A biztonság alapvető igény a közlekedésben is, a feladat pedig mára túlmutat azon, hogy a baleseteket aktívan megelőzze egy jármű, vagy ha már végképp elkerülhetetlen egy ütközés, akkor is épségben tartson mindenkit, legyen szó akár az utasokról, akár gyalogosokról, vagy épp egy eltévedt rénszarvasról. A gotheburgi Volvo a svéd acélok és skandináv életszemlélet ötvözetéből pont a maximális biztonság üzenetét tűzte zászlajára már jóval azelőtt, hogy bármilyen állami szabályozás erre sarkallta volna. Miután 1959-ben a cég mérnöke, Nils Bohlin szabadalmaztatta a hárompontos biztonsági övet, a Volvo nem volt rest azonnal az alapfelszereltség részévé tenni a találmányt, és mivel a technológiát a többi gyártó számára is elérhetővé tette, nem túlzás, hogy a Volvo korai lépése milliók életét mentette meg az elmúlt bő hat évtizedben. Ám a munka természetesen nem állt meg az öveknél. 2000-ben maga XVI. Károly Gusztáv svéd király nyitotta meg a Volvo Cars Biztonsági Központját, mely nagysebességű fedett pályáival, kamerarendszerével és a prototípusok tudományos alapú megsemmisítését garantáló külső helyszíneivel máig a világ egyik legfejlettebb törésteszt laboratóriuma. A központban folyó folyamatos kutatás-fejlesztésekre, illetve az innovatív digitális adatátvitel és képfelismerés terén elért eredményekre támaszkodva a márka azon dolgozik, hogy a jövőben senki se sérülhessen meg súlyosan vagy szenvedhessen halálos balesetet új Volvo gépkocsiban. Ez a törekvés ölt meggyőzően testet az autók aktív biztonsági és vezetőtámogató rendszereinek összességében. A Volvo azonban a biztonságos gépjárművek megalkotása mellett a klímaváltozás hatásainak enyhítésére és a fenntartható fejlődés körülményeinek megteremtésére is épp akkora hangsúlyt fektet. A Volvo Cars már 2000-ben alapító tagként csatlakozott az ENSZ Global Compact önkéntes fenntarthatósági egyezményéhez, és eltökélt szándéka, hogy 2040-re klímasemlegessé tegye a cégcsoport egészének tevékenységét. A modellek villanyosítása csak a kezdet: a Volvo egyik legújabb projektje a koksz-, vagyis a szénmentes acélgyártás, az úgynevezett SSAB ötvözet kifejlesztése körül forog. Az új módszerrel a svéd acélipari partnerek fosszilis erőforrások nélkül, hidrogén és villamos energia felhasználásával kívánnak acélt gyártani, ami egy egészen új és zöld módszernek ígérkezik.

Mire a Volvo megépítheti első SSAB acélból készült koncepcióját, számos tisztán elektromos modellje rója majd az utakat. A hazai számítások szerint 2025-re minden harmadik Magyarországon eladott új Volvo tisztán elektromos hajtással kerül majd forgalomba, melynek érdekében a márka évente legalább egy új elektromos modell bemutatását tervezi. Ami a mindehhez esszenciális infrastruktúrát illeti, már jelenleg is több mint kétezer töltési pont érhető el itthon, a hálózat pedig folyamatosan bővül. 

,,A minél kedvezőbb feltételek megteremtése érdekében a Volvo európai szinten a legnagyobb töltőhálózatokkal – így az Ionity-vel is – megállapodást kötött, de a helyi szolgáltatókkal is aktív tárgyalásokat folytatunk” – mondta el Bodrogai Gábor, a Volvo Autó Hungária ügyvezető igazgatója. A legújabb elektromos modellek hatótávolsága egyébként vegyes használat esetén meghaladja a 400 km-t is, így az XC40 Recharge és a C40 Recharge ilyen kapacitások figyelembevételével tervezi meg akár töltőpontok szerint is a beállított végcélunkhoz vezető útvonalat. Mi több, a hamarosan online is megrendelhető C40 alapfelszereltségének részét képezi a Google teljes arzenálja, beltere pedig bőrmentes kialakítású, és a gyapjú mellett újrahasznosított műanyagok felhasználásával készül.

