Klasszikusan öltözködő, konzervatív férfinak vallja magát, de ez nem biztonsági játék Málnay B. Levente részéről: szerinte bátorság kell ahhoz, hogy az ember letegye a garast valami markáns mellett.
Karrier „Igyekszem nem elszállni magamtól” – mondja Málnay B. Levente, és aki tudja, hogy magyar tévés szakember még nem jutott olyan magas pozícióba Európában, mint ő, érti, hogy miért nem elszállás már önmagában ez a kijelentés. Az AMC Networks International Közép- és Észak-Európáért felelős ügyvezető alelnöke, vezérigazgatója a nagy egókról elhíresült tévésszakmában az önkritikáját érzi az egyik legnagyobb erényének. „A kihívásokra tanulási lehetőségként tekintek, a tehetséges embereket pedig nem lenyomni, hanem motiválni szeretném, hogy még jobbak legyenek. Nem esik le a gyűrű az ujjamról, ha el kell ismernem, hogy valaki jobban ért valamihez nálam, inkább felkérem az illetőt adott feladatra.” Szakmai sikernek tartja, hogy jelenlegi munkahelyén a vezetői csapatából több mint tíz év alatt még soha senki sem mondott fel.
Stílus Az öltözködés nem tölt be központi szerepet az életében, mégis fontos. Műgyűjtő lévén (lásd Forbes 2018/6) frappáns hasonlattal szemlélteti, miért: „Ez olyan, mint egy képnél a keret. Nem mindegy, milyen az az öt százalék, ami körülveszi. Nem a legfontosabb, de az első benyomás gyakran azon áll vagy bukik.” Hogy mi az az öt százalék, ha a megjelenéséről van szó? Az ápoltság, a jó kiállás, az alkalomhoz illő öltözék és a kimagasló minőség. Ezeket elengedhetetlennek tartja.
„Nagyon boldog ember vagyok, aki jó ideje rendben van önmagával. Mindent a magam szórakoztatására és örömére teszek, ezalól az öltözködés sem kivétel.” Nem érdeklik például az ismert, akár státuszszimbólumnak is értelmezhető márkanevek, ahogy mondja, a legmagasabb minőséget keresi: Zegna, Larusmiani, Brioni ruhák és a Vass Cipő lábbelijei sorakoznak a gardróbban. „Tévésként egész életemben márkákat építettem. A márkákat fontosnak tartom, hiszen segítenek orientálódni, de ha öltözködésről van szó, ennél többet nem jelentenek. Nekem az a fontos, hogy mit garantál az adott név.”
Abban nem partnerek, hogy az év végi megmaradt pénzeket pandás logóra cserélje egy cég, de alapos vizsgálat után akár autógyárakkal is együttműködnek. Ökolábnyom-számítást pedig cégmérettől függetlenül bárkinek végeznek. A magyar WWF-nek itthonról kell pénzt szereznie, és hiába a klímaszorongás, egyre kevesebb az alapítvány egyéni támogatója.
Évek óta egy plüss jegesmedve figyel az egyik szekrényemen. Annyira nem vagyok szentimentális, hogy nevet is adtam volna neki, mindenesetre jól látható helyen jelzi, hogy a WWF-nél korábban örökbe fogadtam egy veszélyeztetett állatot. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy néhány hónapig kisebb összeggel támogattam a WWF Magyarország klímavédelmi programját. Az örökbefogadási program továbbra is fut, tigrisek, barnamedvék, farkasok, hiúzok és – naná – óriáspandák élőhelyének megőrzését lehet ezzel legalább 7500 forinttal – fajtól függően konkrétan vagy szimbolikusan – támogatni.
Sokan a logójában világszerte emblematikussá vált panda miatt félreértelmezik a civil szervezet szerepét, hiszen a WWF ma már elsősorban az élőhelyek megóvásával segíti az állatokat.
„Nem állatvédelmi, hanem természetvédelmi szervezet vagyunk” – szögezi le Klacsán Csaba, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője. Sokan a logójában világszerte emblematikussá vált panda miatt félreértelmezik a civil szervezet szerepét, hiszen a WWF ma már főként az élőhelyek megóvásával segíti az állatokat – de az kétségtelen, hogy afféle totemállatnak jól jönnek a nagyragadozók és az eukaliptuszt ipari mennyiségben fogyasztó pandák a kampányokhoz. Rendezvényeiken a gyerekek imádják az interjú alatt a hátam mögött figyelő hatalmas plüsspandákat. Meg is látszik rajtuk a nyúzottság.
Az alapítványi formában működő WWF Magyarország most a tavaly elindított tagsági programját szeretné felpörgetni. „Ez a főként egyszeri adományozásról szóló örökbefogadással szemben rendszeres, havi adományozást jelent, kevésbé meghatározott, akár pár ezer forintos összeggel” – mondja az adománygyűjtésekért felelős Bogschütz Dániel. A tagsági program kibővítése nagyobb mozgásteret ad a munkájukhoz. Míg az örökbefogadással általában egy-egy konkrét programjuk fenntartására kell fordítaniuk a beérkezett pénzt, a rendszeres adományokkal rugalmasabban tudnak bánni, és az aktuális ügyeikhez és tevékenységükhöz igazítják a felhasználást. Ennél fontosabb szempont a tervezhetőség. Ha kisebb összegekkel is, de folyamatosan tudnak tervezni, úgy négy fő területük, a folyók és vizes élőhelyek megőrzése, az erdők és hozzájuk kapcsolódóan a hazai nagyragadozók védelme, illetve a klíma- és energiaprogramjuk hosszabb távon lesz működőképes.
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Fekete, szürke és zöld cégek „Nem szeretünk minimumösszeget megszabni, ez mindenkinek a pénztárcájától függ. Azt szoktuk mondani, hogy havi 1500 forinttal már érdemben tudunk valamit kezdeni” – mondja Dániel. A mostani adományozók egyébként átlagban 2000–2500 forintot utalnak a WWF számlájára. A jelentős nemzetközi hálózat ellenére a különböző országokban lévő tagszervezetek gazdaságilag függetlenek, ezért nagy jelentősége van, hogy a vállalati és magánadományok a magyar WWF bevételeinek harminc százalékát teszik ki. Ezt szeretnék 2025-re ötven százalékra feltornázni, főleg azért, mert a maradék hetven százalékot most javarészt konkrét célokra irányuló pályázatokból teremtik elő – vagyis épp a szervezet célkitűzéseiben szintén nagyon fontos helyi képviseleti és policyügyekre nem marad elegendő keret.
„Egy nyugat-európai teljesen természetesnek veszi, hogy a fizetése akár öt–tíz százalékát jótékony célra fordítja. A holland WWF-irodának adományozók például átlagban húsz eurót szánnak erre, és vannak 340 ezren” – mondja Dániel a holland és magyar donációk közti különbségről. Ehhez képest itthon négyezer adományozójuk van, és számuk csökken. „Szerencsénk van, a környezetvédelem az elmúlt években forró téma lett. Zöldebben működni pedig már nem csak CSR-kérdés, egyre inkább a fogyasztók elvárása is ez” – mondja Klacsán Csaba. Ezzel együtt a hitelességükre a korábbiaknál is jobban kell vigyázniuk, ezért felállítottak egy háromfokozatú skálát fekete, szürke és zöld jelzéssel. A feketével azokat a cégeket jelölik, ahonnan a károkozásuk miatt semmiképpen sem fogadnak el adományt (ezek közé sorolják többek között az olajipari vállalatokat), a szürke kategóriákba tartozókat (például az autógyártókat és a ruhaipari cégeket) alaposabban megvizsgálják, és csak szakmai együttműködésekben vesznek részt velük, a zöld jelzésűekkel pedig szívesen dolgoznak együtt. „A greenwashing jelentős probléma – mondja Csaba. – Előfordulnak céges megkeresések azzal, hogy szívesen átutalnák az év végére megmaradt CSR-keretet a pandás logóért cserébe. Ezeket gyorsan rövidre zárjuk.”
A környezetszennyező vállalatok látszattörekvéseiről is megvan a véleményük. Az ilyen cégek hangzatos faültetési és karbonsemlegesítési projektjei szerintük sokszor csak a lelkiismeret megnyugtatására elegendők. „Sosem szerettem, ha egy vállalat a fogyasztókra tolja ezt a felelősséget – mondja Dániel –, ráadásul például egy olajipari cégnél a világ pénze nem lenne elég, hogy az általa okozott károkat helyrehozza.”
Ökolábnyom-számítást cégmérettől függetlenül viszont bárkinek végeznek, és Dániel úgy érzi, ebben viszonylag gyorsan látványos eredményeket lehet elérni. Előfordult már, hogy egy céggel csapatépítő erdőtelepítést szerveztek, de a jövőben vállalati és egyéni szinten is a minél nagyobb hatásfokú változás elérése a cél. A szervezet szakértői WWF Léptem néven telefonos applikációt is fejlesztettek, amivel mindenki kiszámolhatja az ökológiai lábnyomát, és konkrét tippeket kaphat a csökkentésére is.
WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány
Az alapítás éve: 1991 A csapat: 32 fő Éves költségvetés: 430 millió forint Mit kezdenének 10 000, 100 000 és 1 000 000 adománnyal? 10 000: Közösségimédia-kampányt indítanának ökolábnyom-applikációjuk népszerűsítésére. 100 000: Egy vállalatnak tartanának külső képzést fenntarthatóság témakörben. 1 000 000: Ezer gyereknek tudnának környezeti nevelési oktatást tartani.
A Gamestop-mánia csak a kezdet volt, lassan a kisbefektetői hadsereg dönthet arról, hogy mely cégek éljenek túl, dőljenek be, hogy ki vásároljon fel kit. Aki a bizalmukba férkőzik, vagy ügyesen manipulálja őket, az nyer.
Rafał Brzoska öt éve még a csőd szélén állt. A lengyel csomagkirály ma viszont már ott van a milliárdosok listáján, miután arra fogadott, hogy az e-kereskedelem jövője nem a házhoz szállítás – derül ki az amerikai Forbes cikkéből.
Szoboszlai Eb-re lőtte a futballválogatottat, de lesérült, más sportágakban olimpiai éremesélyeseink nehezen vették, hogy a játékokat eltolták egy évvel, de a legtöbben brutális formába lendültek 2021-re. Női és férfi kézilabdában klubszinten idehaza trónfosztás történt – a koronavírus-járvány sújtotta évben sem volt hiány abból, ami a sport sava-borsa: drámából. Forbes-lista a sportolókról, hetedik alkalommal.
Ha angol vagy német nyelvterületen lepottyantanák egy tárgyalóterembe, valószínűleg ugyanúgy feltalálná magát, mint egy magyar bíróságon. Jádi Németh Andrea a világ legjobb iskoláival és nagy nemzetközi rutinnal tizenöt éve vezeti ügyvédi irodáját, és élvezi, hogy van egy terület, ahol rendezett és strukturált lehet. Mert egyébként ezer más dolog érdekli a vonósoktól az egykori harvardi diáktársakig. Ha nincs a világjárvány, lehet, hogy most éppen az Antarktiszon számolgatná a pingvineket, helyette alapított egy londoni vállalkozást (is).
