Puskás László és az Avidin nevét most kezdi megismerni az ország, de biotech körben aligha keltett meglepetést, hogy a világjárvány kipattanása óta pont az ő szegedi laborjukban hozták ki a legtöbb diagnosztikai újítást, és még egy covidoltás prototípusáig is eljutottak. Kivételesen kreatív kutatóénje mellett mostanra üzleti vénájával is bizonyított: ha van koronanyertes, aki megérdemelten nőtt tízszer akkorára a koronavírus évében, az Puskás László gyors reagálású gyógyszerkutató bázisa.
Nehéz eldönteni, hogy Puskás László kutató, feltaláló, cégépítő vagy befektető-e elsősorban – leginkább minden egyben, szerepeit szinte percenként váltogatni képes biológus vállalkozó. Utóbbit egy félnapos szegedi laborlátogatás, többórás beszélgetés, kísérletiegér-vizit és halászléevés közben gyűjtött benyomások mondatják velem: a vegyészekkel molekulákról diskurál és vegyületet vizsgál, a kollégáknak címszavakban instrukciókat hadar, ötpercenként csörgő telefonját szinte mindig felveszi, de pragmatikusan elnapolja vagy sebtiben lekeveri, az újságírónak türelmesen és lebutítva magyarázza aktuális kutatásaik lényegét – nem csak nekem, más lapok telefonon éhes íróinak is.
Az érdeklődés Puskás László és csapatának munkája iránt a nyár elején élénkült meg látványosan, amikor kiderült, hogy az Avidin laborja Magyarországon elsőként olyan covidtesztet fejlesztett ki, ami nem csupán a vírusfertőzés vagy oltás utáni antitestes védettséget, hanem az úgynevezett T-sejtes immunitást is képes mérni. A járvány lefolyásának minden mozzanatára és a védettségére kíváncsi laikusnak az ilyen újdonságok érthető módon elérték az ingerküszöbét, de Puskás László erre csak annyit mond, érdekes, hogy eddigi működésük alatt pont ennek lett országos visszhangja.
Amit Puskás László egykor kisfiúként a nagymamája pincéjébe álmodott, azt a folyó partjára tényleg felépítette az elmúlt két évtizedben: egy mini gyógyszerkutató bázist.
Az elmúlt 19 évben nagyon sok más kutatásuk és fejlesztésük volt, a T-sejtes immunitás mérésénél sokkal komplexebbek, egyedibbek vagy potenciálisan nagyobb jelentőségűek is, mégsem törtek át a szakma falain túlra. A covid évében azonban nemcsak Karikó Katalin és vele Szeged, de Karikó földije, Puskás László és cégeinek kutatásai is felkerültek a térképre, és ez nem pusztán a szakmai reputációjukon látszik meg. Árbevételük és nyereségük is megtízszereződött a jellemzően gyötrelmes 2020-ban – ez egyértelműen mutatja, hogy ha valaki időben kapcsolt, meglévő tudását és technológiáját az aktuális problémák felé irányította, ezt pillanatok alatt, pusztán a maga gyors döntése alapján meg is tehette, és persze nem szálláskiadással vagy vendéglátással foglalkozik, akkor a koronavírus-járványnak köszönhetően üzletileg is bombaévet zárhatott. És ha jól csinálja, akkor erre hosszú távon is építkezhet.
Markáns változás: beütött az infláció, a jegybank hirtelen szigorú lett, a kormány viszont vadul szórni akarja a pénzt a választás előtt. Negyedéves makrogazdasági összefoglaló.
Mozgalmas negyedéven vagyunk túl, markáns fordulatot vett a fiskális és a monetáris politika is. A kormány választási üzemmódba kapcsolt, és ezerrel költekezni akar, a jegybank viszont tíz év után hirtelen hátraarcot vett az extrém lazaságból, és szigorít. A piaci szereplők pedig maguk között azt találgatják, hogy mindez egy jól kitalált és egyeztetett forgatókönyv szerint zajlik-e, vagy tényleg komoly feszkó van a Pénzügyminisztérium (PM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB), vagy ha úgy tetszik, Varga Mihály és Matolcsy György között.
A 2021-es GDP-bővülésre vonatkozó várakozás változása 2020. december: 4,2% 2021. március: 5,4% 2021. június: 7,4%
Forrás: ING Bank
A koronaválság előtt tartósan egy irányba húzott a jegybank és a PM, a tartós fellendülés idején is kéz a kézben tolták a keresletélénkítést „fussunk, fussunk, szaladjunk, hadd lobogjon a hajunk” jelszóval. A gazdaság folyamatosan a várakozások feletti mértékben nőtt, az éves GDP-bővülést szinte nem lehetett kirobbantani ötszázalékról. Miközben Matolcsy jegybankelnök szép lassan igazolódni láthatta álmát arról, hogy hamar utolérjük Ausztriát, beütött a járvány. Erre az egész világ brutális stimulusokkal reagált, pénzeső a jegybankoktól, fiskális benzinfröccs a kormányoktól. Az érdekes az, hogy a magyar kormány relatíve óvatosan szállt ebbe be, a költségvetési fegyelemre hivatkozva nem segített annyira a válság által leginkább sújtott szektoroknak, mint amit a világ nagy részén láttunk.
