Az elmúlt egy év egyértelmű nyertese a home office, de az irodai munkavégzésnek egyáltalán nincs vége. Az irodák bezárása egyet jelentene azzal, hogy egy vállalat előrébb sorolja a költségcsökkentést a hatékonyságnál. Az iroda nemcsak egy hely, ahol dolgozunk, hanem közösségi tér is, ahol sokan a koronavírus előtti életünk (minimum) negyedét eltöltöttük. És erről a szociális térről a többség a jövőben sem akar majd lemondani.
„Az biztos, hogy az irodába járási szokásaink változni fognak, emiatt az irodai piac is át fog alakulni, de nem fog eltűnni” – mondja Újvári Viktor Tamás, az Officium irodafejlesztői vállalat ügyvezető igazgatója és tulajdonosa. „Vírushelyzettől függetlenül, nem lehet otthoni munkával állandóan és minden szempontból hatékonyan dolgozni.”
Az Officium 2012-es alapítása óta állandó növekedésben van, ezt az elmúlt egy év pandémiás helyzete sem tudta megállítani. Újvári elmondása szerint ennek az egyik oka az, hogy az emberek vágynak vissza a közösségeikbe, munkahelyeikre, ha nem is az eddig megszokott heti 5 napos konstrukciókban. „A trendek afelé mutatnak, hogy tárgyalótérré fognak átalakulni az irodák. Egyeztetésekre és projektmeetingekre fognak bejárni az emberek, tehát dominálnak majd a közösségi terek, akár publikus coworking részekkel együtt is” – mondja a szakember. Szerinte a felére fog zsugorodni a fix terület, amire szükség lesz. Az irodaterek ergonomikus kialakítása pedig egyre inkább nélkülözhetetlen, nemcsak a vírushelyzet miatt, hanem a munkavégzési szokásaink változása miatt is.
Miután rájött, hogy a horgolás nem egyenlő a nagyi terítőjével, kitanult egy különleges technikát, és belevitte finoman feminista énjét. Farkasvölgyi Orsi ma abból él, amiből mindig szeretett volna: reggel felkel és alkot, az utóbbi időben horgolt hősnőket tervezett.
Coco Chanel, Malala Juszafzai, Frida Kahlo, Jane Austen, Maya Angelou – nem tipikus játékbabák, de aki meglátja őket a Manuska horgolt verziójában, szinte biztosan félredobja a legdrágább Barbie-t is. Egy kicsit ez is volt Farkasvölgyi Orsi célja, amikor pár évvel ezelőtt nagy tetteket véghez vivő nők alakját kezdte meghorgolni. „Szerettem volna, ha játék közben a kislányom is hall ezekről az emberekről, akik a nőkért, sokszor az elnyomott nőkért különösen sokat tettek” – mondja Orsi, bevallottan feminista korszakot nyitva ezzel a munkásságában.
Sokáig csak ábrándozott arról, hogy az alkotás a munkája is lehet. Dolgozott az Odeon moziban, később a Budapest Filmnél, és bár férje mindig mondta, hogy „neked ezt kellene csinálnod”, csak második gyerekük után mert vállalkozást építeni arra, amit igazán szeret. Addigra túl volt a felismerésen, hogy horgolni nem csak a nagyi terítője stílusában lehet, hatosával rendelte a külföldi szakirodalmat, rátalált a japán amigurumira (a horgolt játékfigurák technikája), és minden online fellelhető angol nyelvű horgolási tudást magára szedett.
„Hanuska inspirálta az egészet” – utal ma már kilencéves kislányára, akinek kissé megvariált beceneve a márkanevet is ihlette. „Mintha sugározta volna magából az ötleteket” – mondja a kezdetekről, amikor kész babákat és rém cuki állatokat horgolt és adott el az Etsyn. Csipkés szárnyú denevérei ma is nagyon mennek, de mivel a sorozatgyártást unja, és azt élvezi, ha a nulláról felépíthet egy figurát, átállt a mintatervezésre. Évek óta mindenből egy darabot horgol meg – ez bő egy hét az alapötlettől, a rajzoláson, tervezésen, horgoláson, lebontáson és újrahorgoláson át a finomításig és véglegesítésig –, miközben dokumentálja és fotózza a lépéseket. A kész mintát és az instrukciókat adja el 99 százalékban külföldi vevőinek, darabjukat hat-hét dollárért – Amerikába, Európába, de olyan messzi és meglepő helyekre is, mint Ghána vagy Ecuador.
„Nehéz kitűnni, mert sokan kézműveskednek, nekem az Instagram hozta meg az áttörést úgy öt éve – mondja Orsi, ma 32 ezer követővel. – Pénzt nem fektettem bele, de utánajártam, sok hasznos, ingyenes anyagot találtam a neten, és sikerült közösséget építenem.” Az inspiráló női vonalra egy angol könyvkiadó is felfigyelt, így Crochet Little Heroes címmel pár hete meg is jelent Orsi könyve az említett hősnőkkel és pár hős férfival – például Mahatma Gandhi vagy Abraham Lincoln figurájával – kiegészülve, életük rövid sztorijával és az Orsi által tervezett babák mintájával.
Most újabb könyvön dolgozik, ezúttal egy magyar kiadóval, és már azon is túltette magát, hogy az általa horgolt és Angliába küldött kész babái – vélhetően a covid miatti postai káoszban – szőrén-szálán eltűntek. A hősnőkből így prototípusa is alig maradt, de másfajta babái százszámra akadnak odahaza, és annak külön örül, hogy gyerekei ágyában ma is nagyobb arányban vannak az ő babái, mint a Tesco-plüssök.
Farkasvölgyi Orsolya egyéni vállalkozó
Indulás: 2015 Befektetett összeg: kb. 500 ezer forint
Árbevétel (millió forint): 2020 5,3
Adózott eredmény (millió forint): 2020 4,6 Forrás: cégközlés
A zalai dombokon pusztán átkocsikázni is léleknyugtató élmény. Forgalom alig, virágzó természet, sűrű erdők és kanyarok bőséggel, és az út végén a mesés nevű Bázakerettye, a horvát és a szlovén határ előtti egyik utolsó község. Csatlós Csilla executive coach (és másfél éve a település polgármestere) a kiégés megelőzésének és kezelésének nagy szakértője. Tizenöt évnyi felsővezetői tapasztalattal, egyebek mellett a Maternity Magánkórház ügyvezetői állását maga mögött hagyva nyugodtan, koncentráltan ül velem szemben az általa vezetett hotel folyamatosan sterilizált levegőjű éttermében, mellette hordozható ketrecben egy megmentett mókuscsecsemő három lábbal és háromóránkénti etetési igénnyel. Mire átbeszéljük a kiégés tüneteit és kezelését, Turbó is kiszipkázza a tápszert az etetőfecskendőből, és békésen alszik Csilla tenyerében.
Simonics Péter kamaszkori elszántságból lett profi hegymászó, aztán már el is akart rugaszkodni a hegytetőkről. Amikor a rendszerváltással egy időben a siklóernyőzés beszivárgott az országba, az elsők között repült egy ócska ernyővel a máriahalmi dombokon, majd lefektette itthon a sport biztonságos alapjait. Sokat kapott a sportágtól, és sokat adott vissza: harminc éve a magyar siklóernyősök szövetségi kapitánya, ő alapította meg az első hazai siklóernyős-iskolát, ma is repül és tanít, és még mindig magázza a levegőt.
A tréning szó Magyarországon még csak mackónadrágot jelentett, amikor F. Várkonyi Zsuzsa a 80-as években írt az amerikai Thomas Gordonnak, hogy szeretné elhozni Magyarországra a demokratikus kapcsolati modell tréningprogramját. Kidolgozta az üzleti coaching mélyebb, terápián alapuló módszerét, és elsőnek állt színpadra egy improvizációs társulattal, hogy pszichológusként szakértse a rögtönzött helyzetgyakorlatokat. Máig táplálkozik édesanyja gyerekkori bátorításából, amikor mint személyiségfejlesztő tréner, egyetemi tanár vagy mint terapeuta megszólal, és akkor is, amikor szakkönyveket vagy regényt ír. Férfiidők lányregénye című könyvének angol változata pár hete már kapható az Amazonon is.
