„Mindig teljesen átszellemülök, mire ide leérek” – mondja Lozsádi Dániel, miután kellemes másfél órás autózás és tájban gyönyörködés után megérkezünk a Nógrád megyei Szécsény külvárosában található gyártelepre. Az üzemcsarnok és a hűtőház tetején napelemek, a palackozóban patikatisztaság, szigorúan védőruhában léphetünk csak be. A dolgozói öltözőkben is katonás rendben állnak a fehér gumicsizmák, a szekrényeken pedig szép nyomtatott táblán ott van a használójuk neve.
„Ezt látva egyszer egy fővárosi ellen­őr jegyezte meg bosszankodva, hogy bezzeg őt ennyire nem becsülik meg a hivatalban” – meséli Dániel, miközben körbevezet. Ő az egyik tulajdonos, csak ritkán jár le Szécsénybe. Mint a rendes cégvezetők, kék ingben ülnek le velem beszélgetni a gyártelep szélén külön épületben berendezett, színes falú, modern tárgyalóban, és nevetve mutatják az ablakból Bognár Botond ügyvezetőt, aki viszont gyakran tartózkodik Szécsényben. „Ezt csinálja egész nap: telefonál és fel-alá járkál a gyárudvaron. De mindent megold.”

Én fújom a zöld habot, a többiek meg átvariálják életszerű modellé.

Dániel és Botond régóta barátok, sőt üzleti kapcsolatuk sem mai, Dániel évek óta az A38 ügyvezetője, Botond édesapja, Bognár Attila pedig a hajó tulajdonosa. „Én fújom a zöld habot, a többiek meg átvariálják életszerű modellé” – mondja a harmadik jelenlévő Funky-illetékes, Bertényi Gábor (akit mindenki csak Bertnek hív), amikor rákérdezek, mi a munkamegosztás a csapatban. Annyi alapja van a poénnak, hogy ő alapította és vezeti ma is az Agri Kulti kutatóműhelyt.
Az Agri Kulti 2010 óta dolgozik a város és a vidék kapcsolatának újraértelmezésén, és a szécsényi üzem elindítása előtt is rengeteg kutatómunkát végzett. „Egy régi barátom tette fel egyszer a kérdést: miért van az, hogy a vidék szóról Angliában a humuszban gazdag föld, a kövér fű és egy Landrover jut az eszünkbe, Kelet-Európában meg a wellness-szálloda? Ennek valami komoly agrokulturális tradíciótörés lehet az oka, és mi ezen lovagolunk már vagy tíz éve.”

László Judit, Bognár Botond, Bertényi Gábor és Lozsádi Dániel a szécsényi üzemben. Barátokból lettek üzlettársak.

Ökofasizmus, niche-piac
Bert tíz évvel ezelőtt alapította meg az első termelői piacot Nagymaroson, majd az egyik barátjával, Zsendovits Ábellel létrehozta a pesti Szimpla Piacot és a balassagyarmatit is. 2014-ben pedig kitalálták a fővárosban a Házikó Cateringet és a Farmbistro nevű vendéglátóhelyeket, ahol kizárólag kistermelőktől származó alapanyagokból főztek és sütöttek. Így a gazdálkodóknak már piacozniuk sem kellett annyit – egyszerűen beszállították a terményeiket.