Mégis, az elmúlt két negyedévben a várakozásoknál sokkal jobb adatokat produkált a magyar gazdaság. Ez Európa nagy részén így volt, tehát a járvány harmadik hulláma jóval kevésbé viselte meg a gazdasági teljesítményt, mint amire a közgazdászok számítottak. Az idei első negyedév adatai is elképesztően jók lettek. A magyar GDP az előző negyedévhez, tehát 2020 végéhez képest két százalékkal nőtt, az export is, és a szolgáltatások is nagyon jól teljesítettek a járványcsúcs ellenére.
Az előző év azonos időszakához képest (aminek a végén berobbant a vírus, és sok iparágban leállt a termelés) a vártnál jóval kisebb lett a visszaesés, az elemzők ritkán látható mértékű revíziókat voltak kénytelenek végrehajtani az idei GDP-növekedésre vonatkozó várakozásaikon. Előző negyedéves jelentésünkben még optimista forgatókönyvként szerepelt az ötszázalékos idei bővülés, de most már a piac hét százalék feletti ugrást is reálisnak tart. Aprócska bökkenő, hogy ehhez az infláció megugrása is társul. Ez pedig már a tíz éve überlaza MNB-t is markáns változtatásra késztette.
Árfolyammal az infláció ellen Az infláció áprilisban és májusban is öt százalék felett nőtt az előző év azonos hónapjához képest, ami az egyik legnagyobb szám Európában, és bőven túl van a jegybank inflációs célján. Az elmúlt években az MNB nem zavartatta magát a magas adatokon, mert úgy számoltak, hogy ideiglenes megugrásokról van szó. Most azonban komoly változást jeleztek a jegybanki modellek is. Ez a tavaszi infláció még magyarázható bázishatásokkal (például tavaly ilyenkor esett nulla alá az olajár, most meg az égbe száll), de az újranyitás hatásai még nincsenek benne. Márpedig elszálltak az ipari és a mezőgazdasági termelői árak, felugrottak az építőanyagárak és a szállítási költségek, a globális csiphiány hatásai is majd csak a következő hónapokban gyűrűznek be, ahogy az újranyitás is a szolgáltató szektorban.
Az elemzői várakozások szerint éves átlagban is öt százalék közelében lehet az infláció, mégis okozott egy kis meglepetést a tartós szuperlazaság után, amikor május közepén Virág Barnabás MNB-alelnök egy Reuters-nyilatkozatában lengette be, hogy kamatemelés várható. Ezt azonnali forinterősödés követte, a 360-as szint közeléből majdnem 340-ig. Az elmúlt években jórészt az extrém laza monetáris politika gyengítette a forintot, most viszont az MNB jól látja, hogy az inflációt a legkönnyebben az árfolyammal lehet visszaterelni a célsávba, tehát nagyjából három százalékon belülre. A forint erősítése viszont nem megy kamatemelés nélkül. A piac be is árazta, hogy jövő év végéig 0,75-ről akár két százalékig kúszhat fel az irányadó ráta, illetve az egynapos betét kamata.
Még jócskán az MNB június végi kamatdöntő ülése előtt beszólt a Matolcsy Györgyöt is tagjai között tudó Költségvetési Tanács a kormánynak, hogy túlságosan elereszti a költségvetést. Később az MNB maga is jelezte, hogy nagyobb fikális szigort tartanának üdvözítőnek. A kormány mindenesetre úgy döntött, hogy elereszti a gyeplőt, és tekintélyes mozgásteret biztosít magának a választási osztogatáshoz. A válság legsúlyosabb időszakában kimondottan fukar kormány a 2022-es évszámot látva rögtön pénzszórást tervez. Ennek legjobb példája, hogy egy hirtelen a semmiből összerántott konferencián maga Orbán Viktor jelentette be: a gyereket nevelőknek az átlagjövedelem szintjéig épp a választás előtt visszaadja az állam az idei évben levont személyi jövedelemadójukat.
