Serpenyő alumíniumdobozból, többször használható csomagolás és az értékesítési lánc lerövidülése a helyi termelői együttműködésekkel – csak pár megoldás az Auchan Magyarország fenntarthatósági stratégiájából, ami évek óta fókuszban van a vállalatnál. Alapvetés, hogy a mindennapi bevásárlásaink és fogyasztási cikkeink hatással vannak a bolygó jövőjére és a környezetünkre, mégis, sokszor hiába szeretnénk tudatosan vásárolni, erre vagy épp nincs lehetőségünk, vagy túl sok energiába kerülne. A kényelmes és széles közönség számára elérhető nagy áruházláncoknak épp ezért kiemelt szerepe van abban, hogy környezetbarát alternatívákkal segítsék hozzá a vásárlókat a fenntartható fogyasztáshoz.
„A most júliustól életbe lépő törvényi szabályozás előírásait már tavaly megléptük, több mint egy éve kivontuk az Auchan kínálatából az egyszer használatos műanyag árucikkek jelentős részét. A hosszútávú fenntarthatósági stratégiánkra egyébként is jellemző az előregondolkodás, ez lehetőséget ad arra is, hogy folyamatosan felülvizsgáljuk azokat a termékeinket, amelyekre egyelőre nem vonatkozik a jelenlegi jogszabály. Termékválasztékunk kialakításánál és az áruházaink működtetésében is a fenntartható, alternatív megoldásokat keressük”– mondja Dominique Ducoux, az Auchan Magyarország Kft. vezérigazgatója.
Egy kutatás szerint a vásárlók 90 százaléka gondolja úgy, hogy az áruházláncoknak segíteniük kell őket, hogy fenntarthatóbban vásárolhassanak, majdnem 80 százalékuk pedig azt mondta, hogy a környezetbarát szempontok szerepet játszanak a döntéseikben. Az Auchan számára fontos, hogy a törvényi előírásokon túlmutatva megismertesse a vásárlóit az újabb és újabb környezettudatos megoldásokkal és népszerűsítse ezeket.
„Kitűzött célunk a fogyasztói szemléletformálás és a tudatos vásárlásra ösztönzés. Ehhez pedig folyamatosan bővülő fenntartható termékkínálatot nyújtunk. Továbbá 2025-re szeretnénk elérni, hogy az Auchan sajátmárkás portfólió azon termékei, ahol ez kivitelezhető, újrahasznosított, újrahasznosítható vagy komposztálható csomagolással kerüljenek forgalomba” – folytatja Ducoux.
Motiváltabbak lettek a gyerekek, meglódult a tanárok kreativitása, így mindenki jobban érezte magát az amúgy elátkozott digitális oktatás alatt. Legalábbis azokban az iskolákban, ahol a pedagógusok bevezették a Hashtag.school videójátékokban megszokott, gamification jellegű digitális értékelési módszerét vagy a tananyagszerkesztő programját, amiben játékos feladatokat állíthattak össze a gyerekeknek.
Prievara Tibor angoltanár évekkel ezelőtt kifejlesztette az oktatásban sajátos, gamificationalapú módszerét. Ennek az a lényege, hogy a gyerekek nemcsak dolgozatokat írnak és azokra osztályzatokat kapnak – ahol alapvetően úgy alakul ki a jegy, hogy levon a tanár pontokat a hibákért, vagyis mindig csak rontani lehet –, hanem választhatnak a felkínált feladatok közül, és így pontokat szereznek. Ők maguk irányítják tanulási útvonalukat azzal, hogy eldönthetik, melyik feladatokat oldják meg. A hónap végén pedig megkapják az osztályzatukat az elért pontok alapján. Így nem egyetlen dolgozaton múlik a jegyük, vagyis kevésbé lesz stresszes a tanulás, mindig készülnek, és a videójátékok világából hozott pontrendszer izgalmat hoz az oktatásba.
Nem egyetlen dolgozaton múlik a jegyük, így kevésbé lesz stresszes a tanulás, a videójátékok világából hozott pontrendszer izgalmat hoz az oktatásba.
Tibor 2015-ben írta meg A 21. századi tanár című könyvét, és miután abban bemutatta ezt a stresszmentes értékelési rendszert, sok tanár és diák kezdte használni. A Hashtag.school márkanév mögött álló Enabler Tanácsadó Kft.-t egy informatikus barátjával, Jancsik Istvánnal és Záhorszky Tamás befektetővel alapította meg, és 2019-ben seed befektetőként beszállt a cégbe az Impact Ventures Magántőkealap II.
Az ed tech startup eredetileg nem a digitális oktatásra, hanem a hagyományos, tantermire készítette el a rendszerét, de a járvány alatt mindent ingyen kínált a tanároknak és a diákoknak. Idén februárban, amikor a középiskolások már három hónapja online tanultak, Tiborék bootcampet szerveztek tanároknak. Az elsőt februárban hirdették meg, amire 350-en jelentkeztek, közülük első körben 35-en végezték el a gyorstalpalót – fele részben gimnáziumi, felében általános iskolai pedagógusok –, a másodikon már 130-an vettek részt.
„Aki a honlapunkat nézi, tényleg azt látja, hogy semmiért sem kell nálunk fizetni” – nevet Tibor, amikor rákérdezek, hogy mégis miből van bevételük. Mint kiderül, elsősorban white label szoftverek fejlesztéséből, ami azt jelenti, hogy olyan vállalkozásokat szolgálnak ki, amelyek belső fejlesztés nélkül szeretnék növelni e-learning-portfóliójukat. „Ha nem akarnak saját keretrendszert kifejleszteni, nálunk modulárisan össze tudják állítani rövid idő alatt olyan funkciókból, amikre szükségük van.” De ősztől részben fizetőssé teszik alaprendszerüket is, amit az oktatás területén használnak.
Miután a koronavírus térdre kényszerítette a vendéglátást, és bezáratta a szállodákat, mára új műfajt teremtett a turisztikában: számos hotel kedvezményes csomagot kínál a kötelező karantén idejére, öt–nyolc napra vagy akár két hétre, egyetlen szállodai szobában. Így jár az, aki manapság üzleti útra vagy épp családlátogatóba utazna Indonéziába, Szingapúrba vagy Ausztráliába – és ez csak három azon országok közül, ahol szigorú hotelkarantén vár az érkezőkre.
Vidd ki az erdőbe, és dobd el ott! Ezt a viccnek szánt mondatot szokták használni a Vilhemp tulajdonosai, ha a termékeikről beszélnek. Persze eszük ágában sincs szemetelésre buzdítani senkit, evőeszközeik és szívószálaik kizárólag természetes anyagokból készülnek, és komposztálhatók.
A flottakezelésben piacvezető LeasePlan az általa biztosított operatív lízing konstrukció rugalmas átalakításával segítette ügyfeleit a pandémia okozta kihívásokkal teli időszakban. Emellett a fenntarthatósági célokat kitűző vállalatok életében is valódi partnerként van jelen, hiszen a cég az elektromos autók kezelésében is kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik mind hazai, mind nemzetközi szinten.
