1. Kapzsi vagyok, ha nem elég a kockázatmentes 4,95%?
Lassan két éve ez a legfontosabb kérdés, amit minden kisbefektetőnek célszerű feltennie magában. Már 2019. júniusi indulásakor letarolta a piacot a Magyar Állampapír Plusz, a magyar állam olyan verhetetlen feltételeket kapcsolt hozzá. Ha valaki végig megtartja, az öt év futamidő alatt éves 4,95 százalékot hoz, de ha szorulunk, a kamatfizetés időszakában névértéken, költségmenetesen ki is lehet szállni belőle. Ezt az ajándékot egy olyan időszakban kapta a magyar lakosság, amikor a világ a nulla közeli kamatokra rendezkedett be, s noha idén már emelkedésnek indult az állampapír-hozamszint szerte a világon, meg sem közelíti a legvonzóbb magyar lakossági állampapír által kínáltat.
A magyar magánbefektetőnek tehát azt kell eldöntenie, érdemes-e neki bármi mással foglalkoznia, ha kényelmesen, adómentesen és kockázatmentesen kitömi az állam majdnem öt százalékkal. Az elmúlt tíz évben mindenesetre, egészen rövid időtávoktól eltekintve, egy minőségi részvényekből álló portfólió stabilan többet hozott ennél, de az évtized közepétől 2019-ig a magyar lakáspiac hozama is bőven felülmúlta. Ez persze a jövőre nézve semmit se jelent, csak a dilemmát érzékelteti. Nagyon magas tehát kockázatmentesen a 4,95 százalék, de a pénzbőség éveiben mégse nagy művészet túlszárnyalni.
Szintén dilemma, hogy van egy másik kiváló lakossági állampapír is a piacon. Az állam nagyon a MÁP Pluszt tolja, de az árnyékában ott az inflációkövető Prémium Állampapír is. Az egész világon forró téma most az infláció, nálunk is biztosra vehető, hogy idén négy százalék felett lesz. Az inflációkövető állampapír kamata pedig a kamatmegállapítást megelőző év átlagos inflációjától függ, arra fizet prémiumot.
Ezt a prémiumot az elmúlt két évben többször is csökkentették, nehogy túl magas legyen a kifizetendő kamat, jelenleg a hároméves papír 1, az ötéves pedig 1,25 százalékot ad az infláción felül. Ami 4,4, illetve 4,55 százalékot jelent, de az idei folyamatok és jelenlegi várakozások alapján a jövő évi kamat akár az öt százalékot is elérheti. A következő évre csökkenhet, tehát nem egyértelmű, hogy három–öt éves időtávon melyik menő lakossági állampapír hoz majd többet. Kézenfekvő jótanács, hogy célszerű megosztani a pénzt, a legjobb mindkettőből vásárolni.
2. Ennyi volt a járvány, folytatódik a vég nélküli növekedés?
Aki a nagyobb kockázatvállaláson agyal, ezt a kérdést teszi fel először, a további tőzsdei és árupiaci árfolyamnövekedés alapfeltétele ugyanis, hogy a világgazdaságban kedvező folyamatok uralkodjanak. A jelenlegi várakozások alapján úgy tűnik, 2021 a visszapattanás éve lehet, a világ feláll a covid okozta sokkból. Az ellátási láncokban a járvány kitörésekor voltak komoly fennakadások, most a csiphiány okoz nehézségeket, a turizmus nagyon lassan indulhat újra, de a fő számok kedvezőek, és a kilátások is azok.
Tavaly 3,4 százalékkal esett vissza a világgazdaság kibocsátása, és szinte biztosnak tűnik, hogy ennél nagyobb lesz idén a visszapattanás. Az év elején még jellemzően négy–öt százalékos GDP-bővülésről szóltak a várakozások, amik aztán hónapról hónapra javultak annak ellenére, hogy világszinten lassabban halad az oltások beadása a reméltnél. De az érkező adatok rendre jobbak lettek a vártnál. Legfrissebb prognózisában a Nemzetközi Valutaalap már hatszázalékos bővülést vár idénre, az OECD 5,6-tal kalkulál. A szép növekedés csökkenő ütemmel, de kitarthat 2022-ben is, az IMF 4,4, az OECD négy százalékot prognosztizál.
A legnagyobb kockázat természetesen a járvány alakulása. Emlékezetes, ahogy tavaly februárban néhány hét alatt zuhantak le drasztikusan a növekedési várakozások, ma pedig a szép növekedési számok azon a feltételezésen alapulnak, hogy a járvány megfékezéséhez nem lesz szükség újabb szigorú lezárásokra. Az alapvárakozás szerint a tudomány tartja a lépést a vírussal, a különböző mutációkra kellően gyorsan lesz megfelelő oltás.
Április végén azonban egyre aggasztóbbá válik a helyzet Indiában. A lakosságarányos fertőzöttségi számok még nem tűnnek vészesnek, közepes európai szinten állnak, azonban az egészségügy már az összeomlás szélén van, és a meredeken emelkedő szakaszában tart a járványgörbe. Teljesen bizonytalan a veszteség mértéke pontosan abban az országban, amelyiktől az idén arra lehetett számítani, hogy a világgazdaság motorja lesz, az egyik legnagyobb növekedést produkálja a világon.
A recesszió mértéke tavaly 7,4 százalék volt Indiában, viszont idénre tizenkét százalék körüli visszaugrás látszott április közepéig. Ezt tette teljesen bizonytalanná a járvány bedurvulása, az, hogy az ország nagyon el akarta kerülni, de kénytelen lezárásokba menekülni. Teljesen bizonytalan az is, hogy ebből mennyi szűrődik át a fejlett gazdaságokba.
A másik friss bizonytalansági tényező a már említett infláció. Az idei ugrás benne tök természetes, az újraindulással, felpattanással, az elmaradt költések felpörgésével együtt jár, és alacsony bázisról indul. A kérdés az, hogy fennmarad-e tartósabban. A jelenlegi piaci konszenzus szerint nem, az év második felétől mérséklődhet, ha pedig így lesz, a jegybankok nem kényszerülnek arra, hogy leálljanak a piacot éltető pénz szakadatlan pumpálásával. De a bizonytalanság ezzel kapcsolatban tartósan fennmaradhat.
3. Én leszek a lúzer, aki a csúcson vesz?
A részvénypiaci kitettséggel van egy másik probléma is: senki se szeret a csúcson venni, de az, hogy mi a csúcs, csak utólag derül ki. Az elmúlt évtizedben is mindig lehetett aggódni valamiért, mégis maradt a bika trend. Kétségtelen, hogy most már nem csak egy tizenkét éves emelkedő periódus van mögöttünk, de az értékeltségi szintek alapján a szép jövőt is igencsak beárazta a piac.
Ha az év második felétől valóban mérséklődik az infláció, a jegybankok nem kényszerülnek arra, hogy leálljanak a piacot éltető pénz szakadatlan pumpálásával.
