Vidd ki az erdőbe, és dobd el ott! Ezt a viccnek szánt mondatot szokták használni a Vilhemp tulajdonosai, ha a termékeikről beszélnek. Persze eszük ágában sincs szemetelésre buzdítani senkit, evőeszközeik és szívószálaik kizárólag természetes anyagokból készülnek, és komposztálhatók.
A bölcsész végzettségű Fülöp Villő eredetileg unaloműzésből iratkozott be az Óbudai Egyetem könnyűipari mérnök szakára 2019-ben. Úgy döntött, hogy amíg gyesen van két kisebb gyerekével, kitanulja a textilmérnökszakmát. Ott találkozott az ipari kenderrel, és elkezdte foglalkoztatni, miként lehetne a műanyagot kenderrel vagy más anyagokkal helyettesíteni. „Vásárláskor sokszor azért tettem vissza a polcra valamit, mert láttam, hogy olyan szemét lesz belőle, ami soha az életben nem fog lebomlani. Ezért kezdtem azon gondolkodni, hogy a lehető legkisebb környezeti kárt okozó termékeket készítsek.”
Az ipari kender ötven évvel ezelőtt még az egyik legtöbbet termesztett haszonnövény volt Magyarországon, de termesztése a rendszerváltás után rohamosan visszaesett, éppen akkor, amikor a nyugat-európai országokban újra felfedezték a rostkenderben rejlő lehetőségeket. Villő azzal az ötlettel jelentkezett az EIT Climate-KIC (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) klímaügyi pályázatára, hogy kikísérletezi, miként készíthetne ipari kenderből a műanyagok kiváltására alkalmas anyagot. A pályázatra kétfős csapatokat vártak, így Villő a férjét, Rédey Somát is bevonta a projektbe. „Már csak az volt a kérdés, ki vigyáz a gyerekre” – nevet. A Vilhemp cégnevet már ekkor kitalálta, a Villő és az angolul kendert jelentő hemp szó összevonásából.
Villő mellett feltűnik Soma is a képernyőn az online interjúnkon. Három gyermekükkel éppen Marokkóban élnek ugyanis, mert Villő a marokkói magyar nagykövetségen dolgozik. És ha már ott vannak, kíváncsiak lettek az afrikai piacra, és most Marokkóban is keresik a viszonteladókat.
A technikusok csak fogták a fejüket „Amikor elindultunk az EIT pályázatán, még fogalmunk sem volt, mit gyártsunk az alapanyagból” – tér vissza az induláshoz Villő. Az EIT Climate-KIC Accelerator programban találták ki később, hogy gyártsanak evőeszközöket és szívószálakat. „Először mindössze azon agyaltunk, hogy milyen kötőanyagot kellene a kenderhez keverni, hogy abból aztán fröccsöntéssel vagy más eljárással termékeket lehessen előállítani.” A kender ugyanis önmagában nem alkalmas a műanyag helyettesítésére. Így akadtak rá a növényi keményítőből gyártott politejsavra. Az angol nevének (polylactic acid) rövidítéséből PLA-nak nevezett hőre lágyuló műanyag biológiai úton lebomló.
A harmadik tag, Szűts Gergely egy gimibe járt Villővel, Somával a Műgyetemen tanultak együtt.
Pál mindig vállalkozó volt, kerülte a kötöttségeket. Gyakorlott üzletember, és sokáig nem szerette, hogy munkája és felesége miatt sok rajta a reflektorfény. Nóra kezdettől alkalmazott volt, de korábban is kikacsintott a vállalkozói létbe, és a jövőre nézve is ilyen tervei vannak. Tizenkilenc éves kora óta rutinosan mozog a nyilvánosság előtt, itthon az ő arcával adják el a legtöbb terméket. Közös márkájuknál most összeadódik az eddigi tudás.
Ha meztelen nőket fotózol, az már széles körben beszédtéma
„Világéletében vállalkozó volt, abból volt pénze, hogy fotózott. Mikor a kisbolt vagy a vlog miatt háttérbe szorulnak a fotós munkái, az nyilván okoz neki egy bizonytalanságérzést. Pedig a Voiceforce (a közös cég – a szerk.) ugyanígy az övé, még ha sokszor nem is érzi a magáénak. Ha nem tud fotózni, és a Lime fotón nincs bejövő pénz, az néha okoz egy kis feszültséget” – mondja Nóra. Mindkettőjüknek fontos, legyenek külön sikereik is.
