Fabrikációs Laboratóriumból már több mint kétezer van a világon, a budapesti egység az egyik korai fecske, a negyvenegyedik volt a sorban. Pap Dávid és csapata több mint tíz éve ad hozzáférést a legmodernebb gyártástechnológiai megoldásokhoz olyanoknak is, akik akár az utcáról besétálva szeretnék megmunkálni álomprojektjüket.
Magyarországon minden korszaknak megvan a maga hiánycikke. Ami a szocializmusban a banán, az a 2000-es évek elején a könnyen elérhető digitális gyártástechnológia volt. Bár léteztek innovációs laborok, dizájnstúdiók és high-tech ipari eszközök, ezek mind együtt még nem igazán. Még a Kitchen Budapestben (Kibu), a Telekom patinás innovációs műhelyében sem annyira, hogy az igazán kísérletező kedvűek is megtalálják a megfelelő technológiákat hardveres projektjeikhez, azaz amikor konkrét fizikai terméket készítenek.
Pap Dávid ügyvezető, egy kis műszaki affinitással
Juhász Márton és Sik Eduárd, a Kibu kutatói is ilyen falakba ütköztek, a hardveres prototípusok elkészítéséhez ugyanis egyszerre kellenek technológia, eszközök, lehetőség a gyors iterálásra és a kisszériás, mégis precíziós gyártásra. Osztozott az érdeklődésükben Lakatos Dávid is – szintén kibus berkekből –, aki most az unikornis státuszú bostoni Formlabs termékfejlesztési igazgatója, előző startupját, a Soldot pedig a Dropbox vásárolta fel. Amikor a panaszaikkal megkeresték Somlai-Fischer Ádámot, a Kibu társalapítóját, ő rögtön irányba állította őket: „Akkor csináljatok egy Fablabot.”
Ha nem változatunk az életmódunkon, 2030-ra az élelmiszer tehető majd felelőssé a legnagyobb arányú károsanyag-kibocsátásért. Pálinkás Zsolt, a Tesco vezérigazgatója az élelmiszeripar összes szereplőjét arra bíztatja, saját működésében tegyen a pazarlás ellen.
Az Európai Unió adatai szerint az élelmiszer-pazarlás feléért a háztartások felelősek, negyven százalékáért a termelő és a feldolgozóipar okolható. A kereskedők aránya a legkisebb, mégis a Tesco igyekszik a pazarlás elleni küzdelem élére állni.
Mert tudjuk, hogy nem csak felelősségünk, de lehetőségünkben is áll tenni a pazarlás ellen. A 2020/21-es pénzügyi évben 739 ezer tonna élelmiszert értékesítettünk a vásárlóinknak. Ekkora mennyiségnél óhatatlanul is keletkezik el nem adható felesleg és hulladék, még úgy is, hogy folyamatosan fejlesztjük előrejelzési, készletezési rendszereinket, és racionalizáljuk a választékot. A Tescónál ugyanebben az évben „csak” a kezelt élelmiszerek 0,64 százaléka lett hulladék, de számszerűsítve ez is közel 12 ezer tonnát jelent. Fontos viszont, hogy ez a szám csökkenthető. A 2016/17-es pénzügyi évhez viszonyítva kezdtük el mérni a nálunk keletkező élelmiszer-hulladék és -felesleg mennyiségét, azóta 59 százalékkal mérsékeltük a hulladékot, amivel 10 évvel a 2030-as céldátum előtt teljesítettük az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak élelmiszer-hulladék megfelezéséről szóló pontját.
Mi lett azzal a 12 ezer tonna élelmiszer-felesleggel?
Amennyit csak tudtunk, adományként ajánlottunk fel a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek. A megelőző pénzügyi évben a felesleg 83 százalékát adományoztuk nagyobb részt nekik, kisebb részt állatmenhelyeknek. Az élelmiszermentést a járvány legnehezebb napjaiban sem hagytuk abba, így folyamatosan tudtuk segíteni a nehéz helyzetbe került embereket.
Méréseink kezdete óta egyébként 28 ezer tonna élelmiszert mentettünk meg a kidobástól, ezzel pedig több mint 89 ezer tonnával mérsékeltük a működésünkből fakadó károsanyag-kibocsátást.
