Kelen Anna beleszületett a művészetek világába. Már kilencéves korában árveréseken segédkezett édesanyja, Virág Judit mellett, idén pedig végleg átvette tőle az aukciós kalapácsot. A családi galéria működése és az árverések száma a koronavírus miatt átalakul, és a reformokat már főként Anna irányítja.
Anna jól emlékszik arra a pillanatra, amikor rájött, hogy édesanyja ismert ember. Mire tizenkét éves lett, Virág Judit a hazai művészeti aukciók megkerülhetetlen szereplőjének számított (Virág Judit korábban a Forbes címlapján is szerepelt, portréját megírtuk: Forbes, 2016/04). Az eset, amikor Annának leesett, hogy édesanyja véleménye másoknak is fontos, nem is történhetett volna máshol, mint a műkedvelő család természetes közegében: egy galériában. A család a firenzei Uffiziben nézelődött, amikor két magyar művészettörténész odalépett hozzájuk. „Megszólították anyukámat, hogy tudna-e esetleg mesélni valamit a kiállításról. Nagyon imponáló pillanat volt.”
Virág Judit a Forbes címlapján
Anna olyan családban nőtt fel, ahol tényleg minden a művészetek körül forog. Édesanyja üzletasszony, műkereskedő, igazságügyi képszakértő és az egyik legismertebb magyar galéria társalapító-tulajdonosa. A Virág Judit Galériát férjével és alapítótársával, Törő Istvánnal vezetik. „Az ATV-t majd elviszem én” – nyit ránk váratlanul István Anna irodájában. Ő leginkább a háttérből irányítja a szálakat, de Judit is egyre hátrébb lép, hogy átadja helyét három lánya közül a legkisebbnek.
A startupvilágban ő az öltönyös arc, a bankárvilágban pedig a laza startupper. Ács Zoltán szinte mindig zakót visel, de 21. századi hozzáállással teszi.
Karrier Ács Zoltán nyolc évig volt a startupokat mentoráló, üzleti tehetséggondozással foglalkozó Design Terminál szakmai vezetője, ma az MKB Fintechlab innovációs vezetője. Az érdekli, hogy a vele dolgozó szervezetek hogyan működhetnének hatékonyabban és innovatívabban. Bár az elmúlt években a feladatai miatt határozottan eltolódott az érdeklődése a technológia irányába, egy másik szenvedélye az ellenkező irányba húzza. „Magánemberként kifejezetten analóg srác vagyok: nem szeretem az okosórákat, lemezjátszóm van, és kézi váltós autót vezetek.”
Stílus Zoli fiatalabb kora óta szinte mindig zakót visel, de rendszerint sportcipőt vesz fel hozzá – jelezve, hogy azért nem annyira formális ember. Szerinte a posztmodern korát éljük, amikor mindent lehet: ismer olyan huszonévest, aki öltönyben önazonos, és olyan ötvenest is, aki kapucnis pulcsiban az. Szerinte ma már nem csak az öltöny-nyakkendő jelentheti az eleganciát, de ő kifejezetten élvezi, ha kiöltözhet. „Engem kiröhögnek a barátaim, ha kirándulni megyünk: én vagyok az, aki szövetkabátban indul túrázni – meséli nevetve. – Olyan divatikonjaim vannak, mint Steve McQueen. Nagyon szeretem az általa képviselt klasszikus eleganciát, de nyilván nem öltöznék úgy, mint ő, hiszen azt meg kell bolondítani egy 21. századi hozzáállással.”
Feleségével a lakáshoz tartozó kis erkély az egyik kedvenc helyük
A letisztult, időtálló, klasszikus dolgok híve, sosem venne fel feliratos holmikat, szerinte a minőség mindent elmond, amit kell. Kiegészítőkből csak a legszükségesebbeket viseli: órát, jegygyűrűt és övet. Ruhatára vegyes: alapdarabokért fast fashion üzletbe is bemegy, cipőit előszeretettel vásárolja sportmárkáktól. Azért tervezői darabjai is vannak – ezekből szívesebben vásárolna gyakrabban, ha lenne rá lehetősége. „A férfiakat nem kényeztetik el a magyar tervezők” – indokolja, miért csak néhány Benus Danitól vásárolt ruha lóg a szekrényében.
