Alig fél évvel ezelőtt a fél világ kikerekedett szemmel csodálkozott rá, hogy a netes fórumokon gyülekező kisbefektetői horda fellázadt, egy alapvetően nem túl értékes cég árfolyamát égbe hajtva betámadta a Wall Street-i nagy játékosokat és – legalább időlegesen – nagy győzelmet aratott felettük. A Gamestop-sztori átütötte az ingerküszöböt a gazdasági sajtón túl is, a magyar lapok is részletesen foglalkoztak vele. A csoda véget ért, legalábbis a médiafigyelmet illetően. Pedig maga a történet, a kisbefektetők erejének növekedése tovább tart, és egyre biztosabb, hogy tartós változást hoz a piacon. Akár úgy is, hogy a fórumozók dönthetnek cégek túléléséről, egyesülésekről, felvásárlásokról.
Új kategória: mémrészvény
A Gamestop-részvények szárnyalásának okairól, körülményeiről márciusi számunkban írtunk részletesen (Csak vicceltem címmel). Abban a cikkben még egyszer sem szerepelt a mémrészvények kifejezés, még nem dőlt el, hogy mi lesz a legszélesebb körben elterjedő neve a jelenségnek, illetve azoknak a papíroknak, amikre összehangoltan cuppannak rá a kisbefektetők. Mára viszont a mémrészvények kis túlzással egy új, külön kategóriát képviselnek. Hírlevelek százai próbálják megjósolni, hogy mely papírok kerülhetnek a kisbefektetők látókörébe, pontosan mérik, hogy a fórumokon kiket hányszor említenek a leggyakrabban. Aki hamar száll be abba, amit felkap a tömeg, az nyeri a legnagyobbat, ennek a mérésére, illetve előrejelzésére épül rá a kiszolgáló infrastruktúra.
Februárban sokan jósolták azt, hogy a videójáték-kiskereskedő Gamestop sztorija a lufi csúnya kipukkadásával ér véget, és a korai beszállókon kívül szinte mindenki veszít majd. Így is történt, meg nem is. A részvény árfolyama akkor 20 dollárról indulva majdnem 500-ig ugrott fel, majd 50 alá szakadt vissza. Valóban sokan kipotyogtak, főleg, ha idevesszük azt is, hogy az opciós piacon az árazást nem igazán értő tömegek ész nélkül vásároltak, és még az emelkedő részvényár mellett is nagyon sokan buktak. De ez az 50 dolláros ár is sokkal magasabb volt, mint amit a cég kilátásai a legoptimistább fundamentális elemzések alapján indokolhattak. Sőt, innen újra emelkedő szakasz kezdődött, újra a többszörösére hajtották fel az árat, ma is stabilan 200 dollár felett forog a Gamestop. Ez pedig már nem egy hirtelen felhúzás, hanem átárazódott a papír.
Amihez mindenképp kellett, hogy a cég vezetése ügyesen kihasználja a magas részvényárban rejlő lehetőségeket. De más is, érdemes végig venni, hogy mi változott a piaci körülményekben az év eleje óta, és mi nem. Ami évek óta változatlan, az a pénzeső a piacokon. A jegybankok minden lassulásra utaló jelre a pénznyomtatás eszközéhez nyúlnak már évek óta, és különösen erőteljesen tenyereltek a gombra a koronaválság kitörésekor. Iszonyat összegek keresik a befektetési eszközöket, és az alacsony kamatok mellett a kockázatvállalási hajlandóság is tartósan magas volt az elmúlt években. Idén az inflációs félelmek felerősödése okozott némi bizonytalanságot, de a tőzsdék nem túlságosan zavartatták magukat, a Wall Street indexei most is menetrendszerűen döntik a történelmi csúcsokat.
A piacon kereskedő kisbefektetők száma már évek óta látványosan nő, ennek nagy lökést adott, hogy az ingyenes kereskedést ígérő (valójában a költségeket ügyesen elrejtő) Robinhood kereskedési platform sikere nyomán a teljes amerikai online brókerpiac átállt arra a modellre, hogy nem szed jutalékot. A járványra reagálva Amerikában ajándék készpénzt adott a kormány az embereknek, ennek egy részét is a tőzsdére hozták az egyre alacsonyabb átlagéletkorú, egy szál telefonnal kereskedő kisbefektetők. A lezárások miatt az embereknek játszani is sok idejük maradt, ezt egyre többen a kaszinók helyett is a tőzsdén folytatták.
