Elég jól vagyok, mondom mostanában, amikor úton-útfélen, de valójában inkább telefon- és zoomvégen megkérdezik, hogy vagyok. És rájátszom az elég hangsúlyozására, hogy úgy is hallható legyen, hogy „megfelelő mértékben”, meg úgy is, hogy „igencsak jól”. Hangulat- és napfüggő, hogy melyik igaz. Otthon egészségesek vagyunk, és a Forbes minden hajója (magazin, online, események) átvészelte a tavalyi vihart, és most jó szelet fogott. Ezt a számunkat 16 oldallal bővítettük, értékesítési csapatunk annyi hirdetést adott el.
Egyesítenek két, sokszor külön járó adottságot: a teljesítményen nyugvó tapasztalatot a szűnni nem akaró tettvággyal.
Ez nem jelenti azt, hogy ne csodálkoznék rá, hogy mindenki maszkban jár az utcán. Amennyire természetessé vált, annyira megszokhatatlan a látvány, különösen úgy, hogy tudom, más nemzetekhez képest milyen sokan halnak meg nálunk.
Végtelen hosszan lehetne sorolni, mi mindent vett el tőlünk a világjárvány. Ami a Forbes első Legyél jobb! melléklete szempontjából a legfontosabb: elvette a munkakedvünket.
Nem feltétlenül drága vagy bonyolult megoldásokat kell keresni: segíthet a beszélgetés vagy annak elfogadása, hogy nem tudunk mindenre felkészülni, és nem biztos, hogy adott pillanatban mindent meg tudunk változtatni.
Akin a covid miatt vagy alatt nőttek a terhek, azért, aki elveszítette az állását, azért fásult, aki pedig több mint egy éve home office-ból végzi ugyanazt a munkát, az meg azért mutatja a kiégés egy vagy több tünetét. Ha egyedül ülünk otthon, az a baj, ha az egész család is folyton velünk van, akkor meg az. A józan eszünkön túl ezt mondják a friss felmérések, sőt klinikai kutatások is. A munkáltatók és vezetők felelőssége pedig nyilván most is túlmutat saját jóllétükön. Sőt: a téma szakértői szerint a munkavállalók kimerültsége, cinizmusa és csökkent hatékonysága vagy az azok nyomán megjelenő tünetek, mint a különböző fájdalmak, betegségek és addikciók (utóbbiba a krónikus maratonfutás is belefér) elsősorban a munkahely, esetleg teljesítményfókuszú világunk problémája, és nem az egyéné.
Ebben a mellékletben a kiégés témájában sok különböző szál felvillan. F. Várkonyi Zsuzsáé, aki Magyarországon elsőként ásott a coachszakma mélyére, és akinek munkája nyomán ma fejlesztők olyan terápiás mélységekben tudnak dolgozni, ami ügyfeleik személyiségfejlődését is szolgálja. Vagy Csatlós Csilláé, aki tudatosan lépett ki a budapesti topmenedzserlétből, és költözött egy vidéki domb tetejére, hogy vezető coachként és a burnout szindróma egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező hazai szakértőjeként egy lassabb élettempóból kinézve nyilatkozhasson.
Coachingülésekből kiragadott párbeszédeinkből a másik oldalról is képet kapunk: oldalainkon három vezető legnagyobb aktuális dilemmáit vesézi ki coachával. Hogyan tud érdekes maradni egy munkahelyi Zoom-meeting 2021-ben, hogyan lehet online felépíteni egy új csapatot, és mi az irodába való visszatérés lehető legjobb módja? A válaszok persze sokfélék ezekben a beszélgetésekben is, és jó esetben nem egyenesen a coach adja meg őket.
Azt mindenesetre előre elárulom: a tényleges kiégésre nem megoldás a munkakör- vagy munkahelyváltás. Segít viszont a pihenés és annak átgondolása, nincs-e szükségünk életünk alapvető átstrukturálására – már amennyire arra a ki tudja, hányadik járványhullám lehetőséget ad. Segít, ha a magánéletünkön alakítunk, hiszen akkor lesz miből töltődnünk a munkánkban. Nem feltétlenül drága vagy bonyolult megoldásokat kell keresni: segíthet az egyszerű beszélgetés is, vagy annak elfogadása, hogy nem tudunk mindenre felkészülni, és nem biztos, hogy adott pillanatban mindent meg tudunk változtatni. Illetve segít az is, ha képesek vagyunk segítséget kérni és elfogadni. Érkezzen az családtagtól, munkatárstól, vezetőtől vagy coachtól, pszichológustól. Vagy egy könyvtől, vagy egy olyan, önsegítésre is alkalmas melléklettől, mint a Legyél jobb!, esetleg a Forbes évek óta azonos címen futó rendezvényétől, a 2021-ben május végére időzített Legyél jobb! Naptól. Az önfejlesztés pedig majd ráér ezután.
Simonics Péter kamaszkori elszántságból lett profi hegymászó, aztán már el is akart rugaszkodni a hegytetőkről