Zoli nem osztja azt a véleményt, miszerint egy férfinak távolságot kell tartania a divattól, ha meg akarja őrizni mások előtt a komolyságát. „Sokat mozgok olyan közegben, ahol sokan azt hiszik, sérülhet a tekintélyük, ha kifejezetten divatosak. Ezzel én nem értek egyet: szerintem egy férfi pont attól válik igazán komollyá, ha a legutolsó részletig gondosan összerakja magát, majd a végén az egészet hanyagul elfelejti.”
Relax Minden reggel sportol, és minden este olvas – ez adja napjai keretét. Ha sport, akkor futás, tenisz és kondi. Ha könyvek, akkor angol nyelvű szakkönyvek, magyar nyelvű szépirodalom és társadalomtudományi kutatások. Ezenkívül a társaság és a közösségi élmények töltik fel igazán, ezért finoman fogalmazva sem volt elégedett az eltelt év szabadidős lehetőségeivel.
Ács Zoltán KEDVENCEI:1. Lemez: A feleségétől kapta ajándékba. Ez volt az első lemeze, azóta gyűjti őket. 2. Napszemüveg: Persol. Egy reptéren találta a biztonsági ellenőrzésnél. Hiába próbálta talált tárgyként odaadni a biztonsági őrnek, az állította, hogy a szemüveg Zolié. Ma már tényleg az övé. 3. Slusszkulcs: Egy 23 éves Saab boldog és büszke tulajdonosa, sohasem fogja eladni. 4. Teniszlabda: Minden reggel sportol, heti egyszer tenisszel indul a napja. 5. Whiskykő: Ritkán iszik alkoholt, de ha igen, akkor a minőség az első. Hogy a jó jó maradjon, jég helyett ezzel hűti. 6. Óra: Cartier Tank. A szögletes órákhoz vonzódik, ez a darab nagy álma volt, büszke rá, hogy a csuklóján viselheti.
Az elmúlt években robbanásszerűen növekedett a vasúti áruszállítás Európa és Kína között, ennek eredményeképpen pedig egyes csomópontokon akár 3-4 napig is állnak a határon a tehervonatok. Az európai és a transzázsiai vasúti vonal eltérésének kezelése – megnövekedett áruforgalom esetén főleg – nagy kihívás, erre Magyarországon Záhonynál van lehetőség. Az ottani átrakó terminálból aztán egyenes út vezet egészen Madridig – hazánk tehát ideális útvonal és belépési pont az e-kereskedelmi áruk Európába szállításához. Kapacitásai viszont messze nincsenek kihasználva.
A hónap közepén startol a részben hazai rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság, a részvétellel a magyar szövetség máris 9,25 millió eurót, 3,2 milliárd forintot kasszírozott. Összegyűjtöttük, hogy a részt vevő csapatok milyen díjazásban részesülnek, mennyit tehet zsebre a győztes. Ha az eredményt összevetjük a futballvilág pár referenciaösszegével, kiderül, hogy bagatell összegekkel dobálóznak a kontinenstornán.
Magyarországon a párok 15 százaléka (100–150 ezer pár) érintett meddőségi problémákban. Az, hogy csak 15 százalékról van szó, már önmagában azt jelenti, hogy sok mindenre képes az orvostudomány. A jelenséggel és az egyre későbbi gyerekvállalással azonban hosszú távon számolni kell – így megoldást is kell találni rá.
Bódis József és Kovács L. Gábor orvosprofesszorok évtizedek óta kutatják a fogamzás előtti, közbeni és a megtermékenyítés utáni akadályokat – az első magyar lombikprogramtól a legutóbbi magyar szabadalmakon át a jövő lehetőségeinek megteremtéséig ér a kezük.
A Fortély-sátor Alapítvány szétszerelhető szabadulószobák formájában viszi el a sikerélményt a hátrányos helyzetű fiataloknak. A nonprofit tevékenységet a céges csapatépítőkből fedezik, ötletük van elég a jövőre, csak forrás kellene még hozzá.
