Tavaly több mint száz százalékos hozamot produkált, a májusi nagy beszakadást viszont kivédte az első Magyarországról kezelt kriptoalap. Szabó Dávidot, a CryptoPosition Investment Fund vezetőjét a lufipukkanás utáni piaci kilátásokról és az alap működéséről is kérdeztük.
A pünkösdi hétvégén újabb nagy zuhanással felezett le a csúcsához képest a két fő kriptodeviza. Dolgoztál vagy pihentél akkor? Előfordul, hogy melózni kell, amikor a piaci helyzet olyan. Ez a piac 24 órás és a hét minden napján van kereskedés, nem áll le egy pillanatra sem. De fontos az is, hogy aki ebben a szakmában dolgozik, ki tudjon kapcsolódni, arra senkinek a szervezete nincs felkészülve, hogy a hét minden napján éjjel-nappal működjön. A hosszú hétvége közepén, vasárnap este volt egy másodkörös leszúrás, akkor ott voltam, és hevesen vásároltam.
Mert korábban eladtál? Hagytunk korábban teret arra, hogy ha lesz nagy leszúrás, tudjunk vásárolni. Étert majdnem az alján, 1900 dolláros átlagáron veszegettem. A bitcoin sajnos nem ment harmincezer alá, ahol a vételeim voltak betéve, de emiatt nem vagyok most nagyon szomorú.
Ezek rövid távú pozíciók? Egyáltalán, mivel csinál pénzt, és hogyan kezel kockázatot a CryptoPosition Investment Fund? Azt gondoljuk, hogy a kriptó egy új eszközosztály, ezért vannak benne hosszabb távú long pozícióink. De könnyen ki tud alakulni benne nagy spekulációs buborék, ahogy már többször is láttuk. Most is ez történt az elmúlt hetekben-hónapokban, amit alapkezelőként nem hagyhattunk figyelmen kívül. Ezért olyan üzemmódba kapcsoltunk, amikor az elért hozam védelme nagyobb prioritás volt, mint hogy benne legyünk a további potenciális áremelkedésben.
Az elmúlt években robbanásszerűen növekedett a vasúti áruszállítás Európa és Kína között, ennek eredményeképpen pedig egyes csomópontokon akár 3-4 napig is állnak a határon a tehervonatok. Az európai és a transzázsiai vasúti vonal eltérésének kezelése – megnövekedett áruforgalom esetén főleg – nagy kihívás, erre Magyarországon Záhonynál van lehetőség. Az ottani átrakó terminálból aztán egyenes út vezet egészen Madridig – hazánk tehát ideális útvonal és belépési pont az e-kereskedelmi áruk Európába szállításához. Kapacitásai viszont messze nincsenek kihasználva.
A nemrég megalakult CELIZ konzorcium (Central European Logistics and Industrial Zone), melynek tagjai a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft., a Záhony Port Zrt., valamint a kínai CECZ Közép-Európai Kft. egy kelet-európai ipari és logisztikai zóna fejlesztését tűzte ki céljául. „A CELIZ most a legfontosabb projektünk. A feladatunk, hogy megvizsgáljuk az Európai Unió és Kína közötti vasúti ellátási láncot és kereskedelmi forgalmat, felmérjük a kínai árualapot és megteremtsük annak a lehetőségét, hogy minél több kínai áru érkezhessen Záhonyon keresztül Európába” – fogalmaz Csomós Norbert, a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft. ügyvezető igazgatója.
KULCSFONTOSSÁGÚ SZEREP
„A CELIZ projekt kezdeményező szerepet visz abban, hogy a távol-keleti áruk minél nagyobb hányada Magyarországon át jusson el Nyugat-Európába” – mondja Horváth László, a L.A.C. Holding elnök-vezérigazgatója és a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft. többségi tulajdonosa, aki szerint a jövőben Magyarország kulcsfontosságú szerepet kap a keletről érkező e-kereskedelmi áruk Nyugat-Európába szállításában.
Nem ez az első kísérlet a záhonyi vasúti forgalom fellendítésére, a jelenlegi beruházás lehetőségét viszont Magyarország és Kína is stratégiai kérdésként kezeli. „Az európai és a transzázsiai vasúti nyomtáv eltér egymástól, így az Európai Unió határán mindenképpen szükség van az áruk megfogására, a konténerek átrakására” – folytatja Csomós Norbert. Magyarországon egyetlen egy ilyen belépési pont van, Záhony. A záhonyi átrakókörzetben egyelőre túlnyomó többségben van az ömlesztett áru, viszont drasztikus növekedést várnak a konténeres áruszállításban. Emiatt a projekt fő fókusza a konténerátrakás, de nem az egyetlen fókusza. „Nemcsak az áruforgalom növekedésére törekszünk, hanem olyan kínai vállalatokkal is felvesszük a kapcsolatot, amelyek számára érdekes lehet egy speciális, jó vasúti összeköttetéssel rendelkező ipari park Kelet-Magyarországon. Jelenleg 60 különböző céggel folytatunk tárgyalásokat” – vázolja Csomós Norbert ügyvezető igazgató a lépéseket. A cél: visszakapcsolódni a vasúti vérkeringésbe és kihasználni a lehetőségeinket.
EGY ÖVEZET, EGY ÚT – KÍNA, KAZAHSZTÁN, OROSZORSZÁG ÉS UKRAJNA
Az ukrán–magyar határra tervezett ipari és logisztikai központ a Ganzhou Nemzetközi Szárazkikötő és Budapest e-kereskedelmi útvonal európai uniós belépési pontja lesz, és egyúttal integrálódhat az „Egy övezet, új út” kezdeményezésbe. A fejlesztés előkészítő szakasza hamarosan lezárul, de a partnerek már a fejlesztések elkezdése előtt számos sikert könyvelhetnek el. „A tavalyi évben összesen 30 konténeres tehervonat érkezett Záhonyba, ezt a számot idén már átléptük. A következő 3 évre 1000 konténervonat fogadására kötöttünk szerződést kínai partnerünkkel” – sorolja a számokat Csomós Norbert. A CELIZ projektnek köszönhetően a következő években fontos és megkerülhetetlen szereplői lehetünk a vasúti kereskedelmi útvonalaknak.
Kiss-Egedi Adél a zsákbamacskaelv alapján készíti a táskáit: mivel a nagykereskedésektől beszerzett maradék anyagok mind különbözők, nincs két egyforma Delka bag. A vevők megőrülnek az egyedi darabokért.
Adott három lelkes apa, akik elitképzést akarnak a gyerekeiknek. Majd a három gyerekből az egyik korosztályos válogatott, a másik felnőtt válogatott, a harmadik potenciális világklasszis lesz. A Főnix Gold modellje elvileg könnyen másolható, csupán maximalizmus, szigor, következetesség és rengeteg munka kell hozzá – csupa olyasmi, ami a hazai futballközegre kevéssé jellemző.
Disznóságnak tartották, hogy itthon nem lehet finom ázsiai ételeket enni, ezért a rendszerváltás előtt elkezdtek külföldről Magyarországon még ismeretlen gyümölcsöket és ételalapanyagokat behozni. Egykori tizenhárom négyzetméteres boltjukat azóta 680 négyzetméterre cserélték a Vámház körút és a Pipa utca sarkán. A családi vállalkozásban működő Ázsia Bt. Taste the World üzlete azonban nőhet bármekkorára, az alapítók, Kerekes Zsuzsanna és Varga Sándor nem engednek kezdeti elgondolásukból: annyi finom dolog van a világban, miért ne kóstolnánk meg mindent?