Aztán négy év és sok pénz árán Berték megtanulták, hogy – mint fogalmaznak –elszánt ökofasizmusukkal csak egy niche-piacot tudnak etetni. „Ami ellen tiltakoztunk, hogy hipszteretető vagyunk, az totál igaz lett, és szépen belefáradtunk a heroikus küzdelembe. Ahogy Knézy Jenő mondta, az ügy belehalt a szépségbe, nem tudtuk kivárni, hogy a kisüzemi üzleti modellünk rentábilis legyen. A tudatosság akkor még nem érte el azt a kritikus tömeget, ami eltartotta volna a helyet.” Így 2018-ban bezárták a Házikót – a legszebb évük 2017 volt, 90 milliós árbevétellel.
Ugyanebben az évben megkereste őket az egyik benzinkúthálózat azzal, hogy szeretne friss dolgokat árulni, de a Cappy narancslénél nem jut tovább. „Megkérdezték, tudnánk-e nekik palackozni gyümölcs- és zöldségleveket, közvetlenül a termelőktől. Megdöbbentünk, mekkora a szakadék a palackozási piacon: ott van a Sió a hatalmas kapacitásával, aztán a másik végleten a kis garázspalackozók nem automatasoron, hanem kézi töltőgéppel készítik, és általában kis piacokon árulják a többliteres bag-in-box kiszerelésű leveket” – mondja Bert. Látták tehát, hogy alapanyag is van, kereslet is lenne palackozott, adalékmentes levekre, így elkezdtek vidéki önkormányzatokkal tárgyalni egy majdani gyárhelyszínről. Nógrád kézenfekvő volt: gyorsan elérhető Budapestről, ráadásul hátrányos helyzetű, ezért könnyebben lehet egy beruházáshoz uniós vagy vidékfejlesztési támogatást szerezni.

Az alig hatezres lélekszámú Szécsény vezetése készségesen segítette a fiatal csapatot, cserébe ők igyekeznek minél több pályázati és fejlesztési lehetőséget felkutatni a városnak. Hamar találtak egy lerohadt rozsdaövezeti objektumot a szlovák határ felé vezető Ludányhalászi úton, valaha az Algida jégkrémeket hűtötték az épületben, innen látták el Észak-Magyarországot jégkrémmel.

A beruházást nem aprózták el: a 700 négyzetméteres gyümölcsfeldolgozó mellé rögtön 600 négyzetméternyi hűtőházat is kapcsoltak, hogy az alapanyag-utánpótlás egész évben zökkenőmentes legyen. Utóbbit az önkormányzattal közösen tulajdonolják, és a tervek szerint a környékbeli gazdák terményeit is befogadják rövidebb-hosszabb időre. Most például gombát tárol benne egy helyi gazda. „Már le is foglaltuk a nekedgyartunk.hu domént, a legvadabb álmunk szerint pár év múlva azt is megoldjuk, hogy a gazdák a saját címkéjüket tudják az üzemben ráragasztani az üvegekre. Ha majd úgy viszik ki a piacra, az elég menő lesz.”

A hűtőházat 115 millió forintos uniós támogatásból építették meg 2018-ban, a gyümölcsfeldolgozó üzem a következő év nyarán készült el, 193 millió forint támogatásból és 230 millió forint hitelből. A teljes beruházás a végére 700 millió forintra drágult, drámaian megdobta a szükséges önrészt az építőanyagok hirtelen áremelkedése.

„Minden közbejött, a végén például majdnem kifutottunk a pályázat megvalósítási határidejéből, többek között azért, mert Kínában megcsúszott a targoncagyártás, és mire pakolták volna fel az uszályra, pont kitört a kínai holdújév, amikor tizenöt napra leállnak minden munkával” – meséli Botond, ma már nevetve.

A próbagyártás 2019 őszén indult el, és kellett egy jó fél év, mire minden potmétert úgy be tudtak állítani, hogy a működés biztonságos legyen. Közben eladásra még nem termeltek, lényegében maguk itták meg a leveiket. Aztán 2020 februárjában éppen el akarták indítani az értékesítést, amikor bekapcsolták a híradót, és ahogy a disney-s Kacsameséket megszakította annak idején Antall József halálának híre, úgy blokkolta a koronavírus megjelenéséről szóló hír náluk is, aminek épp nekiveselkedtek.

Három hónap üzemszünet következett, de nem küldtek el senkit, sőt ahogy mondják, másfél órára sem csökkentették a dolgozók munkaidejét, mint más cégek tették. „A fenntarthatósághoz szerintünk az is hozzátartozik – mondja Dániel –, hogy felelős vagy az embereidért. Meg amúgy is, vidéken azért van az a sztereotípia, hogy idejönnek a »csúnya pestiek«, aztán kiszipolyozzák a helyieket – mi pedig szeretnénk ezt lebontani. És egy ekkora városban négy perc alatt elterjed, hogy mit lépsz.”

