1. Mindennapos lesz a petesejt- és a spermahibernáció
Arra nem lehet számítani, hogy a gyermekvállalás időszaka ismét korábbra tolódik, a szülők biológiai szempontból optimális, kora húszas életéveire, arra viszont lehet, hogy a legjobb időben levett petesejtek és spermiumok egyre többször fagyasztva várhatnak majd, amíg eljön az idejük. 2012-ig erre nem lett volna lehetőség, azóta azonban károsodás nélkül tudják fagyasztani az emberi test legnagyobb sejtjét, azaz a petesejtet, noha jelentős része víz.
A mélyfagyasztást ma az úgynevezett vitrifikációval végzik. Az embriókat fagyvédő oldatban inkubálják, majd folyékony nitrogénba merítik. Így a minták annyira gyorsan érik el a −196,5 °C-os tárolási hőmérsékletet, hogy a sejtben lévő víznek nincs ideje jégkristályokká alakulni, és azok így nem tudnak kárt okozni. A mintákat tárolás közben riasztóval ellátott mikroprocesszor védi.
Miközben ez lehetőség azoknak, akik onkológiai kezelést vesznek igénybe, és fennáll a veszély, hogy terméketlenné válnak, van már szó arra is, ha valaki pusztán magánéleti okokból vagy például karrierje miatt tolná későbbre a gyermekvállalást: ez a social freezing. Az érzéstelenítés mellett végzett beavatkozás orvosi javallat esetén akár ingyen is elérhető Magyarországon, az önkéntes fagyasztás pedig kb. 300 ezer forint.
A petesejtek éves tárolása kb. harmincezer forint, kiolvasztás 150 ezer forintos költséget jelenthet. A férfiak esetén az ondóminta vizsgálata, levétele és fagyasztása ennél olcsóbb.
2. Gyakoribbá válik a petefészekszövet és a hereszövet lefagyasztása
Azoknak a nőknek és férfiaknak, akiknek nincs lehetőségük petesejt- vagy hímivarsejt-fagyasztásra (például mert pubertáskor előtt kapnak onkológiai kezelést), a szövetfagyasztás lehet a megoldás a későbbi gyermekvállalásra, sőt a hormontermelést is segítheti a későbbiekben, nőknél akár a menopauza idején is.
A módszer már húsz éve létezik, de sokat fejlődött az utóbbi tíz évben, és egyre kedvezőbbek az ezzel kapcsolatos tapasztalatok. Ugyanakkor egyelőre kísérletinek tekinthető, hiszen a legtöbb szövetminta még arra vár, hogy szükség legyen rá, kiolvasszák és visszaültessék. Itthon egyébként kb. százezer forintért érhető el a hereszövetfagyasztás (kriopreservatio).
A laparoszkópos műtéttel végzett petefészekszövet-levételt 2014 óta végzik Magyarországon. Még nem gyakori eljárás, de komoly szükség esetén akár ingyen is elérhető lehet.
3. Növekszik a sikeres embrióbeültetések (IVF vagy ICSI) aránya
Bár az első lombikbébi már 1978 júliusában megszületett Angliában, és 1988 óta Magyarországon is alkalmazzák az eljárást, hazánkban az IVF és ICSI (intracitoplazmatikus spermiuminjektálás) eljárások sikeraránya még mindig csak mindössze két százalék és harmincöt százalék között van az anya életkorától függően. Az újabb és újabb próbálkozások anyagilag, fizikailag és lelkileg is megterhelők. Komoly szintlépés lesz ezért, amikor végre fejlődés áll be ebben.
Az eljárás során a levett petesejteket Petri-csészében megtermékenyítik, majd napokig figyelik fejlődésüket. Azok közül, amelyek öt nap után elérik a blasztociszta állapotot, a legegészségesebb, életképes embriókat választják ki beültetésre.
Mivel nagyobb számú embrió beültetése az ikerterhességek kockázatával jár, az orvosok már több mint tíz éve kutatják azokat a tulajdonságokat, amelyek alapján a legnagyobb potenciállal rendelkező legfeljebb egy vagy két embrió időben kiválasztható. Nemcsak a sikeres beültetésre, de a vetélés kockázatának csökkentésére, a születendő gyermek egészségére is gondolniuk kell.
Egy brit–kanadai együttműködésnek köszönhetően ma már a mesterséges intelligencia is segíti a kiválasztást. Az idén bemutatott Violet nevű – bármilyen standard mikroszkóppal együttműködő – algoritmus képes 77 százalék pontossággal előre jelezni, melyik petesejtnek lehet esélye a megtermékenyülésre, és 66 százalék pontossággal a blasztociszta fejlődését is megbecsüli. Ez 12–18 százalékkal jobb eredmény, mint amit a fejlesztő Care Fertility, Nagy-Britannia vezető termékenységközpontjának orvosai produkáltak.
Az eljárás nem az első bizonyítéka annak, hogy a mesterséges intelligencia a mesterséges megtermékenyítésben is hasznunkra lehet, korábban az ausztrál fejlesztésű Ivy már bizonyított az embrióbeültetések sikerességének előrejelzésében.
A több eredményes beültetéshez ezenkívül olyan felfedezések is elvezethetnek, mint amikre Magyarországon jutottak egyes orvosok. Például, hogy összefüggést találtak a sejttenyésztő folyadékban levő nukleinsav-tartalmú vezikulák száma és a mesterséges megtermékenyítés sikeressége között. Ezenkívül Pécsett megfigyelték azt is, hogy a rövidebb hullámhosszú fény zavarhatja az embrió fejlődését. Így kidolgozták a vizsgálatok vörös (nagy hullámhosszú) fénnyel is megvalósítható változatát.
4. A nők idősebb korban is jobb eséllyel tudnak majd egészséges gyermekeknek életet adni
Ha sikerül jobban megérteniük a reprodukcióban szerepet játszó szervek öregedését, a kutatóknak lehetőségük nyílhat arra, hogy olyan támogató terápiákat fejlesszenek ki, amelyekkel a negyvenes, ötvenes, hatvanas éveikben járó nők is jó eséllyel képesek lesznek egészséges gyermekeknek életet adni.
A nők meghatározott számú éretlen petesejttel születnek – ezeknek mindössze egy ezreléke fog átmenni később ovuláción és potenciálisan megtermékenyülni. Az Edingburghi Egyetem kutatói ma már képesek a testen kívül is nyomon követni petesejtek fejlődését, ami további kutatások és tanulmányok alapját képezheti.
5. Elérhető lesz a méh- és petefészek-transzplantáció
A 2010-es évek előtt azoknak, akiknek méhét vagy petefészkeit el kellett távolítani, vagy egyéb okból nem tudtak magzatot kihordani, elérhetetlen volt a saját gyermek. De 2013-ban Svédországban történelmi fordulat állt be, amikor egy 35 éves nőbe sikeresen ültették be egy 61 éves nő méhét. A nő később egészséges kisfiúnak adott életet. Azóta, 2016-ban Brazíliában egy halott donor méhét is átültették egy 32 éves nőbe, később ő is egészséges gyermeket szült.
Magyarországon eddig még nem került sor hasonló beavatkozásra, de a Pécsi Tudományegyetem szülészorvosai vállalták megvalósítását. Miközben ez egyedülálló lehetőséget jelenthet például a gyógyult daganatos betegeknek, egyes professzorok megjegyzik: ez lehet a világ legdrágább transzplantációs eljárása, hiszen a méh tulajdonképpen semmi más funkciót nem tölt be, mint a magzat kihordását. Utána gyakorlatilag feleslegessé válik.
6. Három szülőtől születnek majd gyermekek
Mitokondriális helyettesítő terápiának hívják az eljárást, ami segíthet az olyan szülőknek, akik genetikailag magukban hordozzák a mitokondriális DNS-betegségek lehetőségét. Egyszerűbben fogalmazva: akiknél nagy a veszély, hogy gyermekük fejlődési rendellenességgel születik.
Az ő esetükben a klasszikus lombikterápia során az anya mitokondriumát egy egészséges nőére cserélik. A szülők embriója érintetlen marad. A módszer kísérleti fázisban van, és hosszú távú hatásai egyelőre ismeretlenek.
7. Lehetőség lesz az azonos nemű párok gyermekvállalására
Már kutatják, hogyan lehet a bőr és a vér sejtjeit őssejtekké alakítani, majd azokat pete- vagy ondósejtekké. Ez nem science fiction, már zajlik – már csak azt kell kitalálni, hogyan lesz ez biztonságos az egerek után az embereknél is. Ezáltal az azonos nemű párok génállományából is születhetnének gyerekek.
8. Nemzőképtelen férfiak is lehetőséget kaphatnak a genetikai utódnemzésre
Azok a férfiak, akik teste kevés életképes spermiumot termel, vagy egyáltalán nem termel, esetleg sterilnek minősítették őket, kezdhetnek reménykedni. Az azoospermiás férfiak több mint felénél ugyanis a herében, ha csak minimális mértékben is, termelődnek hímivarsejtek. A sebészeti spermiumnyerés (más néven TESE) nevű eljárást a 90-es évek végén fejlesztették ki, és az utóbbi évtizedben vált ismertebbé. A terápia része a herék azon részeinek meghatározása, ahol valószínűleg a legtöbb spermium termelődik. Mivel ezek valamilyen ok miatt nem jutnak el a külvilágig, a spermákat andrológus szakorvosok sebészeti úton veszik ki, majd mesterséges megtermékenyítéshez használják őket. A kezelés Magyarországon már elérhető.
9. Több és jobb fogamzásgátlási megoldások közül lehet majd választani
Magyarországon is hódít a bőrre ragasztható, sebtapaszszerű, egyszerűen használható fogamzásgátló tapaszok új generációja. Ugyanakkor a méhen belüli fogamzásgátló eszközök is nagy jövő előtt állnak még, habár eddig is hosszú utat tettek meg: az 1900-as évek elején még selyemhernyókból készítették a felhelyezhető gyűrűket, később ezüstből, ami szürkéskékre színezte a nőket. Még a 70-es években is forgalomban volt olyan változatuk, amelyektől nők terméketlenné válhattak. Manapság már korszerű alapanyagokat használnak ezekhez az eszközökhöz, és egyre kisebb hormondózissal dolgoznak.
A vaginális fogamzásgátló gyűrűk között jönnek az egy évig használhatók, a gyógyszereknél a férfiaknak készülő tabletták. A nőknek készülő tablettáknál a fejlesztések most a mellékhatások minimalizására, nagyobb testsúly esetén azonos hatásfokra, illetve a vérrögképződés kockázatának csökkentésére koncentrálnak.
10. Többen vállalnak majd egyedül gyermeket
Egyszülős családból már így is sok van Magyarországon, a jövőben azonban nem a szülők kapcsolatából adódóan növekedhet a számuk. A spermabankok terjedésével, a megtermékenyítési eljárások jobb elérhetőségével és javuló sikerarányával többen vállalhatnak majd önként, egyedül is gyermeket.
Illusztrációk: Fábri Zsuzsanna
