Szerkesztette: Gólya Ági
Írták: Bagi László, Bánáti Anna, Fekete Emese, Galavits Patrik, Gólya Ági, G. Tóth Ilda, Kis Judit, Melis Dóra, Topolay Gábor, Váradi Ibolya

Schiller Márk (26) (üzlet)
Stratégiai és marketingigazgató, Schiller Autó Család
„Az egész cégcsoport stratégiáját az én jövőképemre formáltuk át, ebben édesapám abszolút partner.” Márk még nem cégvezető, de már az előszobában áll: a közel huszonhét milliárd forintos forgalommal bíró Schiller Autó Család harmadik generációjaként hajtja végre a cég stratégiai irányvonalát, kommunikációját és üzemeltetését (teljes sztorijuk: Forbes 2021/1). Ő hozta be a cégcsoporthoz a digitalizációt és az állandó innovációs igényt, valamint azt a hozzáállást, hogy ne feladatokban, hanem célokban gondolkodjanak.

A Schillernél épp a második generációváltás zajlik, Márk annyira benne van a témában, hogy a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület elnökségi tagja, a szervezetben pont a generációváltással foglalkozik. „A generációk váltása nemcsak nálunk, de globálisan is komoly probléma.” A családi vállalattal nagyívű tervei vannak. Középtávon Magyarország legmegbízhatóbb, piacvezető szolgáltatójává tenné a céget, hosszabb távon a külföldi terjeszkedés gondolatával kacérkodik. De ezek még csak tervek, Márk távlati gondolkodását és dinamikáját meg kellett szokniuk a munkatársaknak, de ahogy nevetve mondja: „Azért igyekszem figyelni, hogy ne legyek túl sok.”

Mészáros Blanka (30) (kultúra)
Színész
Gyerekkori álma volt, hogy színész legyen, de attól tartott, nem jut be a főiskolára, így a gimnázium utolsó éveiben elkezdett egészségügyi pályára is készülni. Végül pedagógus édesanyja adta be helyette a felvételi jelentkezést a Színművészetire, aztán az első és második rostára is elkísérte. Azonnal felvették. Végül – az osztályból egyedül – a Katona József Színházba szerződött Ascher Tamás hívására, és már a gyakorlati évében, 2015 tavaszán Goethe Faustjában játszhatott.

„Szeretek nagy felelősséggel lenni a színpadon, sokkal jobb, mint három-négy rövid jelenetre beszaladni” – mondja. Innentől sorra megtalálták a főszerepek, meg persze a díjak is. Jeanne d’Arc alakításáért például a POSZT-on a legjobb 30 év alatti színésznő, valamint a színikritikusok díját is elnyerte. „Azért volt időszak, hogy a sok feladat súlyától megviselődtem, de amikor felmentem a színpadra, és minden szem rám szegeződött, hatalmas energiát kaptam, mert éreztem, hogy hatással vagyok az emberekre.” Tavaly ősszel átszerződött a Radnótiba, azt mondja, azt érezte, mennie kell, hogy tovább töltődjön. „Az én hűségem és tiszteletem nem azon múlik, hogy mennyi ideig maradok egy társulat tagja. Ebben a kietlen időszakban az egész szakmával kell érezni az összetartozást.”

Török Dávid (24) (üzlet)
Etikus hekker, alapító, társtulajdonos, CTO,
Zero IT Lab
Tizenkét évesen kedvenc könyvei webes adatbáziskezelésről, programozásról és arról szóltak, hogy hogyan törjünk fel weboldalakat, ma főállású IT biztonsági szakértő a cégében olyan ügyfelekkel, mint a Generali, az Allianz, a LogMeIn vagy az amerikai játékfejlesztő Riot Games. Minden tudását autodidakta úton szerezte meg. Gimnázium mellett főleg számítógépes játékok biztonsági kérdései érdekelték, első 3300 dolláros keresetét 18 évesen a League of Legends hibáinak detektálásáért kapta a Riot Gamestől. A Santa Monica-i cég három éve állást is ajánlott neki, miután egy hibájukat kihasználva akár százmillió számítógép felett vehette volna át a hatalmat, de vállalkozása miatt erre nemet mondott.

Az iskolarendszerektől ma is ódzkodik („azért nem megyek egyetemre, mert tanulni szeretnék”), de tudása a BME Crysys Laborjának is meggyőző, így évek óta segíti és mentorálja a hekkertanoncokat. A home office neki nem szokatlan, de már nagyon vágyik a háromnapos Las Vegas-i Def Con hekkerkonferenciára és versenyre, amelynek világdöntőjére már kétszer is kijutott a magyar csapattal.

„Azért nem megyek egyetemre, mert tanulni szeretnék.”

Vecsei Zsófi (30) (üzlet)
Kalaptervező
Zsófi öt éve alapított márkája, a Vecsei Millinery ma már az egyik legkeresettebb hazai kalaposstúdió. Nem volt könnyű dolga, az egykor megbecsült mesterség utolsó mohikánjai inkább lebeszélték volna a kikopottnak tartott szakmáról. Végül Várhegyi Éva kalapszalonjában sajátította el az alapokat, a világ egyik legfontosabb kalapkészítőjénél, a londoni Philip Treacynél pedig látásmódját fejlesztette, és technikai újdonságokkal ismerkedett meg. Sokszor dolgozik más márkákkal és divattervezőkkel, almárkája, a TAU ready-to-wear darabjai pedig a szélesebb közönséget célozzák meg. Zsófi a nemzetközi piacon is berobbanna, online magánmegrendeléseivel már alapozza a külföldi karriert. A modell, Axente Vanessa esküvőjére is készített egy kalapot, amiről az angol Vogue magazin is hírt adott.