Az értelmiségi családból származó Nánási Pál gyerekkorában került kapcsolatba a fényképezéssel, belsőépítész édesapja gyakran fotózta munkáit. Hétévesen kapta meg első fényképezőgépét, egy orosz Ljubitelt. 1993-ban szülei támogatásával öt évre Angliába költözött, és két fotósiskolát is elvégzett. „Inspiráló volt a nemzetközi szcéna, jó tanárok és irdatlan eszközök voltak” – mondja. A szakmai gyakorlat után egy helyi kulturális programmagazinnál kötött ki, a második hónapban már ő felelt minden fotóanyagért. Már akkor is az emberközpontú, teremtett fotósvilág érdekelte. Egy amerikai tanulmányúton alkalmazott lett egy helyi fotóstúdiónál, de egy nap után rájött, neki az önállóság való.
Mikor hazatért Magyarországra, senkit sem ismert a hazai piacon, és őt sem ismerte senki. Mégis mindenhova elsőre felvették. Az angol iskolákban nemcsak a szakmára, hanem a márkaépítés alapjaira is megtanították. „Az angliai fotósvilág kőkemény, készen kell állnod, ha el akarsz indulni.” Alapkövetelmény volt, hogy a frissen végzett fényképésznek legyen webszájtja, portfólió-CD-je, logója és névjegykártyája is. Ez akkoriban itthon még szokatlan volt, és meggyőzte a magyar megrendelőket.
A rengeteg munka miatt végleg hazaköltözött Angliából. Palitól a Playboy akkori főszerkesztője, Pósa Árpád kérdezte meg, nincs-e kedve kipróbálnia magát az aktfotózásban is. Előtte leginkább divatanyagokat fotózott, de a nagy durranás mindenképp a Playboy volt.
„Ha pénzben nem is, de ismertségben biztosan. Ha készítesz egy divatanyagot, azt a szakma egy része számontartja, de ha meztelen nőket fotózol, az már széles körben is beszédtéma.”
Belsőépítész apja szakmailag is segítette, stúdiójában saját díszleteket építettek, ami csalogató kombináció volt a piacon. Idővel workshopokat is tartott, a háromnapos kezdő tanfolyam ára ma 180 ezer forint. 2018-ban videókurzust készített a Mesterakadémia oktatószájtra, ami a magyar Forbes tulajdonosainak márkája.
Rengeteg reklám- és aktfotózást vállalt, de mindig külsős munkatárs maradt. A fotózásból megkeresett pénzét az utolsó garasig a stábra vagy a stúdióra költötte. Összesen hét műterme volt, a mostanit az utolsónak véli. Az egykor lepattant Duna-parti épületet mai értékéhez képest nevetséges áron vették, az ikerépület fele ma már 150 millió forintot ér.
Palit a Playboy után kereskedelmi csatornákba is hívták szerepelni, a celebstátuszt mégis a Nórával való kapcsolata után akasztották rá. A fotózás most kisebb lángon ég, jelenleg a kisbolt körüli dolgok és a Nánásiék márka az első, de a hangsúlyok mindig változnak. Újraindul a blogja, és tervben van a Big Shot fotós valóságshow második évada is. A YouTube-on futó tehetségkutatóban ugyan Nóra is felbukkant, de a műsor arca egyértelműen Pál volt.
Az első nagy reklámszerződéssel azután keresték meg, hogy megkapta első topligás show-ját, és ő lett a Szombat esti láz műsorvezetője. A Coca-Cola akkoriban vezette be Magyarországra az Enviga nevű új márkáját, és a feladatra az akkor huszonnégy éves Nórát kérték fel. „Nagyon sok pénzt kaptam, és még New Yorkba is kireptettek egy egynapos fotózásra.” A termék nem lett sikeres, a magyar piac nem állt készen az anyagcserét gyorsító italra, mindenki a legrosszabbra asszociált…
Lendülete azonban nem csökkent, sorra jöttek a gigamegbízások, ő lett az Avon kozmetikai márka magyar nagykövete is. „Csak akkor szoktam valamire igent mondani, ha én is használom, kipróbáltam, és bevált” – mondta 2012-ben az Avon egyik werkfilmjében. Így volt ez a Sparnál is. Nóra tíz évig volt az élelmiszerlánc hazai arca és háziasszonya, és állítása szerint végig lojális maradt, más boltba be sem tette a lábát. A Sparral ma már sokkal lazább szerződésben állnak, leginkább eseményekre hívják. „Régebben jellemzőbbek voltak a nagy éves dílek, ezekkel tudtunk szintet lépni, és elindítani mondjuk egy hitelt” – mondja Nóra. Sokan támadták, amiért beállt az Ooops márka mögé, de álszentségnek tartja, hogy egy vécépapírreklám ennyire kiborítson bárkit is. „Nem akartam ennyire komolyan venni magamat, de ez a reklám egyébként sem a vécépapírról szólt.”
