A biztonság alapvető igény a közlekedésben is, a feladat pedig mára túlmutat azon, hogy a baleseteket aktívan megelőzze egy jármű, vagy ha már végképp elkerülhetetlen egy ütközés, akkor is épségben tartson mindenkit, legyen szó akár az utasokról, akár gyalogosokról, vagy épp egy eltévedt rénszarvasról. A gotheburgi Volvo a svéd acélok és skandináv életszemlélet ötvözetéből pont a maximális biztonság üzenetét tűzte zászlajára már jóval azelőtt, hogy bármilyen állami szabályozás erre sarkallta volna. Miután 1959-ben a cég mérnöke, Nils Bohlin szabadalmaztatta a hárompontos biztonsági övet, a Volvo nem volt rest azonnal az alapfelszereltség részévé tenni a találmányt, és mivel a technológiát a többi gyártó számára is elérhetővé tette, nem túlzás, hogy a Volvo korai lépése milliók életét mentette meg az elmúlt bő hat évtizedben. Ám a munka természetesen nem állt meg az öveknél. 2000-ben maga XVI. Károly Gusztáv svéd király nyitotta meg a Volvo Cars Biztonsági Központját, mely nagysebességű fedett pályáival, kamerarendszerével és a prototípusok tudományos alapú megsemmisítését garantáló külső helyszíneivel máig a világ egyik legfejlettebb törésteszt laboratóriuma. A központban folyó folyamatos kutatás-fejlesztésekre, illetve az innovatív digitális adatátvitel és képfelismerés terén elért eredményekre támaszkodva a márka azon dolgozik, hogy a jövőben senki se sérülhessen meg súlyosan vagy szenvedhessen halálos balesetet új Volvo gépkocsiban. Ez a törekvés ölt meggyőzően testet az autók aktív biztonsági és vezetőtámogató rendszereinek összességében. A Volvo azonban a biztonságos gépjárművek megalkotása mellett a klímaváltozás hatásainak enyhítésére és a fenntartható fejlődés körülményeinek megteremtésére is épp akkora hangsúlyt fektet. A Volvo Cars már 2000-ben alapító tagként csatlakozott az ENSZ Global Compact önkéntes fenntarthatósági egyezményéhez, és eltökélt szándéka, hogy 2040-re klímasemlegessé tegye a cégcsoport egészének tevékenységét. A modellek villanyosítása csak a kezdet: a Volvo egyik legújabb projektje a koksz-, vagyis a szénmentes acélgyártás, az úgynevezett SSAB ötvözet kifejlesztése körül forog. Az új módszerrel a svéd acélipari partnerek fosszilis erőforrások nélkül, hidrogén és villamos energia felhasználásával kívánnak acélt gyártani, ami egy egészen új és zöld módszernek ígérkezik.
Mire a Volvo megépítheti első SSAB acélból készült koncepcióját, számos tisztán elektromos modellje rója majd az utakat. A hazai számítások szerint 2025-re minden harmadik Magyarországon eladott új Volvo tisztán elektromos hajtással kerül majd forgalomba, melynek érdekében a márka évente legalább egy új elektromos modell bemutatását tervezi. Ami a mindehhez esszenciális infrastruktúrát illeti, már jelenleg is több mint kétezer töltési pont érhető el itthon, a hálózat pedig folyamatosan bővül.
,,A minél kedvezőbb feltételek megteremtése érdekében a Volvo európai szinten a legnagyobb töltőhálózatokkal – így az Ionity-vel is – megállapodást kötött, de a helyi szolgáltatókkal is aktív tárgyalásokat folytatunk” – mondta el Bodrogai Gábor, a Volvo Autó Hungária ügyvezető igazgatója. A legújabb elektromos modellek hatótávolsága egyébként vegyes használat esetén meghaladja a 400 km-t is, így az XC40 Recharge és a C40 Recharge ilyen kapacitások figyelembevételével tervezi meg akár töltőpontok szerint is a beállított végcélunkhoz vezető útvonalat. Mi több, a hamarosan online is megrendelhető C40 alapfelszereltségének részét képezi a Google teljes arzenálja, beltere pedig bőrmentes kialakítású, és a gyapjú mellett újrahasznosított műanyagok felhasználásával készül.