Tavasszal észszerű várakozás volt, hogy ha a járványt sikerül visszaszorítani, az emberek végre kiszabadulnak, akkor kevesebb időt és pénzt fordítanak majd a tőzsdézésre. Ez viszont egyáltalán nem jött be. Egy telefont nyomogatni bárhol, bármikor lehet, a kisbefektetők száma tovább nőtt. A Gamestop-sztori kiindulópontjaként elhíresült Reddit-fórumnak, a wallstreetbetsnek az év elején még kevesebb mint hárommillió feliratkozója volt. A létszám azóta is meredeken nő, elérte a tízmilliót. A mémrészvényekre vonatkozó Google-keresések száma is változatlanul növekvő tendenciát mutat, az év eleje óta megduplázódott.
Nagy bajban a shortosok
Érdekes változás az is, hogy a rossz kilátással rendelkező cégek gyenge részvényeinek áresésére játszó intézmények egyértelműen ráparáztak a változó piaci erőviszonyokra. Az alapsztori, a Gamestop-árfelhajtás legfontosabb mozgatórugója az volt, hogy a koordináltan nagy tételben vásárló kisbefektetőknek sikerült kirázniuk a gatyájukból a shortosokat. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönrészvények eladásával áresésre játszó szereplők (jellemzően hedge fundok) a gyors emelkedés miatt komoly veszteségeket halmoztak fel, és a pozíciózáráshoz szükséges részvényvételeikkel maguk is tovább fűtötték az emelkedést. Pontosan ez a short-squeeze volt a céljuk a kisbefektetőknek, akik kimondottan a magas shortállománnyal bíró papírokra utaztak. A shortosok pedig látva a növekvő kockázatot, az év folyamán folyamatosan építették le a pozícióikat, a shortállomány látványosan csökkent. A Barclays saját adatai szerint január óta 80 százalékkal, 25-ről ötmilliárd dollárra.
A Gamestop-sztori kiindulópontjaként elhíresült Reddit-fórumnak, a wallstreetbetsnek az év elején még kevesebb mint hárommillió feliratkozója volt. A létszám azóta is meredeken nő, elérte a tízmilliót.
Ez ma már nyilván megnehezíti az agyonshortolt cégek támadását, de a további árfelhajtások sikere változatlanul attól függ, hogy mennyire tudnak koordináltan fellépni a kisbefektetők, hány cég között osztja meg vételeit a tömeg. Az biztos, hogy ha egy vállalatnak sikerül elhitetnie magáról, hogy érdemes a befektetésre, akkor bármi megtörténhet. A kora nyár kiemelkedő sztárja az AMC, egy moziüzemeltető, amelynek nagyon betett a járvány, és szektortársaival egyetemben lényegében a túlélésért küzd. Az első, januári huzattyúban még másodhegedűs volt a Gamestop mögött, csak a tízszeresére nyomták fel az árfolyamát, két dollárról húsz dollárra, az elmúlt hetekben viszont tízről indulva hatvanig száguldott.
A piac harmincmilliárd dollárra értékeli a céget, amely még évekig veszteséges lesz, de a kisbefektetők elhiszik a sztorit, hogy a kiváló emberekkel megerősített menedzsment képes a csodára. A cég profin kommunikál rajongó-befektetői felé, mindenféle kedvezményeket, meg ingyenpopcornt ígér nekik a mozijaiban, de ennél fontosabb, hogy szakadatlanul bocsát ki új részvényeket a nevetségesen magas árfolyamon. Ezzel még az alapvetően szkeptikus elemzők szerint is olyan brutális feltőkésítéshez jut, ami komoly versenyelőnyt ad neki a piaci versenyben. Akár fel is tudja vásárolni a szintén szenvedő versenytársait, amivel még egy szűkülő piacon is visszatérhet a nyereséges működéshez. Természetesen ugyanezt a módszert próbálja kimaxolja a Gamestop is, sorra jelenti be új részvények eladását.