Tavalyelőtt azt érezte, hogy kicsit már túl sok belőle. „Szerintem én voltam az egyetlen az országban, akinek az arcával három tévéreklám is futott egyszerre. Az egyik márka ráadásul még a YouTube-on is megjelent, és tényleg mindenhol Ördög Nórák ugrottak fel. Ott azt éreztem, ez akár vissza is üthet.” Nagy dílekből ma már kevés van, a Nánásiék márkának most csak a Samsunggal van mindent átfogó keretszerződése. Többnyire már maguk gyártják a tartalmakat a közös csatornákon, ami jóval melósabb, mint a régi szép időkben. Akkoriban hónapokig pörgették az egy-két nap alatt felvett reklámokat. A közönség sem veszi mindig jól, hogy a klasszikus reklámfelületek mellett már a közösségi csatornákon is hirdetnek. „Sokszor szétkapnak minket, ha mondjuk az Instagramon reklámozunk valamit, de hát most ez a bizniszmodell.”
Nem csak a reklámozásból és a műsorvezetésből akart megélni. Első vállalkozását legjobb barátnője és közös beszélgetéseik ihlették. Törköly Erikával, aki egyben menedzsere is, 2001-ben alapították meg az Angels’ Army nevű céget. Az Angyalműhely önsegítő klubban szakértők segítették a nőket az önmegvalósításban, később még egy könyvet is kiadtak. A coacholás akkor még ismeretlen műfaj volt itthon, sokan nem tudták értelmezni a koncepciót, és a vállalkozás nem lett pénzügyi siker. Akinek valóban szüksége lett volna a szakértői tanácsokra, az nem volt fizetőképes, akik pedig meg tudták fizetni, sokszor úri hóbortból mentek el.
A kudarc ellenére még egy befektetői csoport is érdeklődött, ám Nóra váratlanul terhes lett második gyermekével, és kiszállt a cégből. Ugyan részleteket nem árulhat el, még az idén közös márkát és céget alapít a Helia-D-vel. A Nóra Beauty sminktermékekkel a kozmetikai iparban is kipróbálja magát.
Ha angol vagy német nyelvterületen lepottyantanák egy tárgyalóterembe, valószínűleg ugyanúgy feltalálná magát, mint egy magyar bíróságon. Jádi Németh Andrea a világ legjobb iskoláival és nagy nemzetközi rutinnal tizenöt éve vezeti ügyvédi irodáját, és élvezi, hogy van egy terület, ahol rendezett és strukturált lehet. Mert egyébként ezer más dolog érdekli a vonósoktól az egykori harvardi diáktársakig. Ha nincs a világjárvány, lehet, hogy most éppen az Antarktiszon számolgatná a pingvineket, helyette alapított egy londoni vállalkozást (is).
Tavaly tartottunk utoljára élőben Kilövést, mi is izgatottan vártuk az idei elsőt, hogy bemutathassuk a júliusi magazint. Újra személyesen találkozni az olvasókkal? Hús-vér embereket hallgatni a színpadon? Jó társaságban fröccsözni a teraszon? Jó volt…
NEM ÚJDONSÁG, HOGY A DIGITÁLISAN ÉRETTEBB VÁLLALATOK JOBBAN TELJESÍTENEK. A KPMG évente végez világszintű felső vezetői felmérést, és ebből évről évre az látszik, hogy a digitális transzformációban élen járó cégek CEOinak körében legalább kétszer annyian gondolják azt, hogy vállalatuk kiemelkedően jól teljesít ügyfélélmény, működési hatékonyság, az új termékek piaci bevezetésének ideje és az ügyfelek bizalma tekintetében, mint a digitálisan kevésbé érett vállalatok vezetői.
Szeretjük a világunkat nagy ellentétekre felépíteni. Fekete és fehér, város és vidék, nyugat és kelet – utóbbi helyén korábban az USA és a Szovjetunió voltak –, szív és elme. A sor a végtelenségig folytatható. A számítógépeknél a központi egység és a perifériák felosztásban jelenik meg ez a gondolat. Igaz, nem ellentétről van szó, de a periféria a jó, ha van kategória, minden más pedig olyasmi, ami nélkül nem megy a gép. Most ezt a gondolatot fogjuk szétszedni.