon ilyen termékek értékesítésére, a Fortune Business Insights 14,95 milliárd dollárosra (4500 milliárd forint) becsüli jelenleg a piac nagyságát, és várakozásuk szerint ez 2027-re több mint duplájára nőhet, elérheti a 32 (optimistábbak szerint a 34) milliárd dollárt. Ezen belül is Franciaország növekszik a leggyorsabban – tapossa egymást a Nutrition & Santé (Isostar), a Diete Sport France (Overstims), The Hut Group (Myprotein) és a gyógyszeripar felől érkező szereplők, mint az EA Pharma (Eafit) és a LND SA (Apurna). Jön fel Kelet-Európa, azon túl pedig Ázsiában és a csendes-óceáni térségben nyer most egyre inkább teret a fitnesz életmód.
A növekedést az elmúlt évben még a Covid is csak segítette, miután mindenki fejvesztve kezdte erősíteni testét és immunrendszerét az első hullám pánikjában.
A táplálékkiegészítők nagy egészét nézve a Mordor Intelligence piackutató szerint vitamint gyártani éri meg leginkább, Európában ez hozza a legjobb megtérülést, és ezek teszik ki a teljes kiegészítőpiac majdnem negyven százalékát. Aki viszont itt érvényesülni akar, olyan góliátokkal fog harcolni, mint a Pfizer, a Sanofi, a Bayer AG vagy a GlaxoSmithKline.
A fehérjeporoknak és más nagy proteintartalmú termékeknek az egyre népszerűbb növényi alapú étrend is kedvez. Bár továbbra is a tejsavóalapú termékeké a legnagyobb szelet, jönnek fel a növényi források is, mint a szója, a borsó, a rizs. Az, hogy egy termék cukormentes legyen, alapkövetelmény, de terjednek a gluténtól, laktóztól, színezékektől és mesterséges édesítőktől mentes natúr, valamint az organikus termékek is, amelyek már csomagolásukkal is a természetességet és fenntarthatóságot igyekeznek sugalmazni.
Mindezek mellett további növekedési-kitörési pont a termékskála bővítése a végtelenségig: a fehérjés instant paradicsomleves-portól a nullkalóriás majonézen és csokiönteten át a proteines száraztésztáig bármiből lehet gyúrós verziót csinálni.
2019-es eredményei alapján a piaci elemzések szerint a legnagyobb európai szereplő mind forgalom, mind nyereség tekintetében a tőzsdén is jegyzett ír cég, a Glanbia Plc. volt. Csak a teljesítménynövelést ígérő táplálékkiegészítőiből 1,36 milliárd euró árbevételt realizált 11 százalékos növekedés és 10,7 százalékos EBITDA-margin mellett. A világ száz piacán van jelen márkáival (forgalmának nagyja Európán kívülről jön), ezek közé tartozik az Optimum Nutrition, a SlimFast, a BSN, az Isopure, a Body & Fit vagy a Nutriamo.
Az, hogy két konkurens márka egy tulajdonosi kézbe kerül törzsvásárlói megrökönyödésére, nem példa nélküli: az Optimum és a BSN összebútorozása a Biotech–Scitec-fúzióhoz hasonló volt. De azóta is, köszönik, remekül vannak.
Az Optimum Nutrition például külföldi magazinok tesztjein is jól szerepel, és itthon is prémium terméknek számít – én is több fitneszedzőtől hallom, hogy jobban bevált náluk az olcsóbb magyar termékekkel összehasonlítva, és hogy ügyfeleiknek is jellemzően ezt a márkát ajánlják például a lengyel Trec mellett.
Összehasonlításképp: a Biotech, a Scitec és az utóbbi években a magyar piacon is előretörő Myprotein savóból készült fehérjeporait alsó hangon 6–8 ezer forint körüli kilónkénti áron kapjuk meg. A Nutriversuméhoz már 5500 forintért hozzáférhetünk, míg az Optimum Nutrition kilónkénti ára a 8600 forintot is eléri, Trecből, For Proból és Weiderből 10–13 ezer forint per kiló áron is kapni. Utóbbi a világ legrégebbi sportélelmiszer-márkájának vallja magát: 1936-ban alapította Josef E. Weider testépítő, aki egyébként alapítóként jegyzi a máig fontos IFBB Nemzetközi Body Buliding Szövetséget és a Ms. és Mr. Olympia versenyeket is.