Hogyan számszerűsíthető az élelmiszer-felesleg károsanyag-kibocsátásként?
Az élelmiszeripar felelős a károsanyag-kibocsátás mintegy negyedéért, a pazarlásból származó kibocsátás pedig magasabb, mint bármelyik országban, kivéve az Egyesült Államokat és Kínát. Az élelmiszerellátási lánc minden pontján történik károsanyag-kibocsátás. A haszonnövények locsolásától és az állatok takarmányozásától kezdve a feldolgozáson át egészen odáig, hogy az élelmiszert az üzletekbe szállítják, majd az otthonokba kerül. Mi a FoodCloud átváltási rátáját használjuk, ami szerint minden kilogramm kidobott étel 3,2 kilogramm CO2-kibocsátásnak felel meg.
Mit tehetnek akkor az élelmiszer-ipar szereplői?
Egyetlen vállalat nem képes megoldani az élelmiszer-pazarlás problémáját, ez a küzdelem mindenki felelőssége, ezt muszáj tudatosítani a szektorban. Ezért ezúton is sürgetném az iparág összes szereplőjét, hogy aki még nem tette meg, kezdje el mérni, mennyit pazarol, tűzzön ki célokat, és minél hamarabb tegyen lépéseket a pazarlás ellen, mert az utolsó órában vagyunk.
A flottakezelésben piacvezető LeasePlan az általa biztosított operatív lízing konstrukció rugalmas átalakításával segítette ügyfeleit a pandémia okozta kihívásokkal teli időszakban. Emellett a fenntarthatósági célokat kitűző vállalatok életében is valódi partnerként van jelen, hiszen a cég az elektromos autók kezelésében is kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik mind hazai, mind nemzetközi szinten.
Hacsak nem jön az eddigieknél is súlyosabb járványhullám, a hazai ingatlanok tovább drágulnak – de még a járvány sem biztos, hogy megakasztja az eddigi trendeket. Az állami támogatások és a pénzügyi környezet is az ingatlanpiac felé tereli a tőkét, a lakossági hitelállományban is van még tér a növekedésre. A legsúlyosabb probléma az építőanyagok drágulása, az eddig bejelentett kormányzati intézkedések arra lehetnek csak elegendők, hogy az anyaghiány csillapodjon kicsit.
Kocsisné Gál Csilla 2012-ben kapta meg a diagnózist, hogy három és fél éves kislánya 1-es típusú cukorbeteg. Az első sokk után azzal is meg kellett küzdenie, hogy gyermekét nem akarták visszafogadni az óvodába. A Szurikáta Alapítvánnyal ma már ő segít a hasonló cipőben járó szülőknek a lelki feldolgozásban, és hogy tisztában legyenek jogaikkal. A pedagógusoknak pedig abban, hogy magabiztosan merjék fogadni a diabéteszes gyerekeket.
Péterffy Tamást egész más levegő lengi körül, mint a Magyarországon élő magyar milliárdosokat. Nincs bodyguard, nincs megközelíthetetlenség, nincs újságírókat kontrolláló PR-csapat, lazaság van, nyitottság és bizalom. Huszonkétmilliárd dollárra becsült vagyonával a világ leggazdagabb magyar embere június elején járt Budapesten, bejelentette, hogy elektronikus tőzsdei kereskedési cége, az Interactive Brokers Magyarországról készül lefedni nagyjából Európa felét, közben sok fontos emberrel találkozott, és belefért egy rövid (jobbára magyarul folyó) interjú is a Gresham Hotel talán legszebb lakosztályában a Lánchíddal mértani pontossággal szembenéző panorámával. Péterffy Tamás nyolcvanhoz közel is gyors gondolkodású, pragmatikus és elfoglalt ember, interjúnk végén fel is pattant, hogy mielőbb találkozhasson gyerekkori barátaival. És bár nekünk még el kellett pakolni a fotófelszerelést, ez sem zavarta. „Majd húzzák be maguk után az ajtót, ha elmentek” – mondta, és elviharzott. (Lazaság, bizalom.)
