Repülőgép-szabályozási rendszerek, hibadiagnosztika, pilóta nélküli légi járművek, inerciális és műholdas navigáció. Ezek a technológiák és még sokkal több, a repülés jövőjét alakító megoldás fejlesztése, kutatása zajlik sikeresen Újbudán, a Kende utcában, 750 méterre az egykori Aeroexpress Rt. dunai hidroplánállomásának emléktáblájától. Légvonalban persze közelebb. Vanek Bálint megjárta az Egyesült Államokat és Csehországot, de hazahúzta a honvágy. Tizenegy éve landolt a SZTAKI-nál, és amit Magyarország ma hozzátehet a globális repülőgépgyártás fejlesztéséhez, főleg az Airbuson keresztül, azt nagy eséllyel az ő csapatában találják ki.
Reggel hatra Budaörsről a Fradiba járni úszni, majd délután még egy kört tenni a klóros medence felé nagy áldozat egy iskolástól, ám vannak, akik nem véletlenül születnek a Sportkórházban. Atléták sarjaként 1998-ban magyar ifjúsági bajnok, 2001-ben felnőtt, nem meglepő, hogy még ma is vízilabdázik. Vanek Bálint önállóságát, kitartó hozzáállását és versenyszellemét részben a vízben töltött korábbi napi négy és fél órának köszönheti, ahogy a részletek fontosságát is a professzionális sport tanította meg neki.
„Az edzőm a legapróbb hibákat is azonnal kiszúrta, tehát ha valaki forduló után az első tempóra levegőt vett, vagy mondjuk nem kisujjal szabadított háton, abból tudtuk, hogy nagy balhé lesz az edzésen is, meg a versenyen is, tehát hogy a legkisebb részletek is számítanak” – meséli már az állami intézmény múltidéző irodájában ülve.
A matematika szeretete apai, a biológia anyai segítséggel talált rá. Utóbbinak hála vették fel az Apáczai Gimnázium biológia tagozatára, ahonnan olyan részletkérdések, mint például a latin nyelvhez köthető „túlélésre játszás” miatt nem tudta megugrani az ipari formatervező szakot. Maradt hát a BME közlekedési kara, ahová az autók imádata sodorta, de hamar rádöbbent: nem ragadhat a földhöz.
Már nagyon régóta érlelődik a hagyományos géptörzsek korszakának vége. Valami hatalmas áttörés nélkül a hajtóművek hatékonyságán csak százalékokat lehet már javítani, míg a sárkány-szerkezetben van mondjuk tíz–húsz százalék, amit még össze lehet gereblyézni.
„Valami kicsit elvontabb high-tech irányra vágytam, ahol a kihívás nem egy új Škoda gumiszőnyegének a megtervezése. Így határoztam el, hogy a repülős ágat fogom választani – érdekes volt a háromszáz fős teljes évfolyamból a hat–nyolc fős repülős szakmai tárgyakba csöppenni.” A fiatal Vanek Bálintnak a BME-n Szászi István akkori irányításelmélet-tanársegéd tartott szabályozáselmélet fakultációt, utána már Bokor József akadémikus PhD-kurzusát hallgathatta, később nála írhata diplomamunkáját is. Még meghatározóbb, hogy Bokor ajánlásával 2004-ben a Minnesotai Egyetemen kezdte doktoriját, a szakmában igen elismert Gary Balas irányítása alatt. Amerikában azt is magába szívta, milyen a gyakorlatias, mindig szakmai tapasztalatot is adó, lazább beosztású képzési stílus a sokkal inkább az elméleti oldalra súlyozott magyarral szemben.
Isszuk, leeresztjük, vizsgáljuk, beszélünk róla. Hiszen ez az egyik legnagyobb kincsünk.
Mennyi fogamzásgátló-maradvány van az ivóvizünkben? A gyógyszermaradványok megjelenése az ivóvízben régóta kutatási téma, számos itthoni és külföldi vizsgálat is született már, olykor meddőségi problémákkal és különböző hormonális eredetű megbetegedésekkel is kapcsolatba hozzák. Hogy milyen gyógyszerek maradványairól beszélünk? Fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, hormonok, antibiotikumok, vizelethajtók, kontrasztanyagok, nyugtatók, vérnyomáscsökkentők stb. Az emberi és állati szervezetbe juttatott gyógyszerek maradványainak egy része változatlan formában távozik a vizelettel, és a szennyvizekkel belekerülhetnek alapesetben ivóvízbázisul szolgáló felszíni vizekbe is. A hatóanyagok másik része kidobással kerülhet a csatornahálózatba, majd a környezetbe, például, amikor valaki a WC-be dobja a lejárt szavatosságú gyógyszert ahelyett, hogy visszavinné a gyógyszertárba.
Pándics Tamás, közegészségtani szakértő szerint első lépésben a lakosság gyógyszerfogyasztását kellene csökkenteni ahhoz, hogy kevesebb gyógyszermaradvány kerüljön a vízbázisokba. Magyarországon a Tiszta Ivóvíz projekt keretében vizsgálják a felszíni vizekben és az ivóvizekben a különböző gyógyszerhatóanyag-maradványokat. A legnagyobb mennyiségben fogyó készítmények (nem szteroid gyulladás- és vérnyomáscsökkentők) esetében is nagyon alacsony koncentrációt találtak, épp csak elérik a nanogrammos értéket, ami az adott gyógyszerhatóanyag hatásos koncentrációjának ezred vagy tízezred része, és semmilyen számottevő egészségre gyakorolt káros hatása nem várható. Itthon még nem tartunk ott, hogy ez valós egészségkockázatot jelentsen.
A vízkivétel, vagyis ahonnan a víz a csapba kerül, kétféle lehet: felszíni vizekből és felszín alatti vizekből történhet. Kockázatot az előbbi jelenthet, de hazánk ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, az ivóvíz 95 százaléka felszín alatti vizekből származik. Itthon egyedül a Duna-menti vízbázisnál merülhetne fel kockázat, de a Fővárosi Vízművek információi alapján több tíz méteres természetes homok és kavicsrétegen tisztul a víz, fizikai, kémiai és biológiai szűrésen is átesik, mielőtt felhasználják. A Tiszta Ivóvíz projektben azt is vizsgálják, hogy ez a szűrési folyamat milyen hatásfokkal távolítja el a különböző gyógyszermaradványokat.
Mi köze a szennyvíznek a járványadatokhoz? A települések szennyvizének összetétele a csatornahálózatot használó lakosság egészségi állapotáról is sok információt hordoz, mert tartalmaz minden olyan anyagot, kórokozót, ami a felhasználók szervezetéből széklettel, vizelettel, esetleg a fürdővízzel a csatornába ürül. A szennyvízalapú epidemiológiai vizsgálatok éppen ezt használják ki: közösségi mintának használják a szennyvizet. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a koronavírus-járvány megjelenése óta használ szennyvízvizsgálati módszert a járványhelyzet előrejelzéséhez.
Bár arról nincsenek pontos információk, hogy az egyes (tüneteket mutató vagy tünetmentes) fertőzöttek mennyi vírus-RNS-t ürítenek, az örökítőanyag szennyvízben mért mennyisége nagyobb közösségben a fertőzöttek számával arányosnak tekinthető, és az első tüneteknél hamarabb megjelenik. Vagyis a székletből még a tünetek megjelenése előtt kimutatható a kórokozó örökítőanyaga. A koncentrációváltozás a szennyvízben megmutatja, hogy a következő öt-hat napban emelkedik-e vagy csökken a fertőzöttek száma.
Az NNK szakemberei tavaly május óta heti rendszerességgel vesznek mintákat, mindegyik megyeszékhelyen, a fővárost ellátó három szennyvíztelepről és az agglomerációból is, ami körülbelül négymillió ember mintáját jelenti, vagyis a magyar lakosság legalább negyven százalékát vizsgálják mindössze néhány liter szennyvízből. Ekkora lefedettséggel és gyakorisággal nem sok ország végez ilyen méréseket, és bár maga a módszer nem újkeletű (világszerte a poliovírus kapcsán használták először), a koronavírus mégis speciális eszközöket és módszereket kívánt.
„Tulajdonképpen azokat az eszközöket is fel kellett deríteni, amelyek egyáltalán alkalmasak lehetnek a kimutatására, emiatt egyedi módszerfejlesztés zajlott” — mondja Pándics Tamás, az NNK főosztályvezetője. Az elmúlt bő egy évben Magyarország olyan tapasztalatokra tett szert ezekben a vizsgálatokban, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felkérte a csapatot az eredmények és a módszertan bemutatására.
Tényleg mikroműanyagokat iszunk? A Science of the Total Environment című folyóiratban publikált átfogó kutatás szerint a különböző csomagolóanyagok gyártásához körülbelül 900 különböző vegyi anyagot használunk, közülük 63 egészségkárosítónak számít. Ebből 34 mint a hormonrendszerre veszélyes anyag szerepel az ENSZ környezetvédelmi programjának jelentésében. A mikroműanyagok megjelennek a felszínen, az ivóvízbázisokban viszont elenyésző a kockázata annak, hogy mikroműanyag kerüljön az ivóvízbe, és ha meg is jelenne, az emberi egészségre nem jelent számottevő kockázatot, hangsúlyozza Pándics Tamás.
Ezzel kapcsolatban azonban fontos információ, hogy milyen típusú műanyagról van szó, a műanyaghulladékok anyagukat tekintve ugyanis elég változatosak. Leggyakrabbana PET műanyagok (italcsomagoló műanyagok) és a PP (polipropilén) jelennek meg a környezetben. A szakértő szerint a mikroműanyagok inkább ökológiai szempontból veszélyesek, az emberi szervezetre más, nem műanyag nanoméretű részecskék jelenthetnek érdemi kockázatot, de ezek nemcsak a mikroműanyagokból, hanem más anyagokból is keletkezhetnek. Leggyakrabban a titán-dioxiddal, cink-oxiddal találkozhatunk kozmetikumokban, tisztítószerekben vagy talajjavító anyagokban, és esetleg bekerülhetnek a vízhálózatba. Hogy ezekben milyen jellegű és mekkora egészségkárosító hatásuk lehet, arról egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő információ, ezért további vizsgálatokra van szükség.
Pencz Máté a Harvardon szerzett közgazdászdiplomával a zsebében alapított céget másodmagával Brazíliában. Övék volt a legnagyobb brazil online nyomda, Loft nevű ingatlanos cégük pedig az ország legsikeresebb startupja lett. Az alapító exkluzív interjút adott a Forbes.hu-nak, ebből közlünk részleteket.
Egy hatékony, jól automatizálható CRM-rendszer nélkül már egyetlen cég sem működhet jól. A stratégia hiánya azonban nem optimális megoldásokhoz vezethet, a Salesforce globálisan piacvezető rendszere viszont tökéletes skálázhatóságot és rugalmasságot biztosít, ami a cégek és az ő ügyfeleik igényeit is folyamatosan ki tudja szolgálni.
Kiss-Egedi Adél a zsákbamacskaelv alapján készíti a táskáit: mivel a nagykereskedésektől beszerzett maradék anyagok mind különbözők, nincs két egyforma Delka bag. A vevők megőrülnek az egyedi darabokért.