Kevesen tudják, de a C40 Recharge annak a kísérleti C30 Electric modellnek a szellemi utódja, amelyet tíz éve csupán 209 darabban gyártott le a Volvo, hogy aztán a bátor korai felhasználók segítségével tapasztalatra tehessen szert az elektromos autózás terén. Mivel a Volvo első dedikáltan elektromosnak tervezett autójából a svéd márka megfogalmazása szerint a felelős, tudatos és progresszív szemléletű vásárlóknak hála jóval több fogy majd, mint a forradalmi prototípusokból tíz évvel korábban, a Volvónak természetesen a teljes értékláncra, az adott alkatrészek utóéletére is gondolnia kell, ha célja 2040-re nem kevesebb, mint a klímasemlegesség elérése. Mivel az akkumulátorok ritka, értékes és részben a környezetre ártalmas anyagokból készülnek, folyamatosan emelkedő darabszámuk már most kiemelt kérdéssé teszi teljes életciklusukat. A Volvo Cars épp ezért egy háromlépcsős stratégiát dolgozott ki, amelyben a végső újrahasznosítást két újrafelhasználási lépcső előzi meg. A Volvo jelenleg is számos jármű-fődarabot újít fel és forgat vissza az autógyártásba; ez a körkörös gazdasági szemlélet pedig a gyártó szerint az akkumulátorok esetében is járható út. Az utaknak búcsút intve nem autóipari területeken – például az elektromos hálózat kiegyensúlyozásában – játszhatnak energiatárolási szerepet, amely a megújuló energiaforrások termelési jellegéből adódóan különösen fontos feladat. Ezekkel a kezdeményezésekkel a Volvo szerint összességében 20–25 évre tolható ki egy akkumulátorrendszer hasznos élettartama, melyet követően egy arra szakosodott partner majd elemeire bontja azokat, hogy a lehető legteljesebb mértékben újrahasznosítsa a bennük rejlő értékes nyersanyagokat.

Ami az első, az autózás jövőjének szempontjából lényeges időszakot illeti, mind az XC40 Recharge, mind a C40 Recharge esetében maga az akkumulátor, vagy annak akár csak egy modulja is cserélhető, az 500 kilogramm súlyú akkumulátorcsomagra pedig 8 év, vagy 160 ezer kilométer gyári garancia vonatkozik. A jelenleg 418 km-esre kalkulált vegyes hatótáv mellett pedig, ha esetleg menet közben szükséges tölteni, azt váltóáramú töltőpontokon vagy egyenáramú gyorstöltő állomásokon egyaránt megtehetjük. 150 kW-os egyenáramú gyorstöltő használata esetén a C40 Recharge csupán 40 perc alatt eléri a 80 százalékos töltöttséget 10 százalékról, ami annyit jelent, hogy 10 perc alatt 80–100 kilométerre elegendő energiát nyerhetünk.

Mit tehet még a Volvo Cars mint globális autógyártó? 2021-re a cég összes üzemének 90 százaléka kizárólag klímasemleges forrásból származó energiát használ, az akkumulátorokat, illetve az összes egyéb alkatrészt pedig ellenőrzött beszállítói láncon keresztül, felelősen előállított nyersanyagokból állítja elő.

És hogy a csendes, tiszta, mégis villámgyors elektromos autózás mit hoz majd a dizájn terén? Bodrogai Gábor úgy véli, kívülről a hatékonyság nevében áramvonalas, dinamikus, egyben futurista formákat. Alacsony légellenállásának köszönhetően a C40 Recharge például 4,7 másodperc alatt gyorsul százra. Ám talán még izgalmasabb, ahogy a belső terek alakulnak a villamosítás hatására, tele természetes és környezetbarát anyagokkal. A lapos padló, valamint a motorok és inverterek kompakt és rejtett mivolta rengeteg helyet szabadít fel, és olyan kreatív megoldások előtt nyitja meg az ajtót, amiről a tervezők korábban álmodni sem mertek. Első fecskeként a Volvo C40 Recharge már most kész bemutatni, milyen kényelmes, biztonságos, és egyben frissítő élmény az elektromos autózás skandináv stílusban.