Egy fészerbe jártam kendert darálni

A bölcsész végzettségű Fülöp Villő eredetileg unaloműzésből iratkozott be az Óbudai Egyetem könnyűipari mérnök szakára 2019-ben. Úgy döntött, hogy amíg gyesen van két kisebb gyerekével, kitanulja a textilmérnökszakmát. Ott találkozott az ipari kenderrel, és elkezdte foglalkoztatni, miként lehetne a műanyagot kenderrel vagy más anyagokkal helyettesíteni. „Vásárláskor sokszor azért tettem vissza a polcra valamit, mert láttam, hogy olyan szemét lesz belőle, ami soha az életben nem fog lebomlani. Ezért kezdtem azon gondolkodni, hogy a lehető legkisebb környezeti kárt okozó termékeket készítsek.”

Az ipari kender ötven évvel ezelőtt még az egyik legtöbbet termesztett haszonnövény volt Magyarországon, de termesztése a rendszerváltás után rohamosan visszaesett, éppen akkor, amikor a nyugat-európai országokban újra felfedezték a rostkenderben rejlő lehetőségeket. Villő azzal az ötlettel jelentkezett az EIT Climate-KIC (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) klímaügyi pályázatára, hogy kikísérletezi, miként készíthetne ipari kenderből a műanyagok kiváltására alkalmas anyagot. A pályázatra kétfős csapatokat vártak, így Villő a férjét, Rédey Somát is bevonta a projektbe. „Már csak az volt a kérdés, ki vigyáz a gyerekre” – nevet. A Vilhemp cégnevet már ekkor kitalálta, a Villő és az angolul kendert jelentő hemp szó összevonásából.

Villő mellett feltűnik Soma is a képernyőn az online interjúnkon. Három gyermekükkel éppen Marokkóban élnek ugyanis, mert Villő a marokkói magyar nagykövetségen dolgozik. És ha már ott vannak, kíváncsiak lettek az afrikai piacra, és most Marokkóban is keresik a viszonteladókat.

A technikusok csak fogták a fejüket
„Amikor elindultunk az EIT pályázatán, még fogalmunk sem volt, mit gyártsunk az alapanyagból” – tér vissza az induláshoz Villő. Az EIT Climate-KIC Accelerator programban találták ki később, hogy gyártsanak evőeszközöket és szívószálakat. „Először mindössze azon agyaltunk, hogy milyen kötőanyagot kellene a kenderhez keverni, hogy abból aztán fröccsöntéssel vagy más eljárással termékeket lehessen előállítani.” A kender ugyanis önmagában nem alkalmas a műanyag helyettesítésére. Így akadtak rá a növényi keményítőből gyártott politejsavra. Az angol nevének (polylactic acid) rövidítéséből PLA-nak nevezett hőre lágyuló műanyag biológiai úton lebomló.

A harmadik tag, Szűts Gergely egy gimibe járt Villővel, Somával a Műgyetemen tanultak együtt.