AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEK MEGVÁLTOZOTT VILÁGÁT más kívülről érzékelni, és megint más tudatosan figyelni és reagálni. Mit jelent ez egy KPMG-tanácsadó szemszögéből? Húsz-harminc évvel ezelőtt a cégek itthon és külföldön is elsősorban költségeket akartak csökkenteni, hatékonyabbá akarták tenni a folyamataikat. Az ügyfelek igényei, hogylétük sokadik szempont volt csak a sorban. Mára az ügyfélélmény, az ügyfél elégedettsége az elsődleges, hiszen leomlottak a földrajzi korlátok, rengeteg a választási lehetőség a vásárlók előtt, visszatérő és sokat költő ügyfél pedig csak a magát kényelemben és biztonságban érző ügyfélből lesz.
Az utóbbi időben az ügyféligények is jelentősen megváltoztak, az okostelefonok robbanásszerű elterjedésével mindannyiunk zsebében ott az egész világ, ezzel pedig az elvárásaink is változtak. Felnőtt az a generáció, akinek a gyors elérhetőség, az összehasonlíthatóság és az akár azonnali véleményezés már teljesen természetes.
A cégek húsz éve általánosságban beszéltek az „ügyfél”-ről, később már életkor vagy éppen lakhely szerint szegmentáltak. Az utóbbi években még ennél is jóval specifikusabb perszónák – például a fiatal, városi, egyedülálló, márkás termékeket kedvelő személyek – voltak a legszűkebben megcélozható csoportok. A világ ma már arrafele tart, hogy a perszónák helyét az egyén (person) vegye át. Ez a digitális technológiákban élen járó óriáscégek, mint például az Amazon esetében már így is van, sőt a náluk tapasztalt ügyfélélmény jelentősen alakítja az ügyfélelvárásokat. Az ügyfél pedig egyre inkább mindenhol azt a legmagasabb szintű szolgáltatást fogja elvárni, amit már az ilyen cégeknél megismert.
Az elmúlt években robbanásszerűen növekedett a vasúti áruszállítás Európa és Kína között, ennek eredményeképpen pedig egyes csomópontokon akár 3-4 napig is állnak a határon a tehervonatok. Az európai és a transzázsiai vasúti vonal eltérésének kezelése – megnövekedett áruforgalom esetén főleg – nagy kihívás, erre Magyarországon Záhonynál van lehetőség. Az ottani átrakó terminálból aztán egyenes út vezet egészen Madridig – hazánk tehát ideális útvonal és belépési pont az e-kereskedelmi áruk Európába szállításához. Kapacitásai viszont messze nincsenek kihasználva.
A nemrég megalakult CELIZ konzorcium (Central European Logistics and Industrial Zone), melynek tagjai a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft., a Záhony Port Zrt., valamint a kínai CECZ Közép-Európai Kft. egy kelet-európai ipari és logisztikai zóna fejlesztését tűzte ki céljául. „A CELIZ most a legfontosabb projektünk. A feladatunk, hogy megvizsgáljuk az Európai Unió és Kína közötti vasúti ellátási láncot és kereskedelmi forgalmat, felmérjük a kínai árualapot és megteremtsük annak a lehetőségét, hogy minél több kínai áru érkezhessen Záhonyon keresztül Európába” – fogalmaz Csomós Norbert, a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft. ügyvezető igazgatója.
KULCSFONTOSSÁGÚ SZEREP
„A CELIZ projekt kezdeményező szerepet visz abban, hogy a távol-keleti áruk minél nagyobb hányada Magyarországon át jusson el Nyugat-Európába” – mondja Horváth László, a L.A.C. Holding elnök-vezérigazgatója és a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft. többségi tulajdonosa, aki szerint a jövőben Magyarország kulcsfontosságú szerepet kap a keletről érkező e-kereskedelmi áruk Nyugat-Európába szállításában.
