Ez a nyár mostanáig biztosan nem olyan, mint a többi volt. Május végéig nem fürödtünk a Balatonban (ha csak nem vagyunk őrültek), hiába raktuk vízre a hajót, mert folyton esett az eső, és hideg volt, és nem terveztünk nagy nyaralásokat, mert mostanáig fogalmunk sem volt, hogyan alakul a járványhelyzet. Nem vettünk könnyű, igazi strandra való ponyvaregényeket sem, mert leginkább csak siettünk kifelé minden (könyves)boltból (már ha egyáltalán bementünk online böngészés helyett), és amúgy sem vagyunk abban a lendületes nyár elejei rozéfröccs- és vattacukor-hangulatban. De jó könyveket ettől még olvastunk.
Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj (2020, Magvető, 3699 forint)
Miről szól? Négy ember sorsa kapcsolódik össze egy szerencsétlen autóbaleset miatt, ami így vagy úgy mindannyiuk életét gyökeresen megváltoztatja. A baleset elszenvedője, a huszonéves Dorka kómában fekszik a kórházban, ám folyton halljuk a gondolatait – a kissé zavaros emlékfoszlányok lírai keretet adnak a könyvnek. Apja, az 53 éves elvált történelemtanár szinte minden éjszakáját lánya ágyánál tölti, elmélkedéseiből megtudjuk, hogyan csúszott lassan vakvágányra a magánélete, miként égett ki a tanításban látva, hogy „a legtöbb szülő pszichopata vagy idióta”.
A másik két szereplő egy testvérpár, akik szegényes körülmények közt élnek az agglomerációban. A fiú próbál jó lenni, de valahogy mindig a rossz oldalon áll, például veszélyes kihívásokba keveredik drogos barátaival az autópálya környékén, a lány pánikrohamok közt keresi önmagát. Mind a négyen egyes szám első személyben mesélnek – ezzel még súlyosabban érzi az olvasó, mennyire céltalan tud lenni egy emberélet ebben az értékvesztett világban, ahol egyre kevesebben mantrázzák, hogy „a legfontosabb az önzetlenség és a szolidaritás”. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki bírja a drámai, mély élettörténeteket, és nem zavarja az sem, hogy az elején picit frusztrálja a szöveg, mert nem derül ki azonnal, hogy kik a szereplők, mi köztük és az események között a kapocs – az egész egy beláthatatlan táj. Aztán persze az író profin adagolja az információmorzsákat.
Szalai András: Kis magyar snassz és neociki (2021, Magánkiadás, 13 500 forint)
A műanyag szennyezettség az egyik legsúlyosabb környezeti probléma, amiről egyre többet beszélünk itthon is. A PET palackok használatára kínál alternatívát a BWT Csoport (Best Water Technology), amelynek legfőbb törekvése, hogy a vízfogyasztást műanyagmentesen tudjuk megoldani a mindennapjainkban. A BWT nem csak vízkezelő termékeket kínál, hanem komplex koncepciót a fenntarthatóság jegyében. Erről beszélgettünk a magyarországi cég társ-ügyvezetőjével, Petró Verával.
Change the world, sip by sip – „Változtasd meg a világot, kortyról kortyra” – olvasható Sebastian Vettel Forma–1-es pilóta sisakján. A szöveg a BWT-vel – Best Water Technology – kötött együttműködésének legfőbb üzenete, ami a felesleges műanyaghasználat és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére szeretné felhívni a figyelmet. Az ausztriai központú, víztechnológiával foglalkozó cégcsoport egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több ember tudja megoldani a mindennapjait palackmentesen, helyi vízből, cipekedés nélkül úgy, hogy a kiváló ízről ne kelljen lemondani.
„A magyarországi csapvíz kiváló minőségű, de ha zavarnak bennünket a vízben lévő íz- és illatrontó anyagok, mint például a klór, és szeretnénk kiszűrni az apró, lebegő szennyeződéseket, akkor a konyhai csaphoz egyszerűen csatlakoztatható víztisztítókkal, vagy a vízszűrő kancsóval kiváló ízélményt tudunk az otthonunkban biztosítani. A BWT egyedisége abban rejlik, hogy a víztiszítóink közt vannak olyanok, amelyek magnézium iont, vagy akár cinket juttatnak a szűrt vízhez. Többféle szűrő létezik, így mindenki megtalálhatja az életstílusához, ízléséhez leginkább megfelelőt” – mondja Petró Vera, a BWT értékesítési-ügyvezető igazgatója.
A BWT-nek szívügye a környezetvédelem, ezért is büszék rá, hogy 49 másik nemzetközi vállalattal együtt beválasztották az „50 Sustainability & Climate Leaders” kezdeményezésbe, amelyet a Bloomberg, valamint az ENSZ koordinál.
Több, jelenleg futó programjuk is a kevesebb műanyag felhasználására buzdít. Jelenleg a Bottle Free Zone nevű mozgalmuk van fókuszban, melynek lényege, hogy minél több palackmentes zóna jöjjön létre. Azt az alternatívát kínálják, hogy otthonunkban, az irodában, az edzőteremben rendelkezésre álljon a helyben szűrt víz, így PET palackok használata nélkül juthatunk vízhez. Tisztán látható az a tendencia, hogy a háztartások mellett egyre nagyobb az érdeklődés az üzleti szektorból is a vízszűrő automaták iránt.
„Ne cipeld, szűrd helyben – hirdeti a szlogenünk. Apró lépésekkel tudjuk a világot megváltoztatni, azaz kortyról kortyra, ahogy az olvasható Vettel sisakján is. Azzal, hogy fogom reggel a kulacsomat, feltöltöm, aztán az irodában újratöltöm, nem vásárolok palackozott vizet. Apró lépések, amellyel tudok változtatni a körülöttem lévő világon.”
A BWT hazai kampánya, a Vízlelőhely kezdeményezés, még megvalósíthatóbbá teszi a műanyagmentes mindennapokat a gyakorlatban. Napközben jártunkban-keltünkben, ha kiürült a kulacsunk, bármikor ingyen feltölthetjük a Vízlelőhelyeken szűrt, BWT vízzel. Ehhez a kezdeményezéshez egyre több kávézó és étterem csatlakozik, amelyeknek a megtalálásában az ingyenes Vízlelőhely app segít. Az applikáción keresztül az is nyomon követhető, hogy hány liter vizet ittunk meg, és az újratöltéssel mennyi műanyag palacktól kíméltük meg a bolygónkat.
Biztos, hogy a jövőben jobban megértjük majd a termékenységgel, a terméketlenséggel, a ciklussal és a várandóssággal kapcsolatos folyamatokat és kölcsönhatásokat, és hogy ez a megértés korszakalkotó innovációkhoz vezet majd. A termékenységgel foglalkozó startupok befektetései 2014 óta megnégyszereződtek, tavaly elérték az összesen 2,2 milliárd dollárt, és az átlagos befektetési összeg is megduplázódott. És akkor még nem beszéltünk azokról az államokról, amelyek kiemelten kezelik népesedési politikájukat, és nagy összegeket fordítanak a kapcsolódó kutatásokra. A következő innovációk, trendek már a sarkon várnak, és bár ma még elképesztőnek tűnnek, néhány év múlva már ugyanúgy gondolunk majd rájuk, mint a lombikra: mint elérhető gyermekvállalási lehetőségekre.
Tavaly több mint száz százalékos hozamot produkált, a májusi nagy beszakadást viszont kivédte az első Magyarországról kezelt kriptoalap. Szabó Dávidot, a CryptoPosition Investment Fund vezetőjét a lufipukkanás utáni piaci kilátásokról és az alap működéséről is kérdeztük.