Harc a Reddit-horda kegyeiért
Az AMC példájából jól látszik, hogy az együttműködő kisbefektetők soha nem látott módon tudnak beleszólni a piaci versenybe, támogatásukkal ki tudnak cégek emelkedni a tömegből. Ezt a cégvezetők is kezdik felismerni, megindult a harc a Reddit-horda kegyeiért, megpróbálnak bekerülni a mémrészvények közé. Korábban arra tartottak profikat, hogy a bankárok kegyeit keressék, most a kisbefektetők tömegeire lőnek.
Az nyer, aki jobban a bizalmukba férkőzik, ügyesebben manipulálja őket. A cégek fizetett ügynökei próbálják minél jobban eladni a részvénysztorikat a tőzsdei fórumokban. Megkörnyékezik a fórumok sokak által követett influenszereit is, az ő iránymutatásuk ugyanis sokat számít a tömegnek. Aki az említési listán előre tör, aki el tud adni magáról egy jónak tűnő sztorit, az komolyan bízhat benne, hogy rátalálnak a csordaszellemben nyomuló képzetlen befektetők.
Korábban arra tartottak profikat, hogy a bankárok kegyeit keressék, most a kisbefektetők tömegeire lőnek.
A mémrészvények körüli hájp kapcsán a kisbefektetők gyakran hivatkoznak etikai szempontokra. Egyrészt morálisan fontos szerintük, hogy a többre érdemes cégek shortolásával azok vergődésén nyerészkedő spekulánsokat, illetve rajtuk keresztül a nagy arcú Wall Street-i intézményeket móresre tanítsák, másrészt segítenek a vállalatoknak is azzal, hogy olcsó finanszírozáshoz juttatják őket. Ez a hivatkozás egészen addig hihető, amíg etikusan és átláthatóan működő cégek kerülnek a célpontok közé. Még az is magyarázható, hogy olyan régi, nehéz helyzetbe került kedvenc márkákat segítenek, mint a Blackberry vagy a Nokia.
De amikor például egy magánbörtön-üzemeltető céget kapnak fel, miközben szinte biztosra vehető, hogy a rendszert előbb-utóbb felszámolják? Semmi más racionális ok nem látszott például a Geo Group papírjainak árfelhajtásánál, mint az, hogy a magas shortállomány kínálta az esésre játszók kirázásának, a gyors profitszerzésnek a lehetőségét. Akik a shortosokat bírálják azért, mert tönkretesznek életképes, csak ideiglenesen nehézségekkel küzdő cégeket, most megmentenek akár olyan vállalkozásokat is, amelyeknek a létét a társadalom egyre kevésbé tolerálja, és politikai szándék is van a bizniszük megszüntetésére.
Ez újabb elég egyértelmű bizonyíték arra, hogy a kisbefektetői tömegben a motivációk a nyereségen túl elég eltérőek. Amiben nem is várható változás. A tömeg nő, a Wall Street alkalmazkodik. Már vannak mémrészvény-indexek, és teljesítményük az elmúlt hónapokban természetesen jócskán veri a hagyományos mutatókét. Ez pedig újabb befektetőket vonzhat. Létrejöttek az első mém-ETF-ek is (tőzsdén kereskedett befektetési alap), ezekkel bárki megveheti az épp felkapott sztárokat. (A FOMO-ETF név rendkívül találó, arra utal, hogy azok veszik, akiket értékeltség meg hasonló ódivatú lózungok nem érdekelnek, csak az, hogy nem akarnak kimaradni a bárminek az emelkedésből – innen a betűszó jelentése: Fear of Missing Out.)
Az online kereskedést kínáló brókercégeknek természetesen nincs ellenükre a kisbefektetők térhódítása (lásd Péterffy Tamással készített interjúnkat a 104. oldalon). A magánszemélyek vagyonkezelésében érdekelt cégek azonban aggódhatnak. A Robinhood-generáció egyre kevésbé ismeri el a portfóliómenedzserek tudását, tapasztalatát, azt mondják, őket nem érdeklik cégértékek, mindenfajta hókuszpókusz elemzések. Nem bízzák a pénzüket szakemberekre, majd ők odamennek a telefonjukkal a virtuális parkettre, és jobban tudják, megoldják maguk a befektetés tudományát. A kérdés már csak az, hogy mekkora sokk kell érje őket a piacon ahhoz, hogy legalább elbizonytalanodjanak.