Akár a független oldalak teszteken alapuló toplistái felől, akár a piacról nézzük, a vezető márkák közé tartozik a brit Myprotein is. 2004-ben indult, de Oliver Cookson 2011-ben eladta 58 millió fontért a The Hut Groupnak. Ma szintén több mint 70 országban van jelen, és szintén piacvezetőnek nevezi magát a honlapján és az éves jelentésében. 2019-ben például átlagosan 46 fontért (18 ezer forintért) vásároltak nála zömében brit fogyasztói, 84 százalékuk visszatérő volt. Ez 45 százalékos növekedés 2011-hez, azaz a felvásárlás évéhez képest. Legnagyobb piaca most Japán, de uralja a brit, a német, a közelebbi horvát és a román piacot is. A mindenhol jellemző fragmentálódás igen, de a Covid 2020-ban sem rontott a helyzetén, hiszen a márka eleve az online kommunikációra és webshopjaira, házhoz szállításra épít.
Nehéz mérni, de talán a fiatalabbakra egyre kevésbé jellemző a márkahűség, és a nagy márkák központi kommunikációjánál erősebben hatnak rájuk a mikroközösségek és az influenszerek. Meg persze a trendek.
Fehérjés Snickers, Mars, Bounty és Twix vagy proteinporok az ismert márkák ízeivel – ilyen is van már, a márkák tulajdonosa, a Mars Inc. is ráérzett, hogy ez a torta brutális sebességgel bővül, ellentétben a cukros édességekével.
Tudja ezt az Unilever és a PepsiCo is, már a 2018-as akvizíciókkal egyértelművé tették, hogy releváns versenytársakká fognak válni. De a rangsorban előkelő helyet foglal el a Danone, a kaliforniai Herbalife, a chicagói Abbott is.
A proteines Snickersért itthon sem kell megmozdulni, pár lépéssel vagy néhány kattintásnyira elérhető. Ahogyan a cseheknél és a szlovákoknál vezető Nutrend DS is, de még várat magára az osztrák Aktivkost és Natural Power. És jönnek fel kisebb-nagyobb magyarok is, ők főleg a natúr és növényi vonalat lovagolják meg: az Absorice mellett létezik már a Naturize, a Szafi, a Blnce. Csak győzzünk választani.
Az elmúlt évben a tőzsdéken egyes szektorok magukhoz sem tudtak térni a hatalmas visszaesésekből, míg más szektorok elképesztő növekedést könyvelhettek el, bizonyos papírok értéke pedig akár a tízszeresére is emelkedhetett. Mivel a hazai tőzsde ilyen lehetőségeket nem kínál, a befektetők figyelme is a külföld felé fordult. A Concorde Értékpapír Zrt. abban segít ügyfeleinek, hogy ezeket a kecsegtető lehetőségeket egyszerűen, szakértő befektetési tanácsadás mellett, a valós kockázatok felmérésével igyekezhessenek kihasználni.
Becsei András lett az év bankára a Mastercard szavazásán. Miért bíznak benne ennyire a kollégái? Milyen előnyöket érezhetnek az ügyfelek a nagy banki digitalizációs menetelésből? Revolut vagy Google: kiktől tartanak a bankok jobban, a nagy fintech cégektől vagy a bigtechektől? Mennyire hitelez válságban a legnagyobb magyar bank? Interjú az OTP budapesti régiójának, illetve a csoport jelzálogbankjának és lakástakarékjának vezetőjével, aki a Bankszövetség alelnöke is.
Fehér falak, határozott élek, fény és letisztultság, majd óriási üvegtábla, előtte hosszú, párnázott pad. A kinti perspektíva húzza a szemem, festői őszt látok, bent Instagram-biztos irodadizájnt. Ránézek Lévai Bálintra, és elismerően bólintok, dicsérem a kilátást. Menj közelebb – mondja csibészséggel a hangjában. Ahogy az ablakhoz érek, és a látótér a messzi távol alatt a közeli szomszéd telkével egészül ki, roncsautók, rozsdás buszok […]
Aki egyszer rájött, mi a különbség a műanyagba zárt tömbsajt és a termelői, régiós tanúsítvánnyal logózott között, és van is annyi a pénztárcájában, hogy a kettő közül a jobbikat vegye meg, az tudja: minőségi és friss áruval megpakolt delikátboltból sosem elég. El is szaporodtak Budapesten – a válaszuk 2020-ra eltűnés helyett megújult honlapok, friss webshopok, kiszállítás, ajándékcsomagok és a korábbinál is szebb hidegtálak lettek.