Nem ez az első kísérlet a záhonyi vasúti forgalom fellendítésére, a jelenlegi beruházás lehetőségét viszont Magyarország és Kína is stratégiai kérdésként kezeli. „Az európai és a transzázsiai vasúti nyomtáv eltér egymástól, így az Európai Unió határán mindenképpen szükség van az áruk megfogására, a konténerek átrakására” – folytatja Csomós Norbert. Magyarországon egyetlen egy ilyen belépési pont van, Záhony. A záhonyi átrakókörzetben egyelőre túlnyomó többségben van az ömlesztett áru, viszont drasztikus növekedést várnak a konténeres áruszállításban. Emiatt a projekt fő fókusza a konténerátrakás, de nem az egyetlen fókusza. „Nemcsak az áruforgalom növekedésére törekszünk, hanem olyan kínai vállalatokkal is felvesszük a kapcsolatot, amelyek számára érdekes lehet egy speciális, jó vasúti összeköttetéssel rendelkező ipari park Kelet-Magyarországon. Jelenleg 60 különböző céggel folytatunk tárgyalásokat” – vázolja Csomós Norbert ügyvezető igazgató a lépéseket. A cél: visszakapcsolódni a vasúti vérkeringésbe és kihasználni a lehetőségeinket.
EGY ÖVEZET, EGY ÚT – KÍNA, KAZAHSZTÁN, OROSZORSZÁG ÉS UKRAJNA
Az ukrán–magyar határra tervezett ipari és logisztikai központ a Ganzhou Nemzetközi Szárazkikötő és Budapest e-kereskedelmi útvonal európai uniós belépési pontja lesz, és egyúttal integrálódhat az „Egy övezet, új út” kezdeményezésbe. A fejlesztés előkészítő szakasza hamarosan lezárul, de a partnerek már a fejlesztések elkezdése előtt számos sikert könyvelhetnek el. „A tavalyi évben összesen 30 konténeres tehervonat érkezett Záhonyba, ezt a számot idén már átléptük. A következő 3 évre 1000 konténervonat fogadására kötöttünk szerződést kínai partnerünkkel” – sorolja a számokat Csomós Norbert. A CELIZ projektnek köszönhetően a következő években fontos és megkerülhetetlen szereplői lehetünk a vasúti kereskedelmi útvonalaknak.
Egy dobosnak mindig nehezebb a csajozás. A dobszerkó takarásában ül, még a nevét is kevesebben tudják, mint a frontemberét. Dorozsmai Péter a kivételek közé tartozik: olyan legendás együttesekben játszott, mint a Korál és az East, és a könnyű- és komolyzenei színtéren legalább ennyire ismerik Tom-Tom Stúdiójáról. A rendszerváltás előtt induló családi vállalkozás mára nemzetközi filmprodukciók kedvenc hangfelvevő helyévé is vált, és körülbelül mindenki ott rögzíti a lemezét, aki a magyar zenei életben csak számít, a Quimbytől Ákoson át Presser Gáborig. Mert Péter több mint hangmérnök.
A 21. század egyik legnagyobb kérdése a környezetvédelem és a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal való takarékos és felelős gazdálkodás. Ide tartozik továbbá az emberek által termelt hulladék mennyiségének és újrahasznosításának kérdése is. Ma a világon másodpercenként 20 ezer műanyagpalack fogy, melyek lebomlási ideje 450 év.
Ez a nyár mostanáig biztosan nem olyan, mint a többi volt. Május végéig nem fürödtünk a Balatonban (ha csak nem vagyunk őrültek), hiába raktuk vízre a hajót, mert folyton esett az eső, és hideg volt, és nem terveztünk nagy nyaralásokat, mert mostanáig fogalmunk sem volt, hogyan alakul a járványhelyzet. Nem vettünk könnyű, igazi strandra való ponyvaregényeket sem, mert leginkább csak siettünk kifelé minden (könyves)boltból (már ha egyáltalán bementünk online böngészés helyett), és amúgy sem vagyunk abban a lendületes nyár elejei rozéfröccs- és vattacukor-hangulatban. De jó könyveket ettől még olvastunk.