ALAPANYAG-FETISISZTÁK
A még 2019-ben leigazolt kereskedelmi vezető, László Judit már tűkön ült, amikor tavaly májusban elkezdett nyitni az ország. Fogott vagy száz papírzacskót, hármasával becsomagolta a gyümölcsleveket, és kiszállította a kóstolókat a legmenőbb budapesti kávézókba, pékségekbe és delikáteszekbe. A minimum rendelési érték „négy zsugor” volt (négyszer tizenkét 0,33 literes üveg, zsugorfóliába csomagolva). „Szeptemberben ott tartottam, hogy a helyek nyolcvan százaléka újra rendelt az első kör után” – mondja Judit. Már indult volna a Balaton felé, hogy távolabb is terítse a gyümölcsleveket, amikor kitört a járvány második hulláma. Újra szünet következett.

„Éppen bent voltam a Lövőház utcai kávézónkban, amikor Judit hozta a kóstolócsomagot, ránéztem az üvegekre, és azonnal megtetszett a lendületes, fiatalos dizájn. Abszolúte passzolt hozzánk, pont ilyet kerestünk évek óta” – mondja Nagy Dávid, a budapesti Kaffein és Tamp & Pull kávézók tulajdonosa. Ráadásul amikor meghallotta Judittól, kik állnak a Funky Forest mögött, az garancia volt neki a minőségre, hiszen ismerte a srácokat, tudta róluk, hogy mennyire „alapanyag-fetisiszták”. Korábban maga is benne volt a Házikó projektben, olyannyira, hogy ő adta annak a nevet, amivel ma is büszkélkedik.

Ottjártunkkor éppen alma-eper-áfonya smoothie-t palackoztak, de kísérleteznek már meggylevessel is, cukros és cukrozatlan változatban. A kóstoltatásokon dől el, melyik verzió győz.

„Próbáltunk korábban felkarolni szabolcsi almatermesztőket, hogy a Hungarika gyümölcsleveknél különlegesebbet tudjunk a kávézókban kínálni, de azt láttuk, hogy gond nekik a palackozás, vagy nem jutottak el addig a mennyiségig, ami nekünk kellett volna, nem beszélve a dizájnbeli hiányosságokról” – mondja Dávid. Azóta a vevőik is sokszor rácsodálkoznak, hogy a gyümölcslevek magyar termékek, sokan gondolják a trendi külső alapján, hogy nemzetközi márka. „A specialty kávézók vendégei pedig jellemzően szeretik a különleges, vagány ízeket, így még az uborkás-spenótos préslé sem vad nekik.”

A fancy dizájnhoz hozzátartozik, hogy a Funky csapata szakított a gyümölcsleveknél szokásos lózungokkal. Vagyis nem mondanak olyanokat, hogy a napsütötte barack és az alma íze találkozik, vagy hogy szívből-lélekből készült, hanem vicces figurákat találtak ki az egyes ízekhez. Van például Berry bear, Metal mole, Tranquil turtle és Horny hedgehog, és minden figurához tartozik egy sztori, ami Judit szerint valamilyen emberi értékről beszél. Így az alma-répa-cékla metálos vakondjának története arra utal, hogy a kemény külső mögött érzékeny szív bújhat meg, a nyugis teknős pedig chillezni szeretne, mert néha igenis mindenkinek meg kell állni.

Nem csak másnaposoknak
Azon a ponton némi feszültség alakult ki a kávézósok és a Funky Forest gyártócsapata közt, amikor az italok idén tavasszal bekerültek az Interspar áruházakba. Merthogy még tavaly decemberben Dánielék jelentkeztek a kisebb hazai gyártókat felkarolni hivatott Spar-programba, a Hungaricoolba. Be is jutottak, így egy évig nem kötbérezik őket, ha bármiben hibáznak, cserébe erre az időszakra kizárólagosságot kellett ígérniük, vagyis nem árusíthatják a gyümölcsleveket más nagy bolthálózatban.

