Akartuk vagy sem, a járvány ösztönzően hatott a vállalkozói szellemre. De hogyan őrizzük meg ezt a lendületet úgy, hogy közben arra is figyelünk, hogy mindenki, aki szeretné megvalósítani az amerikai álmot, meg is tehesse? Az Egyesült Államoknak először lett ázsiai-afroamerikai nő az alelnöke, és neki már vannak erre vonatkozó tervei. Meg is írta őket az amerikai Forbesban.
Írta: Kamala Harris // Fordította: Haverinen-Varga Katalin
A kaliforniai Oaklandben voltam 1989 októberében, amikor a Loma Prieta földrengés tönkretette a Bay Bridge híd egy részét. Az akkori vezetőknek választaniuk kellett, helyreállítják-e a hidat úgy, ahogy volt, vagy újratervezik és megerősítik a tartószerkezetet, hogy az rezzenéstelenül állja a sarat. Utóbbit választották.
Majdnem kétmillió nő szorult ki a munkaerőpiacról, és családok millióinak okozott nehézségeket a mindennapi élelmiszer-vásárlás és a lakbérfizetés.
Ha nem változatunk az életmódunkon, 2030-ra az élelmiszer tehető majd felelőssé a legnagyobb arányú károsanyag-kibocsátásért. Pálinkás Zsolt, a Tesco vezérigazgatója az élelmiszeripar összes szereplőjét arra bíztatja, saját működésében tegyen a pazarlás ellen.
Az Európai Unió adatai szerint az élelmiszer-pazarlás feléért a háztartások felelősek, negyven százalékáért a termelő és a feldolgozóipar okolható. A kereskedők aránya a legkisebb, mégis a Tesco igyekszik a pazarlás elleni küzdelem élére állni.
Mert tudjuk, hogy nem csak felelősségünk, de lehetőségünkben is áll tenni a pazarlás ellen. A 2020/21-es pénzügyi évben 739 ezer tonna élelmiszert értékesítettünk a vásárlóinknak. Ekkora mennyiségnél óhatatlanul is keletkezik el nem adható felesleg és hulladék, még úgy is, hogy folyamatosan fejlesztjük előrejelzési, készletezési rendszereinket, és racionalizáljuk a választékot. A Tescónál ugyanebben az évben „csak” a kezelt élelmiszerek 0,64 százaléka lett hulladék, de számszerűsítve ez is közel 12 ezer tonnát jelent. Fontos viszont, hogy ez a szám csökkenthető. A 2016/17-es pénzügyi évhez viszonyítva kezdtük el mérni a nálunk keletkező élelmiszer-hulladék és -felesleg mennyiségét, azóta 59 százalékkal mérsékeltük a hulladékot, amivel 10 évvel a 2030-as céldátum előtt teljesítettük az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak élelmiszer-hulladék megfelezéséről szóló pontját.
Mi lett azzal a 12 ezer tonna élelmiszer-felesleggel?
Amennyit csak tudtunk, adományként ajánlottunk fel a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek. A megelőző pénzügyi évben a felesleg 83 százalékát adományoztuk nagyobb részt nekik, kisebb részt állatmenhelyeknek. Az élelmiszermentést a járvány legnehezebb napjaiban sem hagytuk abba, így folyamatosan tudtuk segíteni a nehéz helyzetbe került embereket.
Méréseink kezdete óta egyébként 28 ezer tonna élelmiszert mentettünk meg a kidobástól, ezzel pedig több mint 89 ezer tonnával mérsékeltük a működésünkből fakadó károsanyag-kibocsátást.
Hogyan számszerűsíthető az élelmiszer-felesleg károsanyag-kibocsátásként?
Az élelmiszeripar felelős a károsanyag-kibocsátás mintegy negyedéért, a pazarlásból származó kibocsátás pedig magasabb, mint bármelyik országban, kivéve az Egyesült Államokat és Kínát. Az élelmiszerellátási lánc minden pontján történik károsanyag-kibocsátás. A haszonnövények locsolásától és az állatok takarmányozásától kezdve a feldolgozáson át egészen odáig, hogy az élelmiszert az üzletekbe szállítják, majd az otthonokba kerül. Mi a FoodCloud átváltási rátáját használjuk, ami szerint minden kilogramm kidobott étel 3,2 kilogramm CO2-kibocsátásnak felel meg.
Mit tehetnek akkor az élelmiszer-ipar szereplői?
Egyetlen vállalat nem képes megoldani az élelmiszer-pazarlás problémáját, ez a küzdelem mindenki felelőssége, ezt muszáj tudatosítani a szektorban. Ezért ezúton is sürgetném az iparág összes szereplőjét, hogy aki még nem tette meg, kezdje el mérni, mennyit pazarol, tűzzön ki célokat, és minél hamarabb tegyen lépéseket a pazarlás ellen, mert az utolsó órában vagyunk.
Pénztermelő képesség, tartalom, profizmus, közösségimédia-jelenlét. Idén, nyolcadszor is ezt a négy fő szempontot tartottuk szem előtt a legértékesebb magyar celebek listájának elkészítésekor. Ami nem változott: a top 20-ba még mindig leginkább csak azok tudnak bekerülni, akik állandóan a vezető tévécsatornák képernyőjén vannak főműsoridőben. Ami változott: médiagazda-, hirdetői és tartalomfogyasztói szemmel is észre kell már venni azokat a self-made online sztárokat, akik a jól ismert Facebook–Instagram–Youtube-háromszögből és a TikTokról törekednek a mainstream felé. Noha a négy fő szempont mindegyike többségüknél még nem érvényesül, a kevés kivételt 2021-ben radarra vettük.
Miután a koronavírus térdre kényszerítette a vendéglátást, és bezáratta a szállodákat, mára új műfajt teremtett a turisztikában: számos hotel kedvezményes csomagot kínál a kötelező karantén idejére, öt–nyolc napra vagy akár két hétre, egyetlen szállodai szobában. Így jár az, aki manapság üzleti útra vagy épp családlátogatóba utazna Indonéziába, Szingapúrba vagy Ausztráliába – és ez csak három azon országok közül, ahol szigorú hotelkarantén vár az érkezőkre.
Puskás Ferenc óta Hanga Ádám kosárlabdázó az első magyar, aki magára öltheti a spanyol királyi gárda mezét a legmagasabb szinten. Az ide vezető út hátrányokkal, kudarcokkal volt kikövezve, de Ádámot hajtotta a szenvedély, sérülései nem hegeket hagytak, hanem csiszolták a jellemét.
