A Munch applikációja kidobandó ételeket ment meg, a This is Redy menstruációs bugyija egészségügyi hulladékot állít meg, a SEON fintech megoldása pénzügyi csalásokat akadályoz meg. Alapítóik huszonévesek, sikeresek, hajtanak, de már megtanulták, hogy ne hajtsák túl magukat. Nem azzal foglalkoznak, hogy mit lehet és mit nem, csak látják a problémákat, van egy megoldásuk, és csinálják. Molnár Dórával, Wettstein Alberttel és Jendruszák Bencével a nem létező országhatárokról, egy fenntarthatóbb kapitalizmusról, az egyetem értelméről, ügyekről és pénzről beszélgettünk. De esett szó steakről és vegán kolbászról is.
Kérdezett: Gólya Ági, Belekérdezett: Fekete Emese
Molnár Dóra: a menstruációs bugyikat tervező és értékesítő, így a felesleges hulladéktermelés ellen küzdő This is Redy társalapítója. Szócikk a 32. oldalon.Wettstein Albert: az ételmentő applikációt fejlesztő, így az ételpazarlást csökkentő Munch.hu társalapítója. Szócikk a 28. oldalon.Jendruszák Bence: a netes csalásokat megelőző szoftvert fejlesztő Seon társalapítója. Szócikk a 31. oldalon.
Egy olyan listán szerepeltek, amiben mi azt állítjuk rólatok, hogy sikeresek vagytok. Ti sikeresnek gondoljátok magatokat? Molnár Dóra: Én összességében igen, de attól függ, mit értesz siker alatt. Te mit értesz alatta?
Kommunikációs eszköz és egyben játék nekik az öltözködés. Spengler Katalin és Somlói Zsolt műgyűjtők nemcsak a környezetüket, önmagukat is megtisztelik a megjelenésükkel.
Karrier Spengler Katalin művészeti tanácsadó a hazai kulturális élet egyik legbefolyásosabb alakja (a lapunk által összeállított 50 legbefolyásosabb magyar nő listáján idén ő vezeti a kultúra kategóriát – Forbes, 2021/03), férje, Somlói Zsolt a MindShare médiaügynökség résztulajdonosa és ügyvezetője. Mindketten a Pompidou Központ, Zsolt a Tate Modern akvizíciós bizottságának tagja. Műgyűjtőként hosszú ideje a hazai képzőművészeti színtér megkerülhetetlen alakjai. A 90-es évek elején kezdtek gyűjteni, mára nemzetközileg is számon tartott alkotásokat tudhatnak magukénak. „Az a titkunk, hogy jó páros vagyunk – mondja Katalin. – Tökéletesen kiegészítjük egymást. Két agy pont kétszer több, mint egy!”
Stílus Érezhető egyetértés és harmónia van köztük, nem csoda, hogy a divatról és a stílusról is hasonlóan gondolkodnak. Az öltözködést egyaránt kommunikációs eszköznek és játéknak tekintik, tudatosan választanak ruhát a különféle helyzetekhez és alkalmakhoz, de ebben örömüket is lelik. „Kommunikációs alaptétel, hogy a kommunikátor hitelessége alapjaiban befolyásolja a kommunikáció igazságtartalmát” – magyarázza Zsolt, miért nem mindegy, hogy valaki rendesen felöltözve, zakóban és frissen borotváltan állít valamit, vagy tornacipőben és rövid ujjú ingben. „A kollégáim nevetnek rajta, hogy télen-nyáron zakóban és hosszú ujjú ingben járok, de én így érzem jól magam. Katiban is nagyon szeretem, hogy mindig olyan, mint akit skatulyából húztak ki” – teszi hozzá mosolyogva. Egyértelműen az elegáns vonalat képviselik, ami szerintük egyre kevésbé divatos. „A 80-as években hígulni kezdtek az öltözködés szabályai, a kényelem elkezdte felülírni a dolgokat, és ez a tendencia azóta is egyre erősödik, amit elfogadok, de sóhajtva veszek tudomásul” – mondja Katalin, akiről Zsolt ezen a ponton elárulja: ha videókonferencián vesz részt, nemcsak deréktól felfelé öltözik fel, mint sokan, hanem tetőtől talpig. „Az ember nemcsak a környezetét tiszteli meg a megjelenésével, hanem magát is!” – állítják.
Legújabb szerzeményük: Ad Minolti (bal oldalt elöl) munkáját idén vásárolták
Mindketten szeretik a szép szöveteket, a míves holmikat és az olyan finom, de izgalmas részleteket, amiket külső szem nem is feltétlenül vesz észre, csak a viselője tud a létezésükről. Ilyen például Katalin blézerén a gallér alatti szövet, ami meglepő módon élénksárga, és a zokni, amit Zsolt a lila lóbőr cipőjéhez választott, azt ugyanis egy apró gombahímzés teszi különlegessé.
Katalin 2004-ben kezdte gyűjteni a kortárs ékszereket, mára már több száz darab büszke tulajdonosa. Gyémántot nem visel: egy ékszer értékét nem az alapanyagában méri. Nemcsak gyűjti az ékszereket, de az alkotókat is segíteni szeretné abban, hogy minél ismertebbé váljanak a világban. Vági Flóra egyik brossát a Victoria and Albert Museumnak, Lőrinc Réka egyik nyakláncát a bostoni Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta.
Azzal a műgonddal, amivel Katalin ékszert választ szettjeihez, Zsolt az illatokban tud elveszni: a niche-parfümök nagy rajongója, rengeteg illat tulajdonosa. „Nem mindegy, hova, mikor, milyen minőségemben megyek, ahogy az sem, mit viselek, és aznap milyen a kedvem” – mondja.
Relax Ha pihenésről van szó, két dologra van szükségük: sportra és ingerekre. Méghozzá sok ingerre. „Városi emberek vagyunk, az utazás, a múzeumok, a top éttermek, a színház, a hangversenyek, a különféle kulturális események kapcsolnak ki minket.” Bár a Covid miatt ezekről átmeneti időre le kell, hogy mondjanak, szenvedélyüknek, a műgyűjtésnek a vírus sem tud megálljt parancsolni.
Spengler Katalin és Somlói Zsolt kedvencei:1. Gyűrű: Gerd Rothmann. Egy ujjlenyomatot formáz, ezzel utalva arra, hogy az ékszer nagyon személyes tárgy. 2. Olvasószemüveg: Theo. Zsolt fiatalkorában egy dolog miatt alig várta, hogy középkorú legyen: hogy végre szemüveges lehessen. Nemrég teljesült ez a vágya. 3. Parfüm: Penhaligon’s. Zsolt nemcsak az illatot, annak csomagolását is nagyra tartja. 4. Kulcstartók:Katalin egy Korniss Dezső-kiállítás, Zsolt egy londoni Kuszama Jajoi-tárlat relikviáját hordja magánál. 5. Mandzsettagomb: Abaffy Klára. A MindShare tizedik szülinapján ilyen egyedi mandzsettagombokkal lepték meg a kollégákat. Az alkotó kiválasztásában Katalin segédkezett. Brossok: Mirjam Hiller (7), Svenja John (10) és Vu Cai-hszüan (6) (Cai-Xuan Wu) munkái. 8. Asztaldísz: Christofle. Megadják a módját az étkezéseknek, textilszalvétákkal és díszekkel teszik különlegessé a terítéket. 9. Bicska: Kocsis Ferenc. Egyedi készítésű darab, Zsolt ajándékba kapta, mindennap használja.
Az elmúlt egy év egyértelmű nyertese a home office, de az irodai munkavégzésnek egyáltalán nincs vége. Az irodák bezárása egyet jelentene azzal, hogy egy vállalat előrébb sorolja a költségcsökkentést a hatékonyságnál. Az iroda nemcsak egy hely, ahol dolgozunk, hanem közösségi tér is, ahol sokan a koronavírus előtti életünk (minimum) negyedét eltöltöttük. És erről a szociális térről a többség a jövőben sem akar majd lemondani.
Mi tart egyensúlyban egy vezetőt, és mi tart egyensúlyban egy olyan, 2500 kilométerrel arrébb dolgozó csapatot, akikkel sohasem találkozott? Cséffalvay Gábor coach Pálfi Eszterrel, egy multinacionális cég területi pénzügyi igazgatójával beszélgetett.
Különleges éven vannak túl a világ milliárdosai, és nem csak a járvány miatt. Volt itt minden a kriptopiaci újjáéledéstől a tőzsdei részvényralin át a busásan nyereséges tőzsdére lépésekig. Az ultragazdagok száma elképesztő gyorsan gyarapodott, az amerikai Forbes páratlanul sok, 2755 milliárdost talált világszerte. Vagyonuk összesen 86 százalékkal nőtt, nyolcbillió dollárról 13,1 billióra, átlagos vagyonuk 4,7 milliárd dollár. A legtöbben még mindig az Egyesült Államokból vannak, 724-en, de Kína is zárkózik fel: már 698 dollármilliárdost ad a világnak. Az élbolyban kivétel nélkül mindenki gazdagabb lett.
Egyre több autóvásárló mérlegel, hogy váltson-e elektromos autóra. A döntést megkönnyíti a javuló hatótáv, a fejlődő töltőhálózat és az egyre gazdagabb modellválaszték.