„Mondtam nekik, hogy öngólt lőnek, hiszen kommerszebb italnak fogják így gondolni a termékeiket, hogy hipermarketben is kaphatók. Nekünk pedig kifejezetten kellemetlen volt, hogy ott olcsóbban árulják – igaz, kiderült, hogy kisebb a kereskedelmi kiszerelés. De ők is belátták, hogy ezzel a lépéssel máshová pozicionálták magukat, csak hát nyilván szükségük van a mennyiségi eladásokra” – mondja Nagy Dávid.

Azért, hogy megkülönböztessék a boltban és a kávézókban kapható italokat, a Sparban a smoothie csak 0,25 literes, míg a kávézókban az is 0,33 – innen is az alacsonyabb ár. Judit szerint pedig hamarosan elkezdenek külön választékot gyártani a delikáteszeknek és a kávézóknak, hogy meg lehessen különböztetni a csak ott kapható termékeket, vagyis hogy szent legyen a béke továbbra is.

Bérgyártást is vállalnak, és már készítettek közös terméket a Bortársasággal, illetve új italokat találtak ki a Monyo kézművessörfőzde új szabadtéri szórakozóhelyének, a Monyo Landnek. „Az eredeti ízeket védjük, így ezeknél a co-branded termékeknél más ízeket kombinálunk” – magyarázza Judit. A Bortársaság amúgy is azt kérte tőlük, hogy klasszikus magyar gyümölcsökből (végül alma-körte íz lett) fejlesszenek a boltjaiba gyümölcslevet, méghozzá 0,75 literes kiszerelésben.

A kávézókban amúgy jellemzően 690 és 990 forint közötti áron kaphatók a gyümölcslevek és a smoothie-k. Egyelőre háromféle préslé készül: alma-répa-cékla (ennek már a látványától elkezdenek az emberben termelődni a vörösvértestek), alma-gyömbér, valamint alma-körte-uborka-spenót. Utóbbit csak detox ízvilágnak mondják, bár nemcsak másnaposoktól, de szülőktől is kaptak már hálás visszajelzést, mert ebben a formában végre elfogyasztják a gyerekek a spenótot. A smoothie-ba (most alma-eper-áfonya és mangó-sütőtök verzióban) pluszban gyümölcspürét tesznek, így olyan laktató, hogy önálló reggelinek is megállja a helyét.

Semmiféle adalékanyagot nem használnak, 80–85 fokon pasztörizálnak, majd a palackozógéppel óránként ezer üveget tudnak megtölteni, vagyis a napi kapacitás a tízezer üveget is elérheti (az üvegméret nem befolyásolja a számot). A megmaradó szárazanyagot állateledelnek adják tovább, többek között egy lámának is jut belőle egy közeli állatfarmon, és a papírdobozokat is elviszik újrafelhasználásra. Az összes gyümölcs és zöldség hazai, lehetőleg a gyárkapuhoz minél közelebbi forrásból jön, bár azt már elengedték, hogy helyi termelőtől vegyenek mindent, Magyarország végül is agroökológiailag majdnem teljesen homogén. Csak a mangót és a gyömbért importálják, bár Bert szerint a klímaváltozás ezen a ponton sajnos nekik dolgozik: az ő kertjében, Nagymaroson tavaly 800 darab kivi termett.

Házikó Farm Kft.

Tulajdonosok:
Zsendovits Ábel (10 %), Lozsádi Dániel (16 %), Bognár Szilárd (Botond testvére) (74%)
Létszám:
13 fő
Alapítás:
2014
Árbevétel
(millió forint):
2020
144,7*
Adózott eredmény
(millió forint):
2020
8,6
Forrás: Bisnode
*A bevétel nagyobb része vidékfejlesztési kutatásokból és más szolgáltatásokból származik. Mindössze 12 millió forintot produkáltak termékeladásból a működés négy és fél hónapja alatt. Idén ezt szeretnék megtízszerezni.