Káosz amigos
Ács Gábor Ács Gábor
2021 Június Pénz Ács Gábor

Káosz amigos

Hogyan, hova és mennyiért utazhatunk a káosz közepén? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, illetve válaszolunk a leggyakrabban felmerülő kérdésekre.

 

Két hónappal a koronavírus-járvány legsúlyosabb időszaka után Magyarország szinte teljesen kinyit, és egész Európában gyorsan javul a helyzet. A nagy kiszabadulásban ugrásszerűen nő az igény az utazások iránt, de akkora a káosz a külföldre utazás szabályainál, hogy sokan inkább kivárnak, vagy belföldön pihennek. Júliusban, az uniós védettségi igazolvány elindulásával valószínűleg egyszerűsödnek a dolgok, de tervezni addig is érdemes.

A felhőtlen külföldi nyaralás alapfeltétele, hogy korlátozás nélkül lehessen a célországba be-, majd onnan hazautazni. A hazatérés szabályozása egyértelmű: Magyarországra az térhet vissza anélkül, hogy tíz napra hatósági házi karanténba kellene vonulnia, aki védettségi igazolvánnyal rendelkezik. Az egyes országok beutazási szabályai azonban júniusban még teljesen eltérőek. Vannak országok, ahova egyáltalán nem utazhatnak be turisták, máshol nagyon szigorú feltételek (tesztek plusz karantén) várnak minden érkezőre. De az országok többsége már nyit, egyre többen engedik be a turistákat egy negatív teszt felmutatása mellett, a védetteket pedig teljesen szabadon.

A külföldi nyaralást tervező magyar turista azért érzékel sokkal nagyobb káoszt, mint egy átlagos uniós polgár, mert a magyar állam a járványkezelésben is különutas megoldásokat választott. Átoltottságban Európa élvonalába repítette az országot az, hogy keleti vakcinákat is bevetett a kormány, ezeket viszont nem mindenhol fogadják el a belépéshez. Emellett a kormány szándékosan alkalmatlanná tette a magyar védettségi igazolványt arra, hogy külföldön elfogadják. Egy érthetetlen utólagos módosítással ugyanis lehagyták róla az oltás típusát és a második dózis beadásának időpontját, ezek az adatok viszont alapfeltételei annak, hogy hitelt érdemlően igazoljuk vele a védettségünket.

Közben a kormány elkezdett különmegállapodásokat kötni egyes országokkal a védettségi igazolványok kölcsönös elfogadásáról. Ennek alapján két csoportba oszthatjuk a célországokat: ahova jó a magyar védettségi igazolvány, illetve ahol nem ismerik el. De ahol elfogadják, ott se biztos, hogy önmagában elegendő. Horvátország például, amikor rájöttek, hogy a magyar védettségi igazolvány nem a védettséget igazolja, hanem csak az első védőoltás felvételét, bejelentette, hogy csak az oltásnál kapott papírral kiegészítve fogadja el a korlátozás nélküli belépéshez. Így viszont maga az oltásnál kapott papír tartalmazza a szükséges információkat.
Ez az oltásnál kiadott, orvos által aláírt igazolás akár elegendő lehetne bármely országban a védettség igazolására, csak van vele egy nagy probléma: magyar nyelvű. Mivel minden ország minimum angol nyelvű igazolást kér, a határőr jóindulatán múlik, hogy a magyar nyelvű igazolásból is egyértelműen beazonosítható védettség alapján beenged vele, vagy a törvény betűjére hivatkozva nem. Ezért aztán május közepén az utazni vágyó magyar utasok nagy része összevissza szaladgált, mint a mérgezett egér, hogy angol nyelvű igazolást szerezzen.

Kényelmes megoldás hivatalos fordítást kérni róla, de ez négy-ötezer forintba kerül. A Nemzeti Népegészségügyi Központ is kiadott egy angol nyelvű nyomtatványt, amit az oltóorvos lepecsételhet. Akit a háziorvosa oltott, kényelmesen visszamehet hozzá, hogy igazolja ezen is az oltását, aki viszont oltóponton kapta meg, hajkurászhatja a se előtte, se utána nem látott doktort, hogy az áhított igazolást az angol nyelvű nyomtatványra megszerezze.

Mivel a kormány szerint a magyar védettségi igazolvány applikációja hamarosan tartalmazni fogja a szükséges információkat, és az az érdekünk, hogy a határokon használható legyen, arra lehet számítani, hogy júliustól kevesebb előzetes macerával utazhatunk. Aki viszont júniusra tervez, sokkal kevesebb turistával és sokkal alacsonyabb árakkal találkozhat. Soha nem látott módon, öt–tíz euróért elérhetők repülőjegyek a fapadosoknál, és a szállásárak is júliusban indulnak felfelé lényegében minden tengerparton.

Hová utazhatunk beoltva teljesen szabadon, tehát teszt és karantén nélkül?
Júliustól az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott vakcinával várhatóan minden uniós országba. Addig tart a katyvasz, hogy ki milyen feltételekkel engedi a beutazást. Unión kívül utána is ez lesz.
• Szabad az út a magyar turisták előtt azokba az országokba, amelyekkel a védettségi igazolványok kölcsönös elfogadásáról él az együttműködési megállapodás. Lapzártánkkor ezek: Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Montenegró, Észak-Macedónia, Bahrein, Csehország, Törökország, Grúzia, Mongólia
• Bármely Magyarországon használt vakcinával beoltva: Bulgária, Görögország
• EMA-jóváhagyott oltással: Németország, Lengyelország
• EMA és WHO-jóváhagyott oltással (Szputnyik kivételével bármelyik): Ausztria, Spanyolország
• EMA+Szputnyik (tehát Sinopharm nem): Ciprus

Hogyan utazhatok, ha még nem teljes a védettségem?
Ugyanúgy, mint bárki más, aki nem védett. A legtöbb ország, amelyik szabad beutazást biztosít a védettséggel rendelkezőknek, ugyanezt kínálja azoknak, akik a beutazás előtti két-három napon belül készült negatív PCR-tesztet tudnak felmutatni. Nagyon fontos: a mintavétel időpontja számít, korábbi teszttel sokszor már a repülőre se engednek fel.

Milyen gyorsan készül el a PCR-teszt és mennyibe kerül?
Sok szolgáltató kínál PCR-tesztet, a hatósági ár 19 500 forint. De a verseny ennél alacsonyabb árakat hozott, Budapesten május közepén 12 900 forint a legolcsóbb. Az eredmény általában 24 óra alatt megvan, minden szolgáltató többnyelvű, a határokon elfogadható igazolást küld.

Hogyan utazhatunk olyan országba, ahol nem fogadják el a védettséget a szabad belépéshez?
Mindenki másképp csinálja. Sokan (például Olaszország, Franciaország, Portugália, Málta) simán PCR-tesztet kérnek az oltottaktól is, Svédországba elég az antigénteszt. Mások a kiinduló ország fertőzöttségi szintjéhez kötik a feltételeket, ezért ezek folyamatosan változnak. És vannak, akik a magyarhoz hasonló határzárat alkalmaznak, sehogy se engednek be turisztikai céllal, például Finnország, Norvégia.

Mehetnek valahova szabadon a nem védettek is?
Nem jellemző, de ahogy egyre jobbak a magyar járványadatok, előfordulhat. Például Romániában a zöld kategóriába sorolt országokból szabad a bejárás bárkinek, és május végén ide került Magyarország is. De ettől még hazafelé a nem védetteknek ott a tíznapos hatósági karantén.

Ajánlott cikkek

Szedlák Ádám Szedlák Ádám
2021 Június Üzlet Szedlák Ádám

Izraelbe kivit adott el, Angliába kódot

1983 januárjában minden magyar újság egy frissen megalakuló részvénytársaságról írt. A Novotrade-et három bank alapította, és az volt a különlegessége, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően nem volt külföldi tulajdonostárs a cégben. Részvényeit magánszemélyek nem jegyezhették. Eleve nagyon kevés részvényt bocsátott ki, sőt már az is sajtóhírnek számított, ha elkelt két Novotrade-papír. De a cég így is nagy pezsgést keltett, általa lett világhírű a magyar szoftverfejlesztés.

A Rényi Gábor és Szilágyi József által alapított Novotrade eredeti célja bármely olyan magyar innováció exportálása volt, amiért valutában fizetnek nyugaton, esetleg délen vagy keleten. A lényeg a valuta volt. Ezt a bevételt használta fel egyrészt Magyarországon hiánycikknek számító javak importálására, másrészt valuta felhalmozására. Mivel a Novotrade-et minden érdekelte, amit akár kis tételben is exportálni lehetett, egészen lenyűgöző híreket közölt róla a korabeli sajtó. A könnyűszerkezetes téeszépülettől az Izraelnek szállított kivicsemetékig terjedt a termékek listája. Igen, Magyarország exportált kivit, erre varrjon gombot, aki tud.

Gyorsan kiderül azonban, hogy a cég egyik fő profilja a számítógép- és szoftverkereskedelem lesz. Az üzletnek előbb az importlába alakult ki. A számítógépek behozatala már korábban megkezdődött, még ha ezt a valutakeretük, az innen-onnan összemaszekolt dugipénzük terhére tették is az emberek. A Valóság című folyóirat 1984-es 2. számában Kozák Gyula számolgat egy sort, ebből tudjuk meg, hogy egy alapkiépítésű személyi számítógépet 150–2000 nyugatnémet márkáért lehetett beszerezni. A Commmodore 64 ára 600 márkára rúgott, ami az NSZK-ban negyven munkaórányi bérnek felelt meg.

Magyarországon a legolcsóbb gépet is – ami a valuta átváltásával 3400 forint lett volna akkoriban – a vámon húszezer forintra értékelték, ez után kellett fizetni. Összehasonlításképp: a húszezer forint egy kezdő tanár féléves fizetése volt. A cikk által hozott rémtörténet szerint húszdollárnyi, azaz egy doboz floppylemezre 4300 forint vámot állapítottak meg. Kozák azt is hozzáteszi, hogy egy házaspár valutakeretébe az fért bele, hogy egy olcsó, két-háromszáz márkás gépet megvegyenek, ha a nyaralás alatt sátoroztak, és otthonról vitt élelmiszert fogyasztottak.

Novotrade-szervíz korabeli számítógépekkel Fotó: Fortepan

Itt a gép, csak tessék
A Novotrade ilyen körülmények között kezdett el egyrészt számítógépeket forgalmazni, másrészt számítógépeket lízingelni. A kereslet már létezett, a cég adta a kínálatot. Olyan személyi számítógépeket tett elérhetővé akár ipari felhasználásra is, amik a világ többi pontján jellemzően hobbista gépnek számítottak. Megtehette, mert például a hazai fejlesztésű M08X számítógép ára félmillió forintra rúgott. Egy Commodore vezérelni tudott CNC-gépet, de boldogult a gépműhelyek speciális hardvereivel vagy bármely nagyobb számításigényű géppel is. A táblázatkezelésnek köszönhetően pedig például üzemanyag-nyilvántartásra tudták használni a számítógépet a szállítmányozási cégek.

A számítógépek behozatala már korábban megkezdődött, még ha ezt a valutakeretük, az innen-onnan összemaszekolt dugipénzük terhére tették is az emberek.

Ne felejtsük, a Commodore sokkal erősebb hardver volt, mint például a cikksorozatunk első fejezetében tárgyalt M–3 ősszámítógép (Forbes, 2021/04). A A Kozák-cikk legérdekesebb szövegrészlet (a cég logójára emlékeztető rövidítéssel) a C=64 képességeit tárgyalja, és egy robbantástechnikai szakkönyv lábjegyzetében olvasható. A következő mű létezésére világít rá: Hidak rombolásának megtervezése Commodore 64 mikroszámítógép segítségével – programcsomag. A ZMKA Újítási Bizottsága által elfogadott újítás, 1991.

Kezdetben a lízingelt gépeket akár 200 százalékos áron is el tudta adni a cég, később, bevallásuk szerint, 120–130 százalékos árral dolgoztak. Mire azonban a Novotrade idáig fejlődött, két újabb üzleti lábbal bővültek: megjelent a profilban a számítógépes könyvek kiadása és tanfolyamok szervezése, valamint a szoftverkereskedelem is. Utóbbi ráadásul exportként is.

A nyugatra eladott első játékok a Chinese Juggler (kiadta az Ocean) és a Caesar the Cat (kiadta a Microsoft) voltak. Ezek egyaránt megjelentek Commodore-ra és ZX Spectrumra is. A legnagyobb hírverést az Eureka! kapta, amit a nem lineáris olvasásra szánt, úgynevezett lapozgatós könyvek mestere, Ian Livingstone írt. Öt idősíkban játszódott, és a játékot elsőként végigvivő játékos 25 ezer fontot nyerhetett vele. Erre másfél évet kellett várni, Livingstone és a magyar programozók megdolgoztak a pénzükért.
Később ezeket a játékokat további magyar fejlesztésű, részben oktatási célú programok követték. A Novotrade több ötletpályázatot is kiírt játéktervekre, akkora igény volt új játékszoftverekre. Ahogy megindult a magyarországi iskolák felszerelése is számítógéppel – többek között az olcsóbb C=16-tal és Plus4-gyel –, úgy jelent meg az igény az oktatási szoftverekre is.

A fejlesztési üzletág kialakítása lényegesen nehezebb lett volna, ha az 1956-ban az Egyesült Királyságba disszidáló Stein Róbert nem segíti a magyarokat. Ő indította be a hivatalos C=64-exportot, de ő volt az is, aki felfigyelt rá, hogy létrejött egy újszerű orosz játék, ami érdekes lehetne nyugaton. Alekszej Pazsitnov Tetris című játéka évekre meghatározta az ügyességi-logikai játékok fejlődési irányát. „Rényi Gábor csinált mindent Magyarországon, én csak hoztam a kompjútert, és vittem ki a szoftvert, amit fejlesztettek” – mondta Stein a Vakondok 4. dokumentumfilmhez készült, a Youtube-on elérhető interjúban. Ennél persze komolyabb szerepe is volt: ő volt a kapcsolat a Commodore-hoz.

A mai startupos hírekhez képest nagyon visszafogott, nagyon kritikus sajtója volt a Novotrade-nek.

A nyugati világ és Magyarország ellátottsága és számítógépes kultúrája között óriási szakadék tátongott. A mai BETT oktatástechnikai kiállításhoz hasonló londoni expón eladóként, sőt fejlesztőként volt jelen a Novotrade. A magyar szoftvereket pedig nemcsak el lehetett adni külföldön, de nagy sztorinak is számítottak. A Financial Times Szoftver Budapestről? Ez a logikus címmel közölt cikket a szoftveriparról. A New York Times pedig 1985-ben arról írt, hogy szoftveripar növekszik Magyarországon. A cikk Dömölki Bálintot, a magyar számítástechnika egyik apafiguráját idézi. A Számítástechnikai Koordinációs Intézet egyik vezetője arról számolt be, hogy az SZKI hárommillió dollár értékben exportált hardvert és szoftvert nyugatra.

Kádár János is megtekintette
Különösen érdekesek azok a cikkek, amelyek a szellemi tulajdon és szellemi munka fogalmát próbálják valamilyen módon megfejteni. „Aztán kinyit egy másik újságot, ahol azt olvassa, hogy az évenkénti hét–nyolcmillió dolláros szoftverexportunk még futhat néhány kört, mire eléri például a magyar libatollkivitel értékét, ráadásul még ez a pár millió dollár is jobbára a szaktudás pénzre váltásából, és nem világhírű termékek sorának exportjából jön össze” – írja a Magyar Ifjúság 1986-ban, erősen szkeptikus cikkében. A kérdés viszont nem csak az MI újságírójában merül fel. Sem a hazai szoftveriparba, sem a szoftveripar tartósságába vetett hit nem jelenik meg – a mai startupos hírekhez képest kifejezetten visszafogott és kritikus sajtója volt a Novotrade-nek.

A cég eddigre tanfolyamokat és táborokat szervezett, rendszeresen hirdetett a sajtóban, és a KISZ által fémjelzett Fiatalok Expóján is felállított egy standot. Itt a gépeket Kádár János is megtekintette, de sajnos senkiben sem volt annyi PR-érzék, hogy leültette volna sakkozni a számítógéppel.
A cég mai fejjel nehezen megérthető módon terjeszkedett új területekre. Az újabb számítógépek behozatala – például a Magyarországon kívül mindenhol megbukó Enterprise 128K – még érthető volna. De ugyanilyen természetességgel került be a Novotrade az autósportba, még ralicsapatot is szponzorált. 1989-ben pedig már Ford, Iveco és Nissan haszongépjárműveket is értékesített, majd a 90-es években a PGA Csoporttal alapított céget a Nissan személyautók forgalmazására.

A különböző terjeszkedési kísérletek mellett a Novotrade egyre sikeresebb játékfejlesztővé vált. A nyolcbites számítógépek, azaz a Commodore és Spectrum korszakának legsikeresebb játékát 1989-ben készítették el: az Impossible Mission II. a korszak összes elképzelhető mikroszámítógépére és PC-re is megjelent. Az alig két év múlva beköszöntő rendszerváltozással pedig kinyílt a világ.

Az Ecco The Dolphin című játékot még a tévében is lehetett nézni Fotó: GamescorE Blog // CC-BY


A jó külföldi kiadói kapcsolatokkal rendelkező vállalathoz konzolos megrendelések is érkeztek. Az Ecco The Dolphin című játékukra nemcsak azok emlékezhetnek, akiknek volt Sega Megadrive konzoljuk, hanem azok is, akik a tévében elkapták, ahogy Vajdics Zsolt, azaz Martin, az 576kbyte újságírója, a Szegasztok című műsorban végigjátssza a játékot. Ma ezt a műfajt gameplay videónak hívják, és tele van vele a Youtube.

A Novotrade történetét egészen a 2000-es évekig lehetne mesélni, mert különböző utódvállalatai és stúdiói addig működtek. Mi viszont lezárjuk a sztorit 1996-ban, amikor a Sega szórakoztatóipari vállalat, a fentebb említett Megadrive konzol gyártója megvásárolta a céget. Ezután továbbra is önálló vállalatként működött, a Jurassic Parktól a Cápáig számos ismert filmhez készített játékokat, de valahol meg kell húznunk a vonalat, és az a pont, amikor már senki sem tette fel a kérdést, hogy miért nem libatollat exportálnak videójáték helyett, épp megteszi.

Ossza meg ismerőseivel:
Topolay Gábor Topolay Gábor
2021 Június start Topolay Gábor

Csütörtök, 17:30

Offline rendezvényt továbbra sem rendezhettünk, de a Forbes Élőben minden csütörtökön elhozzuk a forbesos beszélgetések hangulatát. A vendéglátás és a szórakoztatóipar újranyitása alkalmából meghívtuk Gerendai Károlyt, beszéljen nyári terveiről. Wáberer Györgyöt kormánybiztosi munkájáról és a közalapítványi átszervezésekről kérdeztük, és benézett az Emag-Extreme Digital ügyvezetője, Várkonyi Balázs is, miután a GVH trükkös akciózásért alaposan megbüntette a céget. Mindhármukkal Galambos Márton, a Forbes főszerkesztője beszélgetett.

Kis Judit Kis Judit
2021 Június Üzlet Kis Judit

Egy család, két cég, és ez így van jól

A Zieglerről egyeseknek a nápolyi, másoknak a sajtos tallér jut eszébe, akinek pedig jóval a rendszerváltás előttről is vannak fővárosi gasztroemlékei, az a Kodály köröndi ostyaüzem előtti sorokra vagy a vasárnaponként a kapuban frissen sütött medvetalpra emlékezhet. Zieglerék több államosítás után a családi vagyon egy részét értékesítve vették meg első kemencéjüket, és tették legendává ostyájukat. A vállalkozás harmadik generációjának Ziegler testvérei válogatott jéghokisként egy csapatban, de az üzletben külön játszottak, a negyedik generáció évek óta stabilan irányít és fejleszt. Az utódlásokból és a koronavírus-járványból is jól jöttek ki, és mostanra az ötödik generáció is a startvonalra állt.

Bánlaki D. Stella Bánlaki D. Stella
2021 Június Next Bánlaki D. Stella

Tíz dolog a család jövőjéről (nahát, jelenéről)

Biztos, hogy a jövőben jobban megértjük majd a termékenységgel, a terméketlenséggel, a ciklussal és a várandóssággal kapcsolatos folyamatokat és kölcsönhatásokat, és hogy ez a megértés korszakalkotó innovációkhoz vezet majd. A termékenységgel foglalkozó startupok befektetései 2014 óta megnégyszereződtek, tavaly elérték az összesen 2,2 milliárd dollárt, és az átlagos befektetési összeg is megduplázódott. És akkor még nem beszéltünk azokról az államokról, amelyek kiemelten kezelik népesedési politikájukat, és nagy összegeket fordítanak a kapcsolódó kutatásokra. A következő innovációk, trendek már a sarkon várnak, és bár ma még elképesztőnek tűnnek, néhány év múlva már ugyanúgy gondolunk majd rájuk, mint a lombikra: mint elérhető gyermekvállalási lehetőségekre.