Pénztermelő képesség, tartalom, profizmus, közösségimédia-jelenlét. Idén, nyolcadszor is ezt a négy fő szempontot tartottuk szem előtt a legértékesebb magyar celebek listájának elkészítésekor. Ami nem változott: a top 20-ba még mindig leginkább csak azok tudnak bekerülni, akik állandóan a vezető tévécsatornák képernyőjén vannak főműsoridőben. Ami változott: médiagazda-, hirdetői és tartalomfogyasztói szemmel is észre kell már venni azokat a self-made online sztárokat, akik a jól ismert Facebook–Instagram–Youtube-háromszögből és a TikTokról törekednek a mainstream felé. Noha a négy fő szempont mindegyike többségüknél még nem érvényesül, a kevés kivételt 2021-ben radarra vettük.
Összeállította és írta: Bánlaki D. Stella Illusztráció: Csuth Péter
Módszertan Kutatómunkánk alapján egy 130 fős gyűjtésből szerkesztőségi szavazással szűkítettük 25 fősre a legértékesebb magyar celebek listáját, majd ezzel a shortlisttel reprezentatív online kutatást végzett az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. A hírességek ismertségét, kedveltségét, hitelességét és követését mérték a 18–59 éves magyar lakosság körében. Közben az általunk felkért 11 fős szakmai zsűri a sztárok pénztermelő képességét, profizmusát, tartalmasságát és közösségi médiás jelenlétét pontozta. A kutatási eredményekhez és a zsűri pontszámaihoz végül a szerkesztőség tagjai által adott pontszámokat is hozzáadtuk, így állt össze a végleges 20 fős lista és a sorrend. A pontszámhoz az NRC eredményei egyénenként legfeljebb 800 ponttal, a zsűri legfeljebb 440 ponttal, a szerkesztőség 110 ponttal járulhatott hozzá, az elérhető maximum 1350 pont volt.
A 2021-es zsűri Blaskó Nikolett tulajdonos-ügyvezető, ACG; Hajagos Rita tulajdonos, szakmai vezető, Red Lemon Media; Kende-Hofherr Krisztina alapító-tulajdonos, TMC Management; Klág Dávid újságíró, Telex; Kolosi Péter programigazgató, vezérigazgató-helyettes, RTL Magyarország; Kövess László főszerkesztő-helyettes, Bors; Pácsonyi Daniella digitális lapigazgató, Central Média; Pőcze Balázs, kreatívigazgató, és a Mito csapata; Szalay Dániel alapító-főszerkesztő, Media1.hu; Szűcs Judit kommunikációs igazgató, Coca-Cola Magyarország; Takács Gabriella főszerkesztő, Story és Best magazinok.
1. Sebestyén Balázs Pont: 921 Változás tavaly óta: nőtt 2 Facebook-követők: 504 000 Instagram-követők: 387 000
Majkával együtt ő a legismertebb magyar, picit többen figyelnek rá, mint Kasza Tibire, és az NRC reprezentatív felmérése szerint majdnem annyian kedvelik, mint Borbás Marcsit. Igaz, a közösségimédia-vonatra később szállt fel, tartja az Insta-lépést. Az ország Balázsa lojális RTL-es – az Álarcos énekes és a Nyerő páros sikerműsorok egyik arca –, a Rádió1 pedig el van kötelezve a műsorvezető mellett. Legalábbis erre utal, hogy a szabadszájúsága miatt kiszabott sokadik, ezúttal több mint kétmillió forintos médiahatósági bírságát is kifizették. Balázs első számú cégének, a Phova Kft.-nek egyébként jelentősen csökkentek a bevételei 2019-ről 2020-ra, a sztár a 153 milliós adózott eredményét osztalékként kivette.
Rafał Brzoska öt éve még a csőd szélén állt. A lengyel csomagkirály ma viszont már ott van a milliárdosok listáján, miután arra fogadott, hogy az e-kereskedelem jövője nem a házhoz szállítás – derül ki az amerikai Forbes cikkéből.
Írta: Iain Martin // Fordította: Knittel Martin
2016 nyarán egyre szűkült Rafał Brzoska mozgástere. Az akkor 38 éves lengyel vállalkozónak majdnem két évtizedes munkája volt abban, hogy 120 millió dolláros biznisszé hizlalta a szupermarketek kuponjait terjesztő – egykor egy kollégiumi szobából elinduló – InPostot. De a kényszerű verseny az állami postával megviselte a céget, így Brzoska 65 millió dolláros hitellel a nyakában, a behajtók elől fejvesztve menekülve próbált új befektetőket meggyőzni.
„Az volt az egyik fő célom, hogy visszafizessem az összes hitelemet a bankoknak és mindenkinek, aki csak kölcsönadott nekünk – emlékszik vissza az idén 43 éves Brzoska. – A befektetők nem értették, hogy erre mi szükség van, mire azt mondtam nekik: ebben az országban szeretnék élni, és csak egy nevem, egy arcom van.”
A befektetőket nem Brzoska haldokló postai szolgáltatása, hanem az e-kereskedelmet kiszolgáló csomagautomata-spinoff érdekelte, amit a vállalkozó 2010-ben alapított. A húszezer dolláros installációs díjú, hűtőszekrény méretű utcai automatákba az Amazon és egyéb online kereskedők szállítanak. Különösen azért népszerűek, mert – az USA-val ellentétben – Európában a postások nem hagyják őrizetlenül, az ajtó előtt a csomagokat. Ez a gyakorlat megálljt parancsol a csomaglopásoknak (az amerikaiak 54 százalékát károsították már meg így), csakhogy aki lemarad a futárról, az mehet a postára sorba állni.
A csőd szélén táncoló Brzoska 2016 nyarán leállította levélkézbesítő üzletágát, még azelőtt, hogy tárgyalni kezdett későbbi megmentőjével, az Advent Internationallel. A bostoni székhelyű magántőke-befektető csoport a következő év áprilisában vásárolta fel az InPost részvényeit a tőzsdén. A 110 millió dolláros befektetés kiváltotta a vállalat hiteleit, és további 125 millió dollárral segítette Brzoskát, hogy egy év alatt megduplázza, azaz 4400 darabosra növelje a csomagautomata-hálózatát.
Kedves, de ravasz díl volt. A lengyelek nyugati társaikhoz képest később kezdték igazán elfogadni az e-kereskedelmet, de 2017-ben már egyenletes, 20,4 százalékos éves növekedéssel lehetett számolni. Aztán jött a járvány, és az online vásárlások 36 százalékot ugrottak egyetlen év alatt, tavaly az InPost bevételei 677 millió dollárra nőttek, és Brzoska automatái ma Lengyelország csomagszállítmányainak 36 százalékát kezelik.
„Sok érv szólt a befektetés ellen, és sokan nemet is mondtak” – mondja Paul Atefi, a KKR vezérigazgatója. A befektetőcég 2018-ban 145 millió dollárt adott az InPost további csomagautomata-installációira. Brzoskának most 11 734 automatája van Lengyelországban, 1100 az Egyesült Királyságban, és további pár száz Olaszországban. „Amikor automatánként néztük az üzletet, elég meggyőző volt. Néha az automaták megtérülése mindössze másfél év… Szeretjük ezt a céget.”
Az árrések is irigylésre méltóak. Brzoska két dollárt kér egy átvételért, miközben költségei megállnak az installáció és a helybérlés díjainál, valamint a munkabéreknél. 2020-ban az InPost 97 millió dolláros profitot ért el. „A csomagautomatáink évről évre megduplázzák a bevételeinket” – mondja Brzoska. „Lengyelországban több mint ötvenszázalékos EBITDA-marzs a cél – mondja David Kerstens, a Jefferies International elemzője. – Ez a hagyományos postai szolgáltatóknál általában egy számjegyű.”
