Ez a nyár mostanáig biztosan nem olyan, mint a többi volt. Május végéig nem fürödtünk a Balatonban (ha csak nem vagyunk őrültek), hiába raktuk vízre a hajót, mert folyton esett az eső, és hideg volt, és nem terveztünk nagy nyaralásokat, mert mostanáig fogalmunk sem volt, hogyan alakul a járványhelyzet. Nem vettünk könnyű, igazi strandra való ponyvaregényeket sem, mert leginkább csak siettünk kifelé minden (könyves)boltból (már ha egyáltalán bementünk online böngészés helyett), és amúgy sem vagyunk abban a lendületes nyár elejei rozéfröccs- és vattacukor-hangulatban. De jó könyveket ettől még olvastunk.
Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj (2020, Magvető, 3699 forint)
Miről szól? Négy ember sorsa kapcsolódik össze egy szerencsétlen autóbaleset miatt, ami így vagy úgy mindannyiuk életét gyökeresen megváltoztatja. A baleset elszenvedője, a huszonéves Dorka kómában fekszik a kórházban, ám folyton halljuk a gondolatait – a kissé zavaros emlékfoszlányok lírai keretet adnak a könyvnek. Apja, az 53 éves elvált történelemtanár szinte minden éjszakáját lánya ágyánál tölti, elmélkedéseiből megtudjuk, hogyan csúszott lassan vakvágányra a magánélete, miként égett ki a tanításban látva, hogy „a legtöbb szülő pszichopata vagy idióta”.
A másik két szereplő egy testvérpár, akik szegényes körülmények közt élnek az agglomerációban. A fiú próbál jó lenni, de valahogy mindig a rossz oldalon áll, például veszélyes kihívásokba keveredik drogos barátaival az autópálya környékén, a lány pánikrohamok közt keresi önmagát. Mind a négyen egyes szám első személyben mesélnek – ezzel még súlyosabban érzi az olvasó, mennyire céltalan tud lenni egy emberélet ebben az értékvesztett világban, ahol egyre kevesebben mantrázzák, hogy „a legfontosabb az önzetlenség és a szolidaritás”. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki bírja a drámai, mély élettörténeteket, és nem zavarja az sem, hogy az elején picit frusztrálja a szöveg, mert nem derül ki azonnal, hogy kik a szereplők, mi köztük és az események között a kapocs – az egész egy beláthatatlan táj. Aztán persze az író profin adagolja az információmorzsákat.
Szalai András: Kis magyar snassz és neociki (2021, Magánkiadás, 13 500 forint)
A Magyar Telekom hálózatfejlesztésre fordítja a jegybanki finanszírozást
A Magyar Telekom egyik legfőbb célkitűzése, hogy segítse Magyarország digitális átalakulását, amihez elengedhetetlen a korszerű hálózati infrastruktúra és a minőségi szolgáltatás. Ezen célok megvalósításában jelentős mérföldkő volt a csatlakozás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjához (NKP), ami a megszokott banki hitelek mellett alternatív forrást biztosít a cég fejlesztési terveihez. A programmal kapcsolatos tapasztalatairól, az eddigi eredményekről és a vállalat terveiről kérdeztük Pandi Zoltánt, a Magyar Telekom befektetői kapcsolatokért felelős vezetőjét.
Miért döntöttek úgy, hogy részt vesznek a Növekedési Kötvényprogramban? Milyen előnyeit látták ennek más típusú forrásbevonáshoz képest?
A Társaság folyamatosan monitorozza a külső finanszírozási struktúráját, és ennek keretében döntött az NKP-ban való részvételéről annak érdekében, hogy diverzifikálja és javítsa a hitelportfóliójának lejárati szerkezetét. Emellett az is fontos volt, hogy az így kibocsátott kötvényeken keresztül forintalapú finanszírozáshoz jutottunk hozzá.
Mik voltak a tapasztalataik a programhoz való csatlakozás és a forrásbevonás gyakorlati oldalával kapcsolatban?
Mind a hitelminősítés, mind a kibocsátást megelőző előkészületek gördülékenyen zajlottak, a kötvényprogram számára jól definiált keretrendszert sikerült kialakítania a jegybanknak.
Milyen fejlesztéseket, egyéb intézkedéseket sikerült megvalósítaniuk a kötvénykibocsátás óta?
Az NKP révén bevont forrásokat befektetések megvalósítására, a vezetékes és mobil hálózataink bővítésére és fejlesztésére használtuk fel. Többek között ennek is köszönhető, hogy 2020 során, a pandémia ellenére, minden korábbi évnél több, összesen 377 ezer új optikai elérést építettünk, valamint további 117 ezer kábeles elérési pontot is gigabites képességűvé fejlesztettünk. Így már több mint 2,6 millió otthonban és vállalkozásban kínálunk gigabites sebességet, vagyis a hálózatunkban lefedett pontok 61 százaléka már képes az elméleti gigabites sebességre.
Mindemellett elindítottuk mobilhálózatunk átfogó modernizációs programját, ami egyrészt növeli a hálózaton elérhető kapacitást, másrészt lehetővé teszi az 5G szolgáltatást is. Büszkék vagyunk arra, hogy ezen fejlesztéseinknek is köszönhetően a járvány következtében bevezetett korlátozások nyomán megnövekedett hálózati terhelést is jól állja a Telekom hálózata. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy ügyfeleink velünk szembeni elégedettsége folyamatoson emelkedik, illetve nagy örömünkre mobilhálózatunk nemrég kiemelkedő értékelést kapott egy felhasználói élmény terén készült független szakértői tanulmányban.
Kínált-e Önöknek egyéb hasznokat, előnyöket a Növekedési Kötvényprogram?
Számunkra a program egyfajta visszatérést jelentett a kötvénypiacra. Mindenképpen jó hír, hogy 12 év után ismét befektetésre ajánlott hitelminősítői besorolást kapott a Magyar Telekom.
Milyen célokat lát még a cég előtt, amelyek eléréséhez fontos állomás volt a kötvényprogram?
A Magyar Telekom egyik legfőbb célkitűzése, hogy segítse Magyarország digitális átalakulását, legyen szó akár az egyéni boldogulásról, akár a családok, közösségek, vállalkozások sikeréről. Ehhez pedig elengedhetetlen a korszerű hálózati infrastruktúra és az ott nyújtott minőségi szolgáltatások. Folyamatosan fejlesztjük vezetékes és mobil infrastruktúránkat, szeretnénk mindenkihez eljuttatni a gigabit-képes hálózatunkat. Ezen cél megvalósításában nagyon fontos mérföldkő volt a 2020-as év és a kötvénykibocsátás során bevont forrás.
Miért ajánlaná más vállalatoknak a Növekedési Kötvényprogramot?
A program a megszokott banki hitelek mellett alternatív forrást biztosít, és versenyképes feltételekkel teszi lehetővé hosszú távú, külső, de forintalapú finanszírozás bevonását, így nagyban hozzájárulhat jelentős beruházások, fejlesztések megvalósításához.
1983 januárjában minden magyar újság egy frissen megalakuló részvénytársaságról írt. A Novotrade-et három bank alapította, és az volt a különlegessége, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően nem volt külföldi tulajdonostárs a cégben. Részvényeit magánszemélyek nem jegyezhették. Eleve nagyon kevés részvényt bocsátott ki, sőt már az is sajtóhírnek számított, ha elkelt két Novotrade-papír. De a cég így is nagy pezsgést keltett, általa lett világhírű a magyar szoftverfejlesztés.
A Fortély-sátor Alapítvány szétszerelhető szabadulószobák formájában viszi el a sikerélményt a hátrányos helyzetű fiataloknak. A nonprofit tevékenységet a céges csapatépítőkből fedezik, ötletük van elég a jövőre, csak forrás kellene még hozzá.
Tavaly több mint száz százalékos hozamot produkált, a májusi nagy beszakadást viszont kivédte az első Magyarországról kezelt kriptoalap. Szabó Dávidot, a CryptoPosition Investment Fund vezetőjét a lufipukkanás utáni piaci kilátásokról és az alap működéséről is kérdeztük.
