
Illusztráció: Bethlen Júlia
Részvételi díj
9,25 millió euró
minden résztvevő csapat megkapja
Döntetlen a csoportkörben
750 ezer euró
A hónap közepén startol a részben hazai rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság, a részvétellel a magyar szövetség máris 9,25 millió eurót, 3,2 milliárd forintot kasszírozott. Összegyűjtöttük, hogy a részt vevő csapatok milyen díjazásban részesülnek, mennyit tehet zsebre a győztes. Ha az eredményt összevetjük a futballvilág pár referenciaösszegével, kiderül, hogy bagatell összegekkel dobálóznak a kontinenstornán.
Illusztráció: Bethlen Júlia
Részvételi díj
9,25 millió euró
minden résztvevő csapat megkapja
Döntetlen a csoportkörben
750 ezer euró
Ha már megvetted, csak jelentkezz be!
„Mi nem a következő 2-3-4 évre tervezünk, hanem 20–30–40 éves városi stratégiában gondolkodunk. Nem egy-egy utca, intézmény, vagy gazdasági szegmens fejlesztését, hanem a város strukturált fejlődését tervezzük” – fogalmaz határozottan és ambiciózusan Dr. Dézsi Csaba András professzor, Győr 1,5 éve megválasztott polgármestere. 2021 fontos év a város életében, hiszen idén ünnepli 750 éves fennállását. Ebből az alkalomból ültünk le egy áttekintésre a polgármesterrel, hogy Győr régiós szerepéről és a jövőbeli tervekről beszélgessünk.
„A SZISZTEMATIKUS GONDOLKODÁS és a kemény munka nem új a győriek számára, generációkra visszamenőleg látszik a város gyarapodásán. Ezért is fontos számunkra az évforduló. Ez jó alkalom arra, hogy számot vessünk az eddig elért eredményekkel és új tervekbe fogjunk bele” – fogalmaz Dr. Dézsi Csaba András, mikor a „győriség”, a lokálpatriotizmus szóba kerül, hiszen az idetartozás alapértéknek számít.
NYITOTT GYŐR, VÁROSI KÖZÖSSÉGEK
Dr. Dézsi beiktatása után nem sokkal bevezette a Nyitott Városháza fogalmát. „Orvosként hozzá vagyok szokva – mondja –, hogy megkérdezem a betegeket, hogyan érzik magukat, milyen panasszal fordulnak hozzám. Ezt a hozzáállást ültettük át a polgármesteri hivatalba. A városháza képviselői, az alpolgármesterek és én is minden héten szánunk arra időt, hogy az egyes körzeteket meglátogatva feltegyük a városlakóknak azt a kérdést: hogyan segíthetünk, hogy jobb legyen Győrben élni.” A lakossági fórumokat már a kampányidőszakban elkezdte Dézsi, és ezek azóta is fontos elemei a város jövőjével kapcsolatos terveinek és a fejlődésnek.
A polgármester filozófiája szerint a közösségek tartják életben a várost, viszont a pandémia alatt hajlamosak voltak elkényelmesedni az emberek. Pedig a megoldandó feladatokból nem lett kevesebb, sőt a vírushelyzet rávilágított néhány korábban elhanyagolt területre. Az elmúlt időszaknak nemcsak gazdasági, hanem lelki hatása is van a társadalomra, amit a győriek összefogással tudnak ellensúlyozni. Míg a legtöbb ember az Audi gyárat és a kézilabdacsapatot hozza fel Győrrel kapcsolatban, addig a polgármester a város történelmére és lakóira a legbüszkébb.
A KÖZÖSSÉG MAGA AZ ÉRTÉK
„Győr sokak által irigyelt, gazdagnak mondott város, szerintem viszont az igazi értékünk a kultúránkban és a közösségünkben van” – fogalmaz a polgármester. Ezért is fektet nagy hangsúlyt az önkormányzat a közösségi terek és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. „Azt a fantasztikus adottságot, hogy négy folyó ölel körül minket, nem használjuk ki sem a városi terek, sem a közlekedés kapcsán eléggé” – mondja a polgármester, utalva a jövőbeli tervekre is.
A városfejlesztés egyik legnagyszabásúbb terve a volt Rába-gyár területén egy új városrész, egy kulturális központ megépítése. „Egy olyan kulturális negyedet álmodtuk meg a folyóparton, amely a belváros meghosszabbításában a jelenleg is színvonalas győri kultúrát európai léptékűvé emeli, az itt élőknek és a hozzánk látogatóknak is különleges miliőt biztosít a kulturális feltöltődésre, valamint a művészeknek is új távlatokat nyit. Többek között színházat, balett-, koncert- és konferenciatermet, valamint egy nagy ifjúsági közösségi teret is tervezünk ide” – folytatja Dr. Dézsi Csaba András. A kulturális központ a tervek szerint nem egy „nyitvatartási idővel” rendelkező elszigetelt negyed, hanem a város vérkeringésébe jól illeszkedő használati tér lesz. A környezetében új lakóparkokat, városi sétányokat és megújuló közlekedési infrastruktúrát is tervez az önkormányzat.
MEGNÖVEKEDETT FELELŐSSÉG
„Győr messze túlhaladta azt a szerepkörét, hogy a város tábláin belül gondoskodjon az emberekről” – fogalmaz a polgármester. Több más régiós központhoz hasonlóan, Győrben is megfordult a közlekedés iránya. A kertvárosokba, közeli falvakba költöző családok már nem a város adófizető polgárai, mégis Győr útjait, tömegközlekedését, iskoláit használják. És nagyrészt győrinek is vallják magukat. „Miattuk is fontos régióban gondolkodnunk. Lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy ezek az emberek kényelmesen és gyorsan tudjanak eljutni a munkahelyükre, iskolába, napi ügyeiket intézni. Mindig azt mondom, hogy a munkának egy titka van: csinálni kell. Ha a dugóban ülnek az emberek, vagy parkolóhelyek után kutatnak a belvárosban, akkor nem tudják a munkájukat végezni. Pedig anélkül nem tudunk fejlődést elérni” – mondja a polgármester.
A kertvárosiasodás miatt is gondolja úgy a városháza, hogy nem a bicikliutak építése fogja megoldani Győr közlekedési problémáit, hanem az egyéni és a tömegközlekedés teljes átalakítására van szükség. A legjobb alternatívát a kötöttpályás közlekedés és az elővárosi vasút építésében látják. Egy olyan sínpálya-hálózati tervet alkottak meg, ami több kört és útvonalat is bejárhatna a városközponttól az ipari parkig. A Győrt felszabdaló folyók komoly mérnöki kihívást jelentenek, de lehetőséget is adnak az innovatív megoldásokra és a különböző városrészek összekapcsolására. Ugyanakkor a várost középen kettészelő vasutat szeretné levinni a föld alá. „Győrt az emberek, a generációk kötik össze. Ezért sem mindegy, hogy milyen várost hagyunk magunk után. A vízióink már megvannak, most az a feladatunk, hogy azokat meg is megvalósítsuk” – mutat rá Dr. Dézsi Csaba András.
Új fizetőeszköz: a 750 forintos
A Magyar Nemzeti Bank az évforduló alkalmából 750 forintos érmét ad ki, ami hivatalos fizetőeszközként is használható lesz. Az ünnepi programsorozat keretein belül minden 20 év alatti győri lakos – több mint 25 ezer fő – kap majd egy jubileumi érmét.
Biztos, hogy a jövőben jobban megértjük majd a termékenységgel, a terméketlenséggel, a ciklussal és a várandóssággal kapcsolatos folyamatokat és kölcsönhatásokat, és hogy ez a megértés korszakalkotó innovációkhoz vezet majd. A termékenységgel foglalkozó startupok befektetései 2014 óta megnégyszereződtek, tavaly elérték az összesen 2,2 milliárd dollárt, és az átlagos befektetési összeg is megduplázódott. És akkor még nem beszéltünk azokról az államokról, amelyek kiemelten kezelik népesedési politikájukat, és nagy összegeket fordítanak a kapcsolódó kutatásokra. A következő innovációk, trendek már a sarkon várnak, és bár ma még elképesztőnek tűnnek, néhány év múlva már ugyanúgy gondolunk majd rájuk, mint a lombikra: mint elérhető gyermekvállalási lehetőségekre.
A halál elkerülhetetlensége minden korban foglalkoztatta az embereket – és az is, hogy a földi lét itt hagyása után valami maradjon utánunk. A remény, hogy a biológiai végzet nem egyenlő a teljes megsemmisüléssel. Csak amíg korábban a barlangrajzoktól, írott művektől és a vallásoktól remélték az emberek örökségük fennmaradását és továbbélésüket, a 21. század egészen új lehetőségeket kínál.
Egy hatékony, jól automatizálható CRM-rendszer nélkül már egyetlen cég sem működhet jól. A stratégia hiánya azonban nem optimális megoldásokhoz vezethet, a Salesforce globálisan piacvezető rendszere viszont tökéletes skálázhatóságot és rugalmasságot biztosít, ami a cégek és az ő ügyfeleik igényeit is folyamatosan ki tudja szolgálni.
A lakóautó a gazdag német nyugdíjasok járgánya – ez az ősi sztereotípia megdőlni látszik. A 2010-es évek közepén itthon is berobbant a lakóautóhájp, a koronavírus-járvány és a karantén miatt pedig most még többekben van ott a mehetnék. A lakóautózás ráadásul az egyik legbiztonságosabb utazási forma, és Kertész Gábort idézve: „nagyon szabad tud lenni”. Ő nemcsak gyártó és a Biwak Kft. ügyvezetője, de a Magyar Lakóautóklub alapítója is, tapasztalatból mondja, hogy ma már minden korosztályból vannak ügyfelek, és egyre többen ismerik fel a lakóautózás adta szabadságot.
De az elmúlt években nemcsak a kereslet, hanem a kínálat is nagyot nőtt, a magyar piacon is egyre többen foglalkoznak forgalmazással és bérbeadással, és akad, aki a magánkézben lévő lakóautókat gyűjti össze és adja ki. Összeállításunkban három vállalkozás, három különböző üzleti modell: a Biwak kizárólag egyedi lakóautókat, a Wanderer 66 miniszériákat gyárt, a Vanlife Hungary pedig kiadásra szánja átalakított, dizájnos furgonjait. Közös bennük, hogy a gyártás mindhárom cégnél házon belül folyik, és alapítóikat egyszer, valahol elvarázsolta az életérzés.