Kelen Anna beleszületett a művészetek világába. Már kilencéves korában árveréseken segédkezett édesanyja, Virág Judit mellett, idén pedig végleg átvette tőle az aukciós kalapácsot. A családi galéria működése és az árverések száma a koronavírus miatt átalakul, és a reformokat már főként Anna irányítja.
Anna jól emlékszik arra a pillanatra, amikor rájött, hogy édesanyja ismert ember. Mire tizenkét éves lett, Virág Judit a hazai művészeti aukciók megkerülhetetlen szereplőjének számított (Virág Judit korábban a Forbes címlapján is szerepelt, portréját megírtuk: Forbes, 2016/04). Az eset, amikor Annának leesett, hogy édesanyja véleménye másoknak is fontos, nem is történhetett volna máshol, mint a műkedvelő család természetes közegében: egy galériában. A család a firenzei Uffiziben nézelődött, amikor két magyar művészettörténész odalépett hozzájuk. „Megszólították anyukámat, hogy tudna-e esetleg mesélni valamit a kiállításról. Nagyon imponáló pillanat volt.”
Virág Judit a Forbes címlapján
Anna olyan családban nőtt fel, ahol tényleg minden a művészetek körül forog. Édesanyja üzletasszony, műkereskedő, igazságügyi képszakértő és az egyik legismertebb magyar galéria társalapító-tulajdonosa. A Virág Judit Galériát férjével és alapítótársával, Törő Istvánnal vezetik. „Az ATV-t majd elviszem én” – nyit ránk váratlanul István Anna irodájában. Ő leginkább a háttérből irányítja a szálakat, de Judit is egyre hátrébb lép, hogy átadja helyét három lánya közül a legkisebbnek.
Pencz Máté a Harvardon szerzett közgazdászdiplomával a zsebében alapított céget másodmagával Brazíliában. Övék volt a legnagyobb brazil online nyomda, Loft nevű ingatlanos cégük pedig az ország legsikeresebb startupja lett. Az alapító exkluzív interjút adott a Forbes.hu-nak, ebből közlünk részleteket.
1988-ban egy kétéves, középszőke hajú kisfiú lépkedett édesanyja mellett a budapesti Havanna-lakótelep egyik zöldségese előtt. A kisfiú kedvencéért álltak be a meglehetősen hosszú sorba, de türelmesen vártak, igazi ünnep volt a fiúnak, ha egy kis kubai vagy ecuadori banánhoz jutottak – így emlékszik vissza bő harminc évvel később a legsikeresebb brazil startup társalapítója.
Pencz Máté (balra): „Nem sokat alszom, nagyon élem a cégeimet.” A São Paulóban született Florian Hagenbuch (jobbra) Frankfurtban ismerte meg Mátét.
Máté a nyomdai szolgáltatásokkal foglalkozó Printi és a húszezer lakásos adatbázissal rendelkező ingatlanportál, a Loft társalapítója. A Loftba eddig 800 millió dollárnyi tőkét vontak be, a legutóbbi körben csaknem hárommilliárd dolláros értékelés mellett kaptak finanszírozást. Közben ő és társa, Florian Hagenbuch viszik a Canaryt, Dél-Amerika legnagyobb, korai fázisú cégekbe fektető kockázatitőke-alapját is.
A Loft csaknem hárommilliárd dolláros értékelés mellett kapott finanszírozást.
Máté hároméves volt, amikor 1989-ben szülei eldöntötték, hogy kivándorolnak Nyugat-Németországba. „Még állt a berlini fal, nem tudtuk, mi lesz, visszatérhetünk-e, így elbúcsúztunk a családtól.” Németországban nőtt fel, két-három évente jártak haza, és ma is Magyarországot látja igazi hazájának. Brazíliába is vitet Erős Pistát, Piros aranyat és kolbászt is, „ezek az emlékek és ízek mindig bennem maradtak” – nevet.
Hagenbuchhal 2008-ban Frankfurtban, a Goldman Sachsnál gyakornokoskodva találkoztak és lettek barátok, majd eldöntötték, hogy Dél-Amerikában kezdenek vállalkozásba. Mindketten Brazíliába költöztek, 2012-ben megalapították Printi nevű nyomdacégüket. A vállalkozás többségi részét 2017-ben eladták az amerikai Cimpressnek, a Printi ma is a legnagyobb online nyomda Dél-Amerikában, saját üzemekkel. A Printi után jött a 2018-ban alapított Loft, ahol egyrészt tudatosan célba vették az ingatlanpiacot, másrészt, ahogy Máté mondja, „a fejemben volt, amit nagyapámtól és apámtól tanultam”.
Máté édesapja és nagyapja az 1980-as, 90-es években hétvégi házakat vettek a Balatonnál, és felújítás után kiadták őket. „Apámék nem csináltak belőle céget, és sosem vettek több ingatlant egyszerre, lassan csepegtették.”
Offline rendezvényt továbbra sem rendezhettünk, de a Forbes Élőben minden csütörtökön elhozzuk a forbesos beszélgetések hangulatát. A vendéglátás és a szórakoztatóipar újranyitása alkalmából meghívtuk Gerendai Károlyt, beszéljen nyári terveiről. Wáberer Györgyöt kormánybiztosi munkájáról és a közalapítványi átszervezésekről kérdeztük, és benézett az Emag-Extreme Digital ügyvezetője, Várkonyi Balázs is, miután a GVH trükkös akciózásért alaposan megbüntette a céget. Mindhármukkal Galambos Márton, a Forbes főszerkesztője beszélgetett.
A számítógépem szerint 45 százalék az eső esélye, a telefonom többnyire napos időt jósol, és képeket mutogat arról, hogy milyen jó lehet a szél miatt nyolc foknak érződő tizenkét fokban narancslevet inni a medence mellett. Közben egy másik időjárási widget tornyosuló viharfelhőkkel riogat. Ahogy a vicc szerint csak az tudja a pontos időt, akinek egynél nincs több órája, az időjárás is ilyen információ. Mivel megázni senki sem szeret, megpróbáltuk kideríteni, mikor lesz olyan az idő, amilyet a meteorológia jósol.
A Magyar Telekom hálózatfejlesztésre fordítja a jegybanki finanszírozást
A Magyar Telekom egyik legfőbb célkitűzése, hogy segítse Magyarország digitális átalakulását, amihez elengedhetetlen a korszerű hálózati infrastruktúra és a minőségi szolgáltatás. Ezen célok megvalósításában jelentős mérföldkő volt a csatlakozás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjához (NKP), ami a megszokott banki hitelek mellett alternatív forrást biztosít a cég fejlesztési terveihez. A programmal kapcsolatos tapasztalatairól, az eddigi eredményekről és a vállalat terveiről kérdeztük Pandi Zoltánt, a Magyar Telekom befektetői kapcsolatokért felelős vezetőjét.