Igazán az tett jót az üzletnek, mondja Marek Różycki, az Advent-InPost befektetés egyik tanácsadója, hogy a cég „papucstávolságra” helyezte el az automatáit a vásárlók otthonától és az irodáktól. „Nem túl vonzó, ha esőben kilométereket kell megtenned a legközelebbi automatáig, de Lengyelországban a legközelebbi mindössze 350 méterre van. Ez már majdnem olyan, mint a házhoz szállítás, csak még kényelmesebb.”
A „papucsszabály” felismerése nem jött könnyen: az Advent Brzoska ambiciózus, négy kontinensre való terjeszkedésére mondott nemet, mert a távolságok növelésével túlfeszítette volna az automatahálózatot. „Tipikus példája volt annak, amikor egy karizmatikus, nagyon vállalkozó szellemiségű ember irányít egy nagyon gyorsan növekvő üzletet – mondja Różycki. – De túl nagy projekt lett volna, túl kevés erőforrással.”
Szerencsekarkötő Az InPost januárban ismét tőzsdére lépett Amszterdamban, 9,7 milliárd dolláros vállalati értékelés mellett, Brzoska részvénycsomagja jelenleg 1,1 milliárd dollárt ér. A befektetőket azzal győzte meg, hogy automatái olcsóbbak az Európa-szerte cikázó futároknál, és környezetkímélőbb alternatívát nyújtanak. Egy automata huszonnégy futárt vált ki, mondja Brzoska.
Amíg ő a csomagautomata-üzletét tökéletesítette, Európa postai szolgáltatói, a UPS és az Amazon a házhozszállítási kapacitásaikat növelték, és sarki boltok ezreit vonták be átvételi pontnak. Ez olcsó és gyors alternatíva volt, de a járványban robbanásszerűen növekvő e-kereskedelem Berlintől Bilbaóig a boltokat csomagokkal, valamint a visszaküldést intéző sorokkal torlaszolta el. „A kisboltok nem túl kényelmesek a csomagátvételre, különösen a járvány alatt” – mondja Kerstens.
Aztán jött a járvány, és az online vásárlások 36 százalékot ugrottak egyetlen év alatt.
Brzoska terve az, hogy ezeket a hosszú sorokat Európa-szerte csökkentse. Márciusban bejelentette, hogy 675 millió dollárért felvásárolja a Mondial Relayt, és az óriás futárszolgáltató egész Franciaországot lefedő hálózatának legforgalmasabb pontjainál állítja fel automatáit. Az impresszív eredmények nem maradtak észrevétlenek:
az Alibaba és a lengyel e-kereskedelmi nagyágyú, az Allegro is automatákat telepít Lengyelországban, és Európa postaóriásai – például a Deutsche Post – is az automatákra fogadnak.
Már nem Brzoska a kispályás, és nem is riad vissza a küzdelemtől. A csillagjegyének és (méretre szabott öltönyével összeegyeztethetetlen) szerencsekarkötőjének tulajdonítja, hogy cége a viadal előző köreiben túlélte a postaóriások támadásait. „Megmondtam a csapatomnak: skorpió vagyok. Túlélek, és ti is túl fogjátok élni velem, mert a skorpiók mindig ilyenek – a végsőkig harcolnak.”
25.000 irodai és ipari dolgozót teljeskörűen kiszolgálni Magyarországon nap mint nap nagy felelősség, akárcsak évi 60.000 m2 irodaterületet átalakítani az új, testre szabott igények alapján. A technológia azonban itt is segít. Az okosépületek és az adatvezérelt üzemeltetés kora eljött.
A hazai és nemzetközi szállítmányozási piac egyik főszereplője, a DSV ereje abban rejlik, hogy egyszerre képes nemzetközi nagyvállalatként, illetve a helyi viszonyokat jól ismerő, az ügyfelek változatos igényeihez alkalmazkodni tudó cégként működni. A vállalatnál dolgozók is szokatlan döntési szabadságot élveznek, ami a személyes felelősségvállalással együtt az ügyfelek kiemelkedő kiszolgálásához vezet.