Perepelica Kirill (23), Wettstein Albert (24), Zwecker Bence (23), Zsoldos Botond (22) (üzlet)
Alapítók, Munch.hu
„Mi magunk is muncson élünk” – mondja a négy egyetemista, akik eddig minden fillért visszaforgattak tavaly nyáron alapított ételmentő startupjukba. A Munch.hu mobilalkalmazásnak köszönhetően a vendéglátóhelyek kevesebb ennivalót dobnak ki a nap végén, hiszen kedvezményes áron értékesítik el nem adott, de jó minőségű ételeiket, az egyetemista olcsóbban eszik, a családanya megveszi másnapra az ebédet, és megússza a főzést. Ráadásul a rászorulók is jóllakhatnak, ha érkezik elég felajánlás.

Wettstein Albert, Perepelica Kirill és Zsoldos Botond; Zwecker Bence hiányzik a fotóról, a Warwick Universityn tanul Angliában.

Ők négyen kettesével (az üzleti szakra járó Botond és Kirill, illetve a szintén corvinusos Albert és az Angliában businesst tanuló Bence) már korábban is sokszor beszélgettek világmegváltó tervekről: hogyan tudnának valami olyat csinálni, aminek társadalmi értéke van, és üzletileg is fenntartható vállalkozás lenne? Aztán egy társaságban találkoztak, és onnantól pár hónap alatt összehozták a közös projektet. A júliusban startoló app tavaly ősszel kezdett felpörögni, akkor 2,5 millió forint körüli havi forgalma volt, ezt mostanra hétmillióra növelték, a napi rendelések száma mára 300 és 400 közé ugrott, és több mint ötvenezer felhasználójuk van.

Csaknem kétszáz vendéglátóhely a partnerük Budapest mellett már Győrben, Szegeden, Debrecenben, Sopronban és néhány főváros környéki településen. Ezekben az éttermekben, pékségekben, kávézókban és delikáteszekben esténként 40–70 százalékos engedménnyel lehet meglepetés-ételcsomagokat, vagyis muncsokat venni, előzetes lefoglalással. Legújabban olyan menő láncokkal, illetve azok egységeivel szerződtek le, mint az Á table vagy a Lipóti több franchise-partnere, sőt a napokban a Starbucksszal is szövetkeztek.

„Pillangóhatás-szerűen terjedt a hírünk” – mondják a hirtelen ugrásról, ami azután következett be, hogy szerepeltek a Cápák között című tévéműsorban. Az üzleti valóságshow hároméves történetében először fordult elő, hogy mind az öt cápa – Tomán Szabina, Balogh Petya, Moldován András, Balogh Levente és Lakatos István – beszállt, és fejenként három-három millió forintért egy-egy százalék részesedést kaptak a 300 millióra értékelt Munch Europe Kft.-ben. Hozzájuk csatlakozott angyalbefektetőnek az Ieurope Capital alapító-vezetője, Czirják László, és mellette Torkel Fagrell, svéd kockázati-angyalbefektető is fantáziát látott az ételpazarlás elleni küzdelemben. Így most százezer euró befektetésből épülhet tovább a MunCsoda (ahogy ők nevezik a vállalkozásukat), a pénzt elsősorban informatikai fejlesztésre használják. A következő cél a nemzetközi terjeszkedés, elsősorban a V4 országokban gondolkodnak.

Kalmár Anna (26) (üzlet)
Társadalmi vállalkozó
Az Adnijóga nevű társadalmi vállalkozás célja, hogy eljuttassa a jógát azokhoz, akik nem tudják kipróbálni vagy rendszeresen gyakorolni. Kalmár Anna, a szervezet alapítója hét éve, cambridge-i tanulmányai alatt kezdett el jógázni, hogy ki tudjon kapcsolódni az éjjel-nappal tartó tanulás mellett. „Az én pszichológusom a jóga volt. Úgy éreztem, hogy végre találtam egy mozgásformát, ahol nem azt várom, hogy vége legyen, hanem közben is jó” – mondta a Forbesnak 2019-ben.

Anna 2017 óta jógaoktató, élete első óráit a görögországi Híosz szigetén lévő menekülttáborban tartotta az ott élő fiatal nőknek. „Megtanultam arabul meg fársziul, hogy belégzés és kilégzés, ők megtanulták angolul. A jóga lett a közös nyelv.” Az Adnijóga egy for- és egy nonprofit ágból áll: az előbbiből befolyó bevételből tizenöt jótékony oktatójukkal eddig összesen négyszáz olyan embert értek el, akinek egyébként nem lett volna lehetőségük a kikapcsolódásra.

Együttműködnek többek között a Menedék Egyesülettel, a Bagázs Közhasznú Egyesülettel és a Kockacsokival, céges partnereik között megtalálható a Tesco, a KPMG vagy az Erste. Bármilyen kemény is volt a Cambridge-ben töltött három év, Annát nem riasztotta el, jelenleg a Business School mesterszakos hallgatója.

Muck Iván, Muck Ferenc (27) (üzlet)
Alapítók, Ff.next
Digitalizált hitelfelvétel, csetelésig egyszerűsített számlanyitás és utalás, zöld és családi pénzügyek – a dizájnvezérelt banki megoldások a CIB anyabankjának, a Brokerchoosernek, a Cristónak, a Trustchainnek és számos más hazai és nemzetközi banknak és fintech startupnak is kellettek. A brit piacra külön figyelmet fordítanak, bevált B2B termékeik mellé épp a 2020-as válságévben sikerült szép profitot termelniük, és a B2C csatornákat is beizzítaniuk. A jövőben kriptó- és NFT-vonalon is erősítenek.

23 éves koruk óta vállalkoznak, pedig mindketten teljesen más karriert képzeltek el maguknak, amiben a cégépítés a stabil fix egzisztencia utáni lépés volt valahol a jövőben. „Fiatalon mohóbb és terhelhetőbb vagy, mindkettő nagyon kell a jó üzlethez. Néhány dolgot amúgy is csak úgy lehet megtanulni, ha kicsit megégeted magad” – állnak ki a fiatalságuk mellett. Kivételes bizalmat és empátiát teremt közöttük, hogy nemcsak üzlettársak, hanem ikrek is. Iván a stratéga, Feri a kreatív, aki az Ff.next dizájncsapata mellett a Képzőművészeti Egyetemről induló UI Academy egyik vezetője is.

„Fiatalon mohóbb és terhelhetobb vagy, mindketto nagyon kell a jó üzlethez.”

Milánkovich Dorottya (30) (fizikus)
Fizikus
„Mikor tanuljak kvantumfizikát, ha nem most?” – tette fel magának a kérdést a gimnázium végén. Ennek eredménye, hogy ma a C3S űrtechnológiával foglalkozó cég négy projektjét vezeti, majdnem ötven ember munkáját koordinálja. Legjelentősebb projektjében, a Radcube­-ban csapatával cipősdoboz nagyságú műholdplatform megalkotásán és üzemeltetésén dolgoznak. Ennek működtetését a missziótervezéstől a földi adatfeldolgozásig vállalták, tudományos kísérleteknek és űripari szolgáltatásoknak biztosítanak majd elérést a világűrhöz.

Az SGAC tagjaként részt vett az ENSZ Világűrbizottsági ülésén és konferenciákon világszerte Jeruzsálemtől San Franciscóig. A Magyar Asztronautikai Társaság főtitkár-helyettese, a Moonshot társasjáték egyik tervezője. Álma, hogy egyszer a Holdat vagy a Marsot megcélzó misszióban dolgozhasson.

Korok Fatima (28) (sport)
Szabadtüdős mélymerülő
2018-ban végezte el első szabadtüdős tanfolyamát, mindössze egy évvel később 81 méter mélyre jutott el egyetlen levegővétellel: a 2 perc 48 másodperces mutatvány világbajnoki címet ért a kötél használatát megengedő kategóriában. Fatima mindig közel érezte magát a vízhez, gyerekkorában versenyszerűen szinkronúszott. Fiatal felnőttkora viszont inkább a munkáról és a bulizásról szólt, végül egy bokatörés és a túlsúlya okozta lassú rehabilitáció miatt döntött úgy, hogy életmódot vált.

Nem sokkal később már Tenerifén volt, ahol egy olasz búvároktató azt javasolta neki, hogy tegye le az oktatói vizsgát, de az igazi szerelem a nem sokkal később kipróbált szabadtüdős merülés lett. 2020-ban új magyar rekordot állított fel uszonyos merülésben, 86 méterig jutott le, ezzel jelenleg harmadik a világranglistán. Idén új világcsúcsra készül, a cél a 96 méter – részben szimbolikus okokból, épp ennyi a Bazilika és az Országház magassága –, és szeretné megdönteni az uszony (és kötél) nélküli szabadtüdős merülés 73 méteres rekordját is. Két és fél éve egy egyiptomi halászfaluban él, mindennapjait az edzések és az oktatás teszik ki.

Dibusz Dénes (30) (sport)
Labdarúgó kapus
A pécsi sportoló 2014 óta a Fradi alapembere, eddig négyszer segítette bajnoki címhez a zöld-fehéreket. A várakozásokat felülmúlva egymás után sikerült megjárniuk a Bajnokok Ligája és az Európa Liga csoportkörét, ahol bravúros védéseket mutatott be. A 90-es mezszámú játékos papíron is a csapat egyik legértékesebb tagja, értékét 2,2 millió euróra teszi a mértékadó Transfermarkt.

Szerény és közvetlen, távol állnak tőle a sztárallűrök. Az élsport mellett sem volt kérdés, hogy továbbtanul, így a Pécsi Tudományegyetemen szerzett közgazdászdiplomát marketing és kereskedelem szakon. Mint mondja, mostanra elsősorban fejben lett erősebb: „A szakmai részeket az edzéseken mindennap gyakoroljuk. De emellett sok az új helyzet, az új vetélytárs, a magasabb szintű mérkőzés. Úgy érzem, ezeket mentálisan meg tudtam ugrani.”

Becskei Andor (29) (kultúra)
Szobrászművész
Becskei Andor minimalista szobrász vasból és acélból készülő absztrakt munkáinak megalkotásához sokszor használ egyedi technológiai – hegesztési – megoldásokat. Zentán született, de a délszláv háború miatt másfél éves korában Budapestre költöztek. Elsőre sikerült a felvételije a Képzőművészeti Egyetem szobrászművész szakára, 2017-ben megkapta az évfolyam legjobb diplomamunkájának járó Vigh Tamás-díjat.

Fontosnak tartja, hogy a fémszobrok ridegségét, indusztriális jellegét természeti motívumokkal ellenpontozza. „Szeretem, ha a végül megszülető alkotás minél közelebb kerül a legelső ötlethez” – de alkotás közben helyet ad az anyag alakulásának. Munkáit a Godot és a Youngart online galéria is kínálatába vette, itt 800 ezer forint körül mozognak az alkotásai. Felfigyelt rá a mannhei­mi Roman Boldt Galéria is.

Blazsán Patrik (24) (sport)
E-sportoló
Magyarországon is egyre többen bizonyítják, hogy videojátékokkal is lehet mesterien bánni. Blazsán Patrik (nicknevén Williams_Fuvaros), az egyik legtehetségesebb Gran Turismo-játékos világszerte letette már névjegyét. 2018-ban a Nissan GT Sportkupán legyőzte a szcéna legjobbjának számító német Mikail Hizalt Barcelonában, a World Touron pedig Sydney-től New Yorkig, Monacótól Tokióig rendszeresen bizonyítja, hogy számolni kell vele.

Emellett csapatban Báder Benjaminnal és Tápai Ádámmal megg­yőző fölénnyel nyerték a 2018-as salzburgi WT-állomást. „Mindig, mindenben a maximumot akarom nyújtani, és borzasztóan elkeseredem, ha nem sikerül” – mondja a sikerei titkáról. Idővel váltana az e-sportról, és Michelisz Norbert nyomdokaiban valódi aszfalton is kipróbálná magát.

Szabó Balázs (29) (üzlet)
Portfóliómenedzser,
Hold Alapkezelő
26 évesen, alig két év elemzői munka után kapta meg a Hold Expedíció nevű abszolút hozamú alapot, amelynek szinte korlátok nélkül dönthet a sorsáról. Egymilliárddal kezdett, majd az imposztorszindróma leküzdése és a 2020-as válságév sikeres kezelése után meg is érett a bizalom: idén már hárommilliárd forintot kezel, de részvényelemzőként ennek sokszorosára van hatással.

„Ebben a szakmában a pokolból a mennybe lehet jutni, majd vissza, igen rövid idő alatt.” Balázs épp ezért és az intellektuális kihívásért szereti. A koronavírus-járvány 24 órára a grafikonokhoz szegezte, de azt mondja, az elmúlt évben óriási gyakorlatot lehetett szerezni kockázatkezelésben. Két éve tanít a Bankárképzőben, és heti rendszerességű gazdasági podcastot szerkeszt és vezet, a Hold After Hoursnek már heti négy–ötezres fix hallgatótábora van.

Kádár Tamás (27),
Jendruszák Bence (27) (üzlet)
Alapítók, SEON
Márciusban zárták a magyar startupok valaha volt legnagyobb Series A befektetését: tízmillió eurót vontak be a svéd Creandumtól. A Seon azt ígéri, demokratizálják a csalásmegelőzést, az ezzel foglalkozó cégek ugyanis régi berögződések mentén főleg a nagyvállalati ügyfélkört célozzák. Pedig az online csalás mindenkit érint, a Seon átlátható, azonnali fizetéses rendszerrel, ingyendemóval, szinte azonnali integrálhatósággal kisebb ügyfeleket céloz, és rövidebb értékesítési ciklussal dolgozik. „A nagyvállalati sales halott. Ha egy fejlesztőnek hajnali 2-kor van szüksége egy ilyen rendszerre, mi ezt lehetővé tesszük, a versenytársaink pedig jelenleg nem” – foglalja össze Bence a versenyelőnyüket.

Jendruszák Bence (Kádár Tamás Londonban él, ezért hiányzik a képről)

Mára rendszereik több mint ötvenmillió tranzakció vizsgálatával legalább tízmillió eurót spóroltak meg ügyfeleiknek, amitől a Seon árbevétele minden évben legalább a duplájára nőtt. Egy nyugati befektető előszerződése a zsebükben volt, amikor kopogtatott a Creandum, másfél hét elteltével már velük szerződtek. A fiúk az eredményeikhez mérten magabiztosak, és nem moralizálnak a korán jött sikerről. Napról napra megdolgoznak érte. „Sosem éreztük azt, hogy nagyobb kabátot hordunk, mint kéne” – mondja Tamás.

A kétfős egyetemi próbálkozásnak induló cég most hatvanfős, hamarosan száz fő fölé nőnek, budapesti és londoni irodájuk mellett Austinban bővülnek, és Ázsiát is megcélozzák. De volt olyan időszakuk is, amikor saját pénzből kellett kifizetni a fejlesztőket vagy a San Franciscó-i repülőjegyet, mert a cégnek nem telt rá. „A legfontosabb a türelem. Nem kell rögtön az első évben megváltani a világot, és abbahagyni, ha nem sikerül. Valóban nagy a kockázat, de anélkül nem lehet nyerni.”

Nacsa Bernát (27) (üzlet)
befektetési igazgató,
Day One Capital
Bécsben és a Chicagói Egyetemen tanult és kutatott elméleti közgazdaságtant, de vonzotta a technológia és a startupvilág. A kettő ötvözetét egy marokkói nonprofitnál és egy befektetési banknál tett kitérők után a kockázatitőke-befektetésben találta meg. Ide azzal a misszióval érkezett, hogy ideje megszabadítani a magyar startupfinanszírozást a bürokráciától és a kishitűségtől. A régiós fókuszú, nemzetközi látásmóddal dolgozó Day One Capitalben társra talált, jelenleg 15 országban keresi aktívan az alap következő befektetéseit és dolgozik olyan portfóliócégekkel, mint a horvát Orqa, a román Soleadify vagy a Recart. „Fontosak a számok, de végső soron ez egy emberközpontú biznisz, tézist építünk arra, hogy az alapítók valós problémát akarnak és tudnak megoldani.”

Molnár Dóra (30),
Tasnádi Ádám (29) (üzlet)
Alapítók, This is Redy
Dóra és Ádám marketing- és márkaépítő projekteken dolgoztak vállalkozóként. Céljuk egy saját e-commerce cég felépítése volt, de ezt a kérdést nyitva hagyták, amíg nem jött az az ötlet, amiben mindketten hinni tudtak. Ez volt a menstruációs bugyi ötlete, ami egy menstruációs baleset után fogalmazódott meg Dórában. Dóra tabudöntő kreativitását, innovátori szerepét kiegészíti Ádám üzleti szemlélete. Mert a Redy reklám­anyagaiban a vér piros, nem kék, valódi nők állnak modellt olyan bőrhibákkal és formákkal, amiket magunkon is látunk, és nem félnek olyan ritkán tárgyalt témákról is beszélni, mint az endometriózis vagy a cikluszavar.

Molnár Dóra, Tasnádi Ádám

„A Redy azért létezik, mert kitaláltam, de azért lett sikeres, mert Ádám az üzlettársam” – mondja Dóra a szimbiózisukról, aminek köszönhetően másfél év után kétszázmillió forint körüli árbevételnél tartanak. A közel százszázalékos vásárlói elégedettség sem véletlen, Dóra fáradhatatlanul kereste a megfelelő textileket világszerte, majd másfél évig tesztelték a terméket, hogy a legjobb verzióval tudjanak piacra lépni. A kész termék organikus anyagokból, fenntartható körülmények között, magyar varrodában készül, még logisztikai partnerük is egy magyar startup. „A hitelesség volt a fő célunk, nem forintokat akartunk optimalizálni” – mondja Ádám. A sikeres hazai validálás után a cég most a nemzetközi skálázódás fázisában és egy nagyobb külső forrás bevonása előtt áll. A következő év feladatai világosak: megteremteni a nemzetközi növekedés lehetőségét anélkül, hogy engednének a fenntarthatóságból és a minőségből.

Horváth Krisztián
„Krúbi” (26) (kultúra)
Rapper
Az egyetlen az eddigi 30/30-asok közül, aki több Forbes-gazdaglistás szereplőt is dalszövegbe foglalt már, bár Krúbiról a legtöbbeknek valószínűleg nem a Mészáros Lőrincről és Vajna Tímeáról írt sorok ugranak be elsőre. Enyhén szólva is szókimondó, beszólogatós nyelvezetéről talán nem sejtenénk, de Horváth Krisztián zenei pályafutásának első állomása még egy többé-kevésbé ártatlan hangszer, a cselló volt – hatévesen kezdett rajta játszani, két évvel később elkezdett gitározni is. Kamaszkorában több albumot is írt a fióknak, az elsőt, amiről a befejezése után is azt gondolta, hogy elég jó, a Pregnant Whale Pain nevű metálzenekarral adta ki, 19 évesen.

„Az énekgyakorlás necces volt. Nagyon szégyenlős voltam a szomszédok előtt, nem akartam, hogy halljanak. A pincében volt egy régi szekrény, kiszedtem minden polcot, felszögeltem belülre egy szőnyeget, és bekuporogtam a koromsötétbe, ott próbáltam ordibálni, metálosan. Persze minden kihallatszott. A zene a fülemben szólt, a szüleim csak annyit hallottak, hogy sikoltozom a pincében.”

Horváth Krisztián az elmúlt három–négy évben teljesen felforgatta a magyar hiphopot, pedig a rappelés sokáig csak hobbija volt. Eleinte a haverjain köszörülte a nyelvét, viccből, végül 2017-re gyűlt össze annyi jegyzet a telefonjában, hogy abból kijött egy teljes szám. Ez volt a Pestiest. Az egy évvel későbbi Nehézlábérzés több mint 8,4 millió megtekintésnél jár a Youtube-on – nem sokkal később le is csapott rá a Universal kiadó, és volt azóta olyan akváriumos koncertje, amire egy óra alatt elfogytak a jegyek.
2020-ban a covid mellett egy szívizomgyulladás is lelassította az évét, de nem bánja. „Lehet, hogy egyébként a színpadon estem volna össze.”

„Hiánypótló, amit csinál – mondja róla Bauxit, a Bëlga énekese. – Ami új, az általában vagy utánzat vagy egy joviális-óvatoskodó valami, de Krisztiáné nagyon egyedi, nagyon kortárs cucc, és ami ebben a közegben üdítő, hogy nagyon konkrét szövegei vannak. Annyira, hogy már néha nekem is sok. De ettől függetlenül nagyon szellemesek a dalai.” Krúbi nem egyszer lépett már fel a Bëlga előzenekaraként, Bauxit érdeklődő, nyitott és a művészethez alázatosan viszonyuló embernek ismeri. „Annyi energiát megmozgat a színpadon egyedül, amit nem nagyon láttam még magyar előadótól. Szinte nagyobb bulit csinált, mint mi. Nem így szokott működni.”

Dobos Evelin (28) (kultúra)
Színész
Kiskorában édesanyja ba­lettozni vitte, később dráma tagozatos gimnáziumban, majd a Színművészeti televíziós műsorkészítő szakán tanult, mégsem volt egyértelmű, kijelölt karrier előtte. „Az önkifejezési módok egymásból következtek, nem kellett választanom, de nem is akartam. Döbbenetes, hogy milyen dolgokban lehetett részem teljesen természetes módon.” Az egyetem utolsó évében már az M5 kulturális műsorait vezette élőben, elment a castingra, pár hétre rá szerződni hívták.

Ezután az Oscar-díjas Nemes Jeles László filmje, a Napszállta egyik legfontosabb női szerepére választották ki, majd leforgatta a Curtiz című nagyjátékfilmet, amiben a főszerepet kapta meg. A forgatások mellett a műsorait is megtartotta. Az RTL-en most futó Kereszt­anyu című napi sorozat egyik főszerepe a feszített munkatempóval teljesen új feladat. Választani ezután sem szeretne, és az önbizalmat sem a munkáiból nyeri. „Minden munkához úgy állok hozzá, mintha az lenne az első és az utolsó. Nem a lehetőségektől leszek magabiztos, hanem attól, hogy felkészülök, és odateszem magam.”

Sallai Dénes Bálint
„Dé:Nash” (25) (kultúra)
Rapper
Középiskolai barátjával, Krúbival állt először színpadra Dé:Nash, aki Turul című számával és rovásírással feliratozott klipjével robbant be a magyar könnyű­zenébe 2018 decemberében – ekkor már zsebében volt egy kiadói szerződés a Universallal. A közéleti eseményekre reflektáló slágereket azóta is önti magából, az abszurd történésekre még abszurdabb válaszokat adva sajátos humorával. Legyen szó orosz befolyásról, csokról, mesekönyvdarálásról vagy Schmuck Andorról, Dé:Nash kifogyhatatlan az elmés sorokból. („Megszüntetem a pozidat MTA-s fuck face / A múlt, a jövő úgy van, ahogy tollba mondom, azt kész”)

Klipjeit a Youtube-on több mint hétmilliószor töltötték le, a Spotify-on négymillió fölötti hallgatottságnál jár. A korábbi, hozzá hasonlóan közéletre fogékony magyar rapperekhez képest szerinte ő csak „jobb időben és jó helyen” kapta el az igényt az ilyen szövegek megírására. Nem az a pörgős nyelvű rapper, ebben akar is fejlődni, de a politikát nem engedi el. Ahogy a pártsemlegességét sem. „Az egész dolog hitelességét csorbítaná, ha pártpolitikában vennék részt. Nem is lenne testhezálló.” Attól nem tart, hogy a magyar közélet megszűnik ihletadónak lenni.

Kizlinger Lilla (20) (kultúra)
Színész, rendező
„Ezt nem hiszem el, húsz éves vagyok, baszd meg, húsz éves vagyok!” – így hangzott Lilla formabontó, de annál őszintébb köszönőbeszédje, amikor megtudta, hogy idén ő nyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét a Berlinalén. A pandémia miatt az ünnepélyes borítéknyitogatás helyett a Rengeteg – Mindenhol látlak rendezője, Fliegauf Bence mondta el Lillának, hogy a filmben nyújtott alakításáért ő kapta az egyik legfontosabb szakmai elismerést.

A díj pillanatok alatt ismertté tette Lillát. „Ez csodálatos dolog, de nehéz azzal megbirkózni, hogy élsz egy átlagos életet, és egyik napról a másikra az egész internet a te arcoddal van tele. Exhibicionista vagyok, csak nem ebben a formában” – mondja. Nemcsak a szereplések alatt lámpalázas, a dicséreteket is nehezen fogadja. Nem gondolja úgy, hogy nem érdemelte volna meg a díjat, de azon töprengett már, nem jött-e túl korán egy ekkora elismerés. Az általa kissé indokolatlannak nevezett siker feldolgozásában egyébként már van gyakorlata. Tizennyolc évesen, elsőre felvették az SZFE filmrendező szakára úgy, hogy előtte nem volt filmes előképzettsége. Ahogyan a díjnál is, a felvételinél sem a tapasztaltságát figyelték, hanem „megláttak benne valamit”.

Családjában senki nem foglalkozott művészetekkel, ő mégis dráma tagozatos középiskolába járt. Kezdetben nem is izgatta a színészet, ezért jelentkezett rendezőnek. Felvételi filmje, amiben ő is szerepelt, meg­-
g­yőzte a bizottságot, és színészi játékára is felfigyeltek. Lilla szerencsésnek érzi magát, hogy mint színész máris nagy rendezőkkel dolgozhat együtt, azt mondja, borzasztóan inspirálják. Ez tanult hivatásához is jól jön (jelenleg is az SZFE hallgatója), ami ugyanolyan fontos neki, mint a színészet. „Minden tapasztalat, amit eddig szereztem a szakmában, megerősített abban, hogy ezt akarom csinálni.”

Kövesdi Áron (25) (üzlet)
Alapító, tulajdonos,
CEO, Roksh
Gyerekkorában is inkább a felnőttek asztalához ült, érdekelte az üzlet, legyen szó ingatlanberuházásról, hitelezésről, mezőgazdaságról. Gimnázium alatt egyre mélyebben próbált belelátni az idősebb barátok, rokonok munkáiba, majd levonta a következtetést: céget akar építeni saját közösséggel, játékszabályokkal és távol attól a logikától, hogy „a legjobb minőség helyett a lehető legkevesebb munka vagy a legkisebb időráfordítás legyen a cél”. A jogi egyetem mellett a szoftverfejlesztő Loxonnál tanult a legtöbbet, itt jött rá, hogyan lehet az üzleti problémákat technológiai megoldásokra lefordítani.

Egy külföldi lehetőséget visszamondva több ötlete egyikeként valósult meg az online bevásárlást új alapokra fektető Roksh. „Nem mentem Amerikába, majd inkább a Rokshot visszük ki magunkkal.” A cég a covidjárvány alatt azzal dobott nagyot, hogy megnyerte partnernek az Aldit is. Áron most szinte az irodában él, teljes erőbedobással irányítja egyre bővülő csapatát, és az F­MC­G-kereskedelem átalakulásában még óriási távlatokat lát.

Puskás Marcell (29) (kultúra)
Médiaművész
Divattervezőnek készült, majd egy közgazdász szakos kitérő után a tervezőgrafikában találta magát. Mindig az experimentális képzőművészet érdekelte igazán, a tervezőgrafika csupán eszköz, amivel az ötleteit kifejezheti. Munkáival szeretné átformálni azokat a sablonokat, amiket az emberek az alkalmazott művészetről gondolnak: volt már kiállítása a divatvilág és a fogyasztás boldogtalanságáról, a közösségi média, a digitális és az analóg önazonosítás kapcsolatáról, de az emberi érzelmeket is feldolgozta piktogramok formájában.

Pár évvel ezelőtt unaloműzésre boldogságnaplót készített, amiben minden nap rögzíthetjük, hogyan érezzük magunkat, a munkát kíváncsiságból benevezte a Red Dot Design világversenyére, és Red Dot Díjat nyert. Eddig hét önálló kiállítása volt, teljes anyagukat főállású grafikusi munkái mellett rakta össze. „Engem a munka tölt fel, de az a része, amit a saját ötleteimből, a saját gondolataimmal valósítok meg.”

Papp Máté (30) (üzlet)
Üzletágvezető,
Emag Marketplace
„Jó, hogy ilyen lelkes vagy” – legyintett egy munkatársa, amikor Máté az Emag Marketplace üzletágához kerülve előadta, hogy nemsokára megduplázza partnereik számát. Négy hónap alatt sikerült neki. Huszonhat évesen került az üzletágvezetői székbe, fontos tárgyalásokon, regionális konferenciákon belefutott párszor a „fiam is lehetnél” mondatot kísérő szemöldök-emelgetésbe, de azt mondja, ezt az értekezlet végére alapos elemzésekkel alátámasztott érveléssel és felkészültséggel mindig fel lehet oldani. Hét éve az ügyfélszolgálaton kezdett, tisztességgel megjárta a szamárlétrát, és nem áll meg. Most hatvan munkatársért, ötezer partnerért és a magyar Marketplace két és félmillió termékből álló kínálatáért felel. A jövőben szívesen vállalna részt az üzletág külföldi fejlesztésében is.

Katona Tamás (30) (üzlet)
Társalapító, termékfejlesztési vezető, Insimu
Tanárai lebeszélték az orvosi pályáról, az mondták, lusta hozzá. Tamás ezért mérnökinformatikusnak tanult, de az egészségügy iránti érdeklődése megmaradt. A Microsoftnál volt diáktanácsadó, amikor a debreceni egyetemről ismert alapítótársaival megalkották az Insimu nevű betegszimulációs alkalmazást. Itt Tamás két fő érdeklődési köre végre összeért. Most a fejlesztésért felel.

Több egyhetes fekvést okozó kimerülés után kezdett megtalálni egy fenntartható munkamodellt, amiben már delegálni is tud. 2019-ben a londoni Founders Factorytől 250 ezer angol font értékű befektetést vontak be, és a befektető szakmai mentor csapata egy hat hónapos akcelerátor programban segítette őket. Idén a nemzetközi terjeszkedést lendítenék fel. Az appon már 170 ezer orvostanhallgató gyakorolt végtelen számú virtuális betegen, és egyre több egyetemmel is szerződnek Amerikától Sz­aúd-Arábiáig.

Tihanyi Fülöp (27) (üzlet)
Sörfőzőmester
Két évig biomérnöknek tanult, de – többek között egy dublini gyárlátogatásnak is köszönhetően – váltott, és élelmiszermérnökként végzett. A sörre specializálódva olyan helyeken dolgozott, mint a Monyo, a First és a balatonvilágosi Hedon. A volt bencés diáknak az ötéves érettségi találkozón dobta be egykori földrajztanára, Hortobágyi Cirill későbbi főapát, hogy nem dolgozna-e velük a háromszáz éves pannonhalmi sörfőzés feltámasztásán.

„Jó, hogy ilyen lelkes vagy.”

Az ötletet tettek követték, a belga hagyományokat a saját ötletekkel keverve dobták piacra az apátsági főzde első modern söreit, hamarosan pedig baráti segítséggel Helka néven elindítja a saját üzemét is Balatonföldváron. Nem a hangzatos újítások híve, leginkább a tradicionális söröket kedveli. „Szerintem az a jó sör, amit kétszer megisznak. Legalább.”

Illés Fanni (29) (sport)
Paraúszó
A végtaghiánnyal született Illés Fanni, a Vasas Európa- és világbajnok paraúszója negyedik paralimpiájára készül, mindössze 16 éves volt, amikor Pekingben 2008-ban már rajthoz állt. Bár négyévesen csaknem belefulladt a Balatonba, később megbarátkozott a vízzel: gerincferdülése miatt 12 évesen kezdett el úszni, édesapja figyelt fel rá, hogy milyen jó időket megy, majd az edzők is folytatásra buzdították. „Egyre több ember mondta, hogy nagyon tehetséges vagyok, bár én nem gondoltam ezt. Csak csináltam, hittem benne, mentem előre.”

Sokáig azt hitte, azért kapta ezt a sorsot és született alsó lábszár és részben kézujjak nélkül, mert majd az úszásban sok aranyéremmel bizonyíthat, mára inkább úgy látja, azért, mert így is tud teljes életet élni, és másokat is motivál az élettörténete. „Az úszás, a sport önfegyelemre tanít, önbizalmat, talpraesettséget ad, nem esem kétségbe az akadályok előtt.” Erre nincs is jobb példa, minthogy tizenkét évig fő számában, a 100 méter mellen egy rossz besorolás miatt (a parasportágakban sérültségi kategóriák vannak a lehető legkiegyenlítettebb verseny érdekében) olyanokkal versenyzett, akik ellen esélye sem volt. „Mégis odaálltam a rajtkőre, és minden versenyen magamat akartam legyőzni” – mondja.

Fanni jelenleg a megfelelő kategóriában versenyez, a 2018-as dublini Eb-n és a 2019-es londoni vb-n is aranyérmes lett 100 mellen, most gőzerővel készül a tokiói paralimpiára, edzőjének, Szabó Álmosnak sokszor úgy kell leállítania, hogy ne hajtsa túl magát. „Nemcsak a társadalomnak kell megtanulnia, hogyan kell együtt élni a fogyatékkal élőkkel és segíteni őket, nekünk is hinni kell benne, hogy értékesek vagyunk, és tenni érte, hogy azonos körülményeket kapjunk. Ha adottak a feltételek, akkor mint minden embernek, bizonyítani kell, dolgozni, ebben semmi különbséget nem látok, nekem ezt jelenti az akadálymentesség. A parasportolók sok szülőnek és fogyatékkal élő kisgyermeknek példaképei, ezt a feladatot boldogan vállaljuk” – mosolyog Fanni, aki Arany Pillangó Alapítványán keresztül a Vasas fiatal paraúszóit is támogatja.

Horváth Dóra (30) (üzlet)
Stratégiai elemző,
Erste Bank
„Az üzleti és az akadémiai világ között akarok erősebb kapcsolatot teremteni, Magyarországon a két terület még eléggé elválik egymástól.” Dóra gyorsan jutott fel a ranglétrán mindkét területen: egyrészt stratégiai elemzőként közvetlenül az Erste vezérigazgatójával és menedzsmentjével dolgozik, másrészt két év alatt teljesítette a PhD-fokozathoz szükséges összes előírást. A bank szervezeti kultúrája támogatja, hogy mint fiatal nő részt vegyen a legmagasabb szintű munkában, de az akadémiai világban gyakran tapasztalt a korának szóló előítéletet.

„De miután letettem az asztalra, amit kellett, és olyan folyóiratokban publikáltam, ahol a legnagyobbak is csak hosszú évek után, elfogadtak.” Munkája mellett tanít és kutat a Budapesti Corvinus Egyetemen, valamint együtt dolgozik a China Europe International Business School és a Harvard Business School professzoraival is.

Kovács Károly Lehel (30) (kultúra)
Építészmérnök, épületszerkezeti szaktervező
Az egyetemi évek alatt kezdett épületszerkezetekkel foglalkozni, később ezen a területen helyezkedett el, és olyan munkákon dolgozott, mint a különleges geometriájú Magyar Zene Háza, az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója vagy a Citadella felújítása. 2019-ben társával megalapította az Optimum Detail nevű tervezőirodát. Mint mondja, ügyfeleik építészek, erősségük pedig az, hogy nemcsak műszaki oldalról, hanem az építészeti megjelenés felől is közelítenek a projektekhez.

„A mi munkánk akkor jó, ha nem látszik. Mert akkor látszik igazán.” Jelenleg a BME Épületszerkezettani Tanszékének oktatója és a Középülettervezési Tanszék doktorandusza. Tervezői praxisa mellett tervpályázatokon, workshopokon igyekszik görbe tükröt állítani a társadalomnak és a kortárs építészeti trendeknek.

„A mi munkánk akkor jó, ha nem látszik. Mert akkor látszik igazán.”

Szentgyörgyi Bálint (28) (kultúra)
Rendező-forgatókönyvíró
A besúgó című sorozat pilot epizódját még felmosórúdra szerelt mikrofonnal, szívességekből és csomagtartóból öltöztetett Kossuth-díjas színészekkel készítette. Az HBO portájára telefonált be, hogy van egy eladó pilotja, az első meetingre már három másik rész kész forgatókönyvével érkezett. A gyártó fenntartások nélkül állt a terve mellé, a nyolcrészes gigaprodukció most forog, Bálint a vezető rendezője és forgatókönyvírója. „Kicsit úgy érzem magam, mint a Rockyban; tudom, hogy nem állok meg addig, amíg azt nem érzem, hogy ennél jobbat nem tudok az életem ezen pontján.”

Autodidakta, könyvekből, filmekből tanult filmezni, és valódi forgatásokon, ahová azért jelentkezett különböző munkákra, hogy lássa a rendezőt dolgozni. Gyerekkorában országról országra költözött a család, 19 évesen aztán magától akart hazajönni – részben azért, hogy megírja és elmesélje azt a részét a magyar történelemnek, aminek a feldolgozását hiányolta. Ez lett A besúgó. Tudja, hogy áttörés előtt áll, de nem hagyja, hogy csak a szakmai sikere definiálja. „Tudni kell, hogy egyszer vége lesz ennek az időszaknak. Ha két lábbal a földön maradsz, a barátnőd is jobban örül, és a stábod is messzebb lesz hajlandó elmenni veled, érted.”

Vas Kata Blanka (19) (sport)
Kerékpárversenyző
Édesapja hatására ült először biciklire, háromévesen már egy amatőr versenyen tekert. Juniorként a mountain bike szakágban világbajnoki szereplésekkel kezdett, később az országúti és terep-kerékpározásra is rákapott, utóbbiban a legeredményesebb, korosztályos világkupagyőztes és többszörös világbajnoki éremszerző. 16 évesen csatlakozott a világelithez, amikor a kerékpársport fellegvárának számító Belgium egyik klubja, a Doltcini-Van Eyck Sport-Proximus leigazolta.

„Itthon nagyon pici a kerékpársport, egyetlen komoly ellenfelem volt csak, ott szinte mindenki jobb volt nálam. Azzal fejlődtem, hogy velük versenyezhettem.” Blanka most újabb mérföldkőhöz ért, áprilisban a legerősebb World Team-licenccel rendelkező csapathoz, a holland SD-Worxhöz igazolt. Most érettségizik, utána teljes erőbedobással a versenyzésre koncentrál majd, egy májusi cseh verseny után pedig eldől, hogy indulhat-e a tokiói olimpián.