Különleges éven vannak túl a világ milliárdosai, és nem csak a járvány miatt. Volt itt minden a kriptopiaci újjáéledéstől a tőzsdei részvényralin át a busásan nyereséges tőzsdére lépésekig. Az ultragazdagok száma elképesztő gyorsan gyarapodott, az amerikai Forbes páratlanul sok, 2755 milliárdost talált világszerte. Vagyonuk összesen 86 százalékkal nőtt, nyolcbillió dollárról 13,1 billióra, átlagos vagyonuk 4,7 milliárd dollár. A legtöbben még mindig az Egyesült Államokból vannak, 724-en, de Kína is zárkózik fel: már 698 dollármilliárdost ad a világnak. Az élbolyban kivétel nélkül mindenki gazdagabb lett.
Fordította: Topolay Gábor
1. Jeff Bezos (57) 177 milliárd dollár • USA Az Amazon 2021 végén távozni készülő vezérigazgatója 64 milliárd dollárral gazdagodott tavaly. Zsinórban negyedik éve vezeti a listát, igaz, a részvényárfolyamok miatt januárban rövid időre a második helyre szorult.
Az elmúlt egy év egyértelmű nyertese a home office, de az irodai munkavégzésnek egyáltalán nincs vége. Az irodák bezárása egyet jelentene azzal, hogy egy vállalat előrébb sorolja a költségcsökkentést a hatékonyságnál. Az iroda nemcsak egy hely, ahol dolgozunk, hanem közösségi tér is, ahol sokan a koronavírus előtti életünk (minimum) negyedét eltöltöttük. És erről a szociális térről a többség a jövőben sem akar majd lemondani.
„Az biztos, hogy az irodába járási szokásaink változni fognak, emiatt az irodai piac is át fog alakulni, de nem fog eltűnni” – mondja Újvári Viktor Tamás, az Officium irodafejlesztői vállalat ügyvezető igazgatója és tulajdonosa. „Vírushelyzettől függetlenül, nem lehet otthoni munkával állandóan és minden szempontból hatékonyan dolgozni.”
Az Officium 2012-es alapítása óta állandó növekedésben van, ezt az elmúlt egy év pandémiás helyzete sem tudta megállítani. Újvári elmondása szerint ennek az egyik oka az, hogy az emberek vágynak vissza a közösségeikbe, munkahelyeikre, ha nem is az eddig megszokott heti 5 napos konstrukciókban. „A trendek afelé mutatnak, hogy tárgyalótérré fognak átalakulni az irodák. Egyeztetésekre és projektmeetingekre fognak bejárni az emberek, tehát dominálnak majd a közösségi terek, akár publikus coworking részekkel együtt is” – mondja a szakember. Szerinte a felére fog zsugorodni a fix terület, amire szükség lesz. Az irodaterek ergonomikus kialakítása pedig egyre inkább nélkülözhetetlen, nemcsak a vírushelyzet miatt, hanem a munkavégzési szokásaink változása miatt is.
„Az Officium előtt IT értékesítőként dolgoztam, irodáról irodára járva arra lettem figyelmes, hogy igazából egyikben sem szeretnék sok időt eltölteni és dolgozni. A szoftverpiac után szerettem volna valami kézzelfoghatót alkotni, és ezek a tapasztalatok az irodafejlesztés irányába mozdítottak” – folytatja Újvári. Szerinte a jó irodakialakítás nem sablonizálható, de munkavégzés és folyamat szempontjából tipizálható.
„Akkor jó egy iroda, ha úgy tudunk dolgozni, hogy a munkára tudunk jelentős mértékben koncentrálni, az egyes szekciók az adott funkcióra vannak felszerelve és minden kényelemmel ellátva, annak érdekében, hogy az adott tevékenységet támogassák” – mondja az ügyvezető. Az irodai terek megtervezése egyedi folyamat, bár vannak trendek, amelyek formálják a megrendelők elvárásait.
Ezeket a folyamatokat jelenleg 20 belsős munkatárs segítségével hajták végre, ám a létszámot 5 éven belül 50 főre szeretnék növelni. Miközben sok cég kivár és őrlángon üzemel, addig az Officium előre néz, rohamtempóban növeli bevételeit és projektjeinek számát, miközben vállalatfejlesztési stratégiát követve halad a tőzsdére lépés és a külföldi ingatlanpiac felé. „Az Officium előnye, hogy több lábon állunk. A négy különböző üzletágunk – tervezés és kivitelezés; informatika és irodatechnika; ingatlanüzemeltetés és karbantartás; iratkezelés – lehetőséget ad arra, hogy rugalmasan reagáljunk a pandémia okozta piaci fordulatokra” – hangsúlyozta Újvári. Ezt a rugalmasságot is bizonyítja a nyáron forgalomba kerülő új termékük, az Offikit otthoni irodasarok, vagy az informatikai üzletág folyamatos erősödése.
A vírushelyzet nemhogy nem állította meg a fejlődésüket, hanem esetenként még lehetőséget is adott a gyorsabb fejlesztésekre. „Ha be vannak zárva az irodák, akkor mi tudunk bennük dolgozni, és fel tudjuk készíteni azokat a munkatársak visszaérkezésére” – jegyezte meg Újvári. Szóval, pandémia ide vagy oda, nem valószínű, hogy egyhamar elköszönhetünk az irodai munkától.
Látszólag nem csökkennek a bérek, de az emberek mást tapasztalnak
A 2020 márciusában nálunk is megjelenő koronavírus-járvány olyan válsághelyzetet hozott magával, ami – közvetve vagy közvetlenül – súlyosan érintett több gazdasági ágazatot is. Eleinte mély gazdasági válságtól, a fizetések drasztikus visszaesésétől, komoly mértékű munkanélküliségtől kezdtünk félni.
Nem volt mire költeni, a járvány csúcsra emelte a megtakarításokat, de mára az oltás sokaknak elhozta a kiszabadulást, fellélegzést, könnyű optimistának lenni a szép tavaszban. A befektetési helyzetkép azonban sokkal árnyaltabb ennél, nagyrészt azért, mert a kiszabadulást, fellélegzést világszerte rég beárazták a piacok. Aki mert, az elmúlt évben kimondottan nagyot nyert, az eddig komoly emelkedést okozó tényezők némelyike azonban halványulni látszik. Öt pontba sűrítettük a legaktuálisabb kisbefektetői kérdéseket-válaszokat, hogy könnyebb legyen eldönteni, érdemes-e – figyelembe véve az egyéni kockázatvállalási hajlandóságot is – túllépni a szuper hozamot kínáló magyar lakossági állampapírokon.
Tizenöt év után megújul a magas presztízsű Mastercard – Év Bankja díj. A független elismeréssel nemcsak a kereskedelmi bankok innovatív munkáját honorálják, hanem társadalmilag értékes tevékenységeiket is megismertetik az ügyfelekkel, miközben transzparens platformot biztosítanak a szakmai együttgondolkodásra.
Kommunikációs eszköz és egyben játék nekik az öltözködés. Spengler Katalin és Somlói Zsolt műgyűjtők nemcsak a környezetüket, önmagukat is megtisztelik a megjelenésükkel.