Dominikot energiát nem kímélve tanította, de volt, hogy megütötte társai előtt. Annát kislányként büszkévé tette, felnőttként inspirálta. Pétert és Jánost kemény munkára és kitartásra tanította. Egy másik Pétert hazahordott könyvekkel támogatta. Egy apa, egy anya és megint csak egy apa és egy anya történetei ezek a friss számból.
Lába, amit annyi magyar foglalt imába abban a különleges utolsó percben, amikor kijutott a magyar válogatott az Eb-re, édesapja jó hosszúra nyújtott lába is egyben.
Ha ehhez még hozzáteszem, hogy a magazin végén lévő Forbes Next melléklet címlaptémája a család jövője és a mesterséges megtermékenyítés magyarországi helyzete a többi orvosi csodáéval együtt (a petefészekszövet-hibernálás már elérhető!), akkor tényleg látszik, hogy ez egy családos szám lett. Nem annak készült, az lett.
Így külön passzentos, hogy Szoboszlai Dominik szerepel a címlapon. Története alapján úgy látszik, hogy lába, amit annyi magyar foglalt imába abban a különleges utolsó percben, amikor kijutott a magyar válogatott az Európa-bajnokságra, édesapja jó hosszúra nyújtott lába is egyben. A két férfi (kezdetben egy férfi és egy fiú) együtt küzdötte végig az elmúlt éveket, hogy Dominikot a világ élvonalába repítsék. Ő pedig repül, most már talán egyedül, és a röppálya ígéretes.
Rég volt ilyen reménysége a magyar focinak, mondják a szerkesztőségben a nem kis számban jelen lévő focidrukkerek (leginkább a fradistákat vonzzuk), és a számok tényleg magukért beszélnek. Meg aztán az is könnyen érthető, ha egy játékos értékét kilencmilliárd forintra becsülik. A nyomás óriási Dominikon, de lehet, hogy bírja, mert annál nagyobb nyomást, mint amit egy kisfiú érezhet az apjától, nehéz kifejteni.
Az, hogy a család számít, nem csak Dominik, mindenki érzi, tudja. Az, hogy a zsigereinkben vannak a felmenők traumái, egy viszonylag új tudományág, a transzgenerációs pszichológia vizsgálja és mutatja ki. A megközelítés legismertebb magyar képviselője Orvos-Tóth Noémi, akinek frissMesterAkadámia-kurzusa május végén jelent meg. Noémi ezúttal nem a családi kötődésekről, hanem a párkapcsolati játszmákról beszél, de egy idő után ezeknek is közük lesz egy családhoz.
Van olyan is, hogy egy tulajdonos és gyermeke úgy dönt, nem muszáj családon belül továbbvinni a céget, legyenek bármilyen vonzók is a vastag profitmarzsok. A Kulcs-Soft alapítója és fia is így tett, és boldogan bízzák a cégvezetést és a cég egy részét kívülről érkező menedzserre. Még egy családi ügy a friss lapban – igaz, másképp.
Isszuk, leeresztjük, vizsgáljuk, beszélünk róla. Hiszen ez az egyik legnagyobb kincsünk.
Mennyi fogamzásgátló-maradvány van az ivóvizünkben? A gyógyszermaradványok megjelenése az ivóvízben régóta kutatási téma, számos itthoni és külföldi vizsgálat is született már, olykor meddőségi problémákkal és különböző hormonális eredetű megbetegedésekkel is kapcsolatba hozzák. Hogy milyen gyógyszerek maradványairól beszélünk? Fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, hormonok, antibiotikumok, vizelethajtók, kontrasztanyagok, nyugtatók, vérnyomáscsökkentők stb. Az emberi és állati szervezetbe juttatott gyógyszerek maradványainak egy része változatlan formában távozik a vizelettel, és a szennyvizekkel belekerülhetnek alapesetben ivóvízbázisul szolgáló felszíni vizekbe is. A hatóanyagok másik része kidobással kerülhet a csatornahálózatba, majd a környezetbe, például, amikor valaki a WC-be dobja a lejárt szavatosságú gyógyszert ahelyett, hogy visszavinné a gyógyszertárba.
Pándics Tamás, közegészségtani szakértő szerint első lépésben a lakosság gyógyszerfogyasztását kellene csökkenteni ahhoz, hogy kevesebb gyógyszermaradvány kerüljön a vízbázisokba. Magyarországon a Tiszta Ivóvíz projekt keretében vizsgálják a felszíni vizekben és az ivóvizekben a különböző gyógyszerhatóanyag-maradványokat. A legnagyobb mennyiségben fogyó készítmények (nem szteroid gyulladás- és vérnyomáscsökkentők) esetében is nagyon alacsony koncentrációt találtak, épp csak elérik a nanogrammos értéket, ami az adott gyógyszerhatóanyag hatásos koncentrációjának ezred vagy tízezred része, és semmilyen számottevő egészségre gyakorolt káros hatása nem várható. Itthon még nem tartunk ott, hogy ez valós egészségkockázatot jelentsen.
A vízkivétel, vagyis ahonnan a víz a csapba kerül, kétféle lehet: felszíni vizekből és felszín alatti vizekből történhet. Kockázatot az előbbi jelenthet, de hazánk ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, az ivóvíz 95 százaléka felszín alatti vizekből származik. Itthon egyedül a Duna-menti vízbázisnál merülhetne fel kockázat, de a Fővárosi Vízművek információi alapján több tíz méteres természetes homok és kavicsrétegen tisztul a víz, fizikai, kémiai és biológiai szűrésen is átesik, mielőtt felhasználják. A Tiszta Ivóvíz projektben azt is vizsgálják, hogy ez a szűrési folyamat milyen hatásfokkal távolítja el a különböző gyógyszermaradványokat.
Mi köze a szennyvíznek a járványadatokhoz? A települések szennyvizének összetétele a csatornahálózatot használó lakosság egészségi állapotáról is sok információt hordoz, mert tartalmaz minden olyan anyagot, kórokozót, ami a felhasználók szervezetéből széklettel, vizelettel, esetleg a fürdővízzel a csatornába ürül. A szennyvízalapú epidemiológiai vizsgálatok éppen ezt használják ki: közösségi mintának használják a szennyvizet. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a koronavírus-járvány megjelenése óta használ szennyvízvizsgálati módszert a járványhelyzet előrejelzéséhez.
Bár arról nincsenek pontos információk, hogy az egyes (tüneteket mutató vagy tünetmentes) fertőzöttek mennyi vírus-RNS-t ürítenek, az örökítőanyag szennyvízben mért mennyisége nagyobb közösségben a fertőzöttek számával arányosnak tekinthető, és az első tüneteknél hamarabb megjelenik. Vagyis a székletből még a tünetek megjelenése előtt kimutatható a kórokozó örökítőanyaga. A koncentrációváltozás a szennyvízben megmutatja, hogy a következő öt-hat napban emelkedik-e vagy csökken a fertőzöttek száma.
Az NNK szakemberei tavaly május óta heti rendszerességgel vesznek mintákat, mindegyik megyeszékhelyen, a fővárost ellátó három szennyvíztelepről és az agglomerációból is, ami körülbelül négymillió ember mintáját jelenti, vagyis a magyar lakosság legalább negyven százalékát vizsgálják mindössze néhány liter szennyvízből. Ekkora lefedettséggel és gyakorisággal nem sok ország végez ilyen méréseket, és bár maga a módszer nem újkeletű (világszerte a poliovírus kapcsán használták először), a koronavírus mégis speciális eszközöket és módszereket kívánt.
„Tulajdonképpen azokat az eszközöket is fel kellett deríteni, amelyek egyáltalán alkalmasak lehetnek a kimutatására, emiatt egyedi módszerfejlesztés zajlott” — mondja Pándics Tamás, az NNK főosztályvezetője. Az elmúlt bő egy évben Magyarország olyan tapasztalatokra tett szert ezekben a vizsgálatokban, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felkérte a csapatot az eredmények és a módszertan bemutatására.
Tényleg mikroműanyagokat iszunk? A Science of the Total Environment című folyóiratban publikált átfogó kutatás szerint a különböző csomagolóanyagok gyártásához körülbelül 900 különböző vegyi anyagot használunk, közülük 63 egészségkárosítónak számít. Ebből 34 mint a hormonrendszerre veszélyes anyag szerepel az ENSZ környezetvédelmi programjának jelentésében. A mikroműanyagok megjelennek a felszínen, az ivóvízbázisokban viszont elenyésző a kockázata annak, hogy mikroműanyag kerüljön az ivóvízbe, és ha meg is jelenne, az emberi egészségre nem jelent számottevő kockázatot, hangsúlyozza Pándics Tamás.
Ezzel kapcsolatban azonban fontos információ, hogy milyen típusú műanyagról van szó, a műanyaghulladékok anyagukat tekintve ugyanis elég változatosak. Leggyakrabbana PET műanyagok (italcsomagoló műanyagok) és a PP (polipropilén) jelennek meg a környezetben. A szakértő szerint a mikroműanyagok inkább ökológiai szempontból veszélyesek, az emberi szervezetre más, nem műanyag nanoméretű részecskék jelenthetnek érdemi kockázatot, de ezek nemcsak a mikroműanyagokból, hanem más anyagokból is keletkezhetnek. Leggyakrabban a titán-dioxiddal, cink-oxiddal találkozhatunk kozmetikumokban, tisztítószerekben vagy talajjavító anyagokban, és esetleg bekerülhetnek a vízhálózatba. Hogy ezekben milyen jellegű és mekkora egészségkárosító hatásuk lehet, arról egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő információ, ezért további vizsgálatokra van szükség.
„Mi nem a következő 2-3-4 évre tervezünk, hanem 20–30–40 éves városi stratégiában gondolkodunk. Nem egy-egy utca, intézmény, vagy gazdasági szegmens fejlesztését, hanem a város strukturált fejlődését tervezzük” – fogalmaz határozottan és ambiciózusan Dr. Dézsi Csaba András professzor, Győr 1,5 éve megválasztott polgármestere. 2021 fontos év a város életében, hiszen idén ünnepli 750 éves fennállását. Ebből az alkalomból ültünk le egy áttekintésre a polgármesterrel, hogy Győr régiós szerepéről és a jövőbeli tervekről beszélgessünk.
1983 januárjában minden magyar újság egy frissen megalakuló részvénytársaságról írt. A Novotrade-et három bank alapította, és az volt a különlegessége, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően nem volt külföldi tulajdonostárs a cégben. Részvényeit magánszemélyek nem jegyezhették. Eleve nagyon kevés részvényt bocsátott ki, sőt már az is sajtóhírnek számított, ha elkelt két Novotrade-papír. De a cég így is nagy pezsgést keltett, általa lett világhírű a magyar szoftverfejlesztés.
A halál elkerülhetetlensége minden korban foglalkoztatta az embereket – és az is, hogy a földi lét itt hagyása után valami maradjon utánunk. A remény, hogy a biológiai végzet nem egyenlő a teljes megsemmisüléssel. Csak amíg korábban a barlangrajzoktól, írott művektől és a vallásoktól remélték az emberek örökségük fennmaradását és továbbélésüket, a 21. század egészen új lehetőségeket kínál.
