Klasszikus reszelgetős makettműhelynek indultak, majd a 2008-as válságot túlélve jó nagyot váltottak. A Limes Model ma már a hazai makettpiac legnagyobb szereplője, ám tulajdonosai nem érik be az építőiparral és az ingatlanpiaccal. Most épp az állatgyógyászat forradalmasításán dolgoznak.
Müpa, Lánchíd, Galvani híd – tökéletes, kicsinyített verziókban. A Limes munkái között szép számmal sorakoznak kultikus épületek makettjei. Egy szép középületmodell helyett én mégis egy 3D nyomtatott kutyakoponya szemével (pontosabban szemgödrével) szemezhettem először a cég budai telephelyén.
Csizmazia Géza és Tálos László a kalocsai Duna-híd makettje mögött. Mindig is szerettek volna a Forbesban szerepelni, ezt a tételt most kihúzhatják a listájukról.
„A 3D nyomtatás a jövő és a jelen, de mi nem azt az utat akarjuk bejárni, amit a hasonló cégek. Mi konkrét iparágakra lövünk, például az állatorvoslásra” – mondja Tálosi László, a Limes Model egyik tulajdonosa. Az interjú előtti két hétben a Fuziovet Állatkórházban már élesben is kipróbálták az egyik közös fejlesztésüket. Egy kutya gerincébe úgy ültettek be implantátumot, hogy a műtéthez 3D nyomtatott fúrósablont használtak. A mintadarab tökéletesen illett az állat testére, meghatározta a csavarok pontos helyét, irányát és méretét is. A módszerrel a rögzítések garantáltan jó helyre kerülnek, a műtét biztonságosabb és gyorsabb lesz.
Motiváltabbak lettek a gyerekek, meglódult a tanárok kreativitása, így mindenki jobban érezte magát az amúgy elátkozott digitális oktatás alatt. Legalábbis azokban az iskolákban, ahol a pedagógusok bevezették a Hashtag.school videójátékokban megszokott, gamification jellegű digitális értékelési módszerét vagy a tananyagszerkesztő programját, amiben játékos feladatokat állíthattak össze a gyerekeknek.
Prievara Tibor angoltanár évekkel ezelőtt kifejlesztette az oktatásban sajátos, gamificationalapú módszerét. Ennek az a lényege, hogy a gyerekek nemcsak dolgozatokat írnak és azokra osztályzatokat kapnak – ahol alapvetően úgy alakul ki a jegy, hogy levon a tanár pontokat a hibákért, vagyis mindig csak rontani lehet –, hanem választhatnak a felkínált feladatok közül, és így pontokat szereznek. Ők maguk irányítják tanulási útvonalukat azzal, hogy eldönthetik, melyik feladatokat oldják meg. A hónap végén pedig megkapják az osztályzatukat az elért pontok alapján. Így nem egyetlen dolgozaton múlik a jegyük, vagyis kevésbé lesz stresszes a tanulás, mindig készülnek, és a videójátékok világából hozott pontrendszer izgalmat hoz az oktatásba.
Nem egyetlen dolgozaton múlik a jegyük, így kevésbé lesz stresszes a tanulás, a videójátékok világából hozott pontrendszer izgalmat hoz az oktatásba.
Tibor 2015-ben írta meg A 21. századi tanár című könyvét, és miután abban bemutatta ezt a stresszmentes értékelési rendszert, sok tanár és diák kezdte használni. A Hashtag.school márkanév mögött álló Enabler Tanácsadó Kft.-t egy informatikus barátjával, Jancsik Istvánnal és Záhorszky Tamás befektetővel alapította meg, és 2019-ben seed befektetőként beszállt a cégbe az Impact Ventures Magántőkealap II.
Az ed tech startup eredetileg nem a digitális oktatásra, hanem a hagyományos, tantermire készítette el a rendszerét, de a járvány alatt mindent ingyen kínált a tanároknak és a diákoknak. Idén februárban, amikor a középiskolások már három hónapja online tanultak, Tiborék bootcampet szerveztek tanároknak. Az elsőt februárban hirdették meg, amire 350-en jelentkeztek, közülük első körben 35-en végezték el a gyorstalpalót – fele részben gimnáziumi, felében általános iskolai pedagógusok –, a másodikon már 130-an vettek részt.
„Aki a honlapunkat nézi, tényleg azt látja, hogy semmiért sem kell nálunk fizetni” – nevet Tibor, amikor rákérdezek, hogy mégis miből van bevételük. Mint kiderül, elsősorban white label szoftverek fejlesztéséből, ami azt jelenti, hogy olyan vállalkozásokat szolgálnak ki, amelyek belső fejlesztés nélkül szeretnék növelni e-learning-portfóliójukat. „Ha nem akarnak saját keretrendszert kifejleszteni, nálunk modulárisan össze tudják állítani rövid idő alatt olyan funkciókból, amikre szükségük van.” De ősztől részben fizetőssé teszik alaprendszerüket is, amit az oktatás területén használnak.
A járvány miatt? A jó idő miatt? A dugók miatt? Mindhárom okból egyszerre? Akárhogy is, egyre több fővárosi jár kerékpárral. Sokan távol akarták magukat tartani a tömegközlekedéstől és a lezárások okozta egyre súlyosabb közlekedési dugóktól, és úgy tűnik, nem is akarnak ezen változtatni. Az érthető, hogy télen közlekednek a legkevesebben bicajjal, de azt gondolná az ember, hogy a legnagyobb kánikula közepén a legtöbben szívesebben választják a légkondit. Nos, nem: általában júliusban tetőzik a budapesti bringásforgalom, így volt ez idén, a legnagyobb hőhullámok idején is.
Péterffy Tamást egész más levegő lengi körül, mint a Magyarországon élő magyar milliárdosokat. Nincs bodyguard, nincs megközelíthetetlenség, nincs újságírókat kontrolláló PR-csapat, lazaság van, nyitottság és bizalom. Huszonkétmilliárd dollárra becsült vagyonával a világ leggazdagabb magyar embere június elején járt Budapesten, bejelentette, hogy elektronikus tőzsdei kereskedési cége, az Interactive Brokers Magyarországról készül lefedni nagyjából Európa felét, közben sok fontos emberrel találkozott, és belefért egy rövid (jobbára magyarul folyó) interjú is a Gresham Hotel talán legszebb lakosztályában a Lánchíddal mértani pontossággal szembenéző panorámával. Péterffy Tamás nyolcvanhoz közel is gyors gondolkodású, pragmatikus és elfoglalt ember, interjúnk végén fel is pattant, hogy mielőbb találkozhasson gyerekkori barátaival. És bár nekünk még el kellett pakolni a fotófelszerelést, ez sem zavarta. „Majd húzzák be maguk után az ajtót, ha elmentek” – mondta, és elviharzott. (Lazaság, bizalom.)
Két napba sok minden belefér. Csónakázás a Moldván, két éjszaka két luxusszállodában és egy autóút, amire nem lehet nem hosszas hümmögésekkel reagálni.
Húst aligha fogunk sokkal többet enni, vegán húspótlókat annál inkább, csak az a kérdés, mennyivel. Meglepően sok hazai cég vágott bele növényi húshelyettesítők készítésébe. Van a piacon felbukkanók között, amelyik eleve vegetárius vagy vegán, de megjelentek a boltok polcain a hagyományos húsfeldolgozók növényi termékei is. A Pápai Húsnál és a Vegán-Manufaktúránál is azt látják, hogy ezeket egyelőre főleg az egészségtudatos, negyven alatti nők veszik.