Ennek semmiféle közgazdasági racionalitása nincs. A vártnál gyorsabban javuló gazdasági teljesítményből származó többletbevételeket több értelmes dologra fordíthatná a kormány, például beruházásösztönzésre vagy adósságcsökkentésre. De a hosszú évekig „elmúltnyolcévező”, az előző kormányokat az ország eladósítása miatt jogosan kritizáló Fidesz-kabinet most pontosan ugyanezt csinálja. Úgy, hogy még csak komoly válság se nehezíti a dolgát, hiszen az elmúlt hónapokban épp az derült ki, hogy a koronakrízis nem okoz mély sebeket, a vártnál gyorsabb a kilábalás.
Matolcsyt nem a nép választja Racionálisan nehezen értelmezhető tehát, hogy a válság közepén óvatoskodik a kormány, majd a hatalmas növekedéshez kötve kezd pénzt szórni. Illetve kizárólag a népszerűség-optimalizálás terve ad erre magyarázatot. A jegybanknál nincsenek ilyen szempontok, Matolcsy Györgyöt nem a nép választja, az elemzők egyöntetű véleménye szerint ezért cselekedhet az MNB szakmailag teljesen indokolhatóan, miközben a kormány a politikai célok által vezérelve.
Június 22-én az MNB meglépte az egy hónappal korábban belengetett kamatemelést (0,6 százalékról 0,9-re, az alapkamat és az egyhetes betét szintje mostantól ugyanaz lesz), amit a pénzügyminiszter is üdvözölt. Idei inflációs célját a jegybank a célsávon kívülre, négy százalék fölé emelte, és azt is jelezte, hogy havonta jöhet újabb szigorítás. Teljesen egyértelmű, hogy a következő évben a monetáris szigor mellé fiskális lazaság társul, a kormány kihasználja, hogy a válság miatt felfüggesztette az EU a költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat.
Arról viszont csak találgatni lehet, hogy a követendő irányról valóban egészen mást gondol-e a jegybank és a kormány, vagy pontosan ugyanazt gondolják, és a kiváló munkamegosztás tankönyvi esetét látjuk. A kormány learatja a politikai hasznot a korlátlan osztogatással, közben a jegybank kezeli az egyensúlyi kockázatokat azzal, hogy a monetáris szigorral, a forint erősítésével visszafogja az exportot és a fogyasztást, hűti a gazdaságot. A pénzt szóró kormány felléphet a nép legnagyobb barátjaként, ha pedig a történetnek reálgazdasági áldozata lesz, még mindig lehet a túlságosan aggodalmaskodó jegybankra mutogatni.
NEM ÚJDONSÁG, HOGY A DIGITÁLISAN ÉRETTEBB VÁLLALATOK JOBBAN TELJESÍTENEK. A KPMG évente végez világszintű felső vezetői felmérést, és ebből évről évre az látszik, hogy a digitális transzformációban élen járó cégek CEOinak körében legalább kétszer annyian gondolják azt, hogy vállalatuk kiemelkedően jól teljesít ügyfélélmény, működési hatékonyság, az új termékek piaci bevezetésének ideje és az ügyfelek bizalma tekintetében, mint a digitálisan kevésbé érett vállalatok vezetői.
Hacsak nem jön az eddigieknél is súlyosabb járványhullám, a hazai ingatlanok tovább drágulnak – de még a járvány sem biztos, hogy megakasztja az eddigi trendeket. Az állami támogatások és a pénzügyi környezet is az ingatlanpiac felé tereli a tőkét, a lakossági hitelállományban is van még tér a növekedésre. A legsúlyosabb probléma az építőanyagok drágulása, az eddig bejelentett kormányzati intézkedések arra lehetnek csak elegendők, hogy az anyaghiány csillapodjon kicsit.
Ha angol vagy német nyelvterületen lepottyantanák egy tárgyalóterembe, valószínűleg ugyanúgy feltalálná magát, mint egy magyar bíróságon. Jádi Németh Andrea a világ legjobb iskoláival és nagy nemzetközi rutinnal tizenöt éve vezeti ügyvédi irodáját, és élvezi, hogy van egy terület, ahol rendezett és strukturált lehet. Mert egyébként ezer más dolog érdekli a vonósoktól az egykori harvardi diáktársakig. Ha nincs a világjárvány, lehet, hogy most éppen az Antarktiszon számolgatná a pingvineket, helyette alapított egy londoni vállalkozást (is).
Ahogy az ember nem akarja az apja zenéjét vagy a híradóját hallgatni, úgy azt a sört sem szívesen issza, amit a szülei szeretnek – vallják a Bukovinszky testvérek, akik 2013-ban vették meg a legrégebbi magyar kisüzemi főzdét, a Szent Andrást. Azóta százmilliókat költöttek fejlesztésre, és amellett, hogy megtartották a főzde régi klasszikus söreit, ma egészen extrém kísérleteket is folytatnak. A covid alatt az earl grey tea ízesítésű portertől a sárgabarackos-bazsalikomos és a kókuszaromájú komlóval megbolondított IPA-ig bátorkodtak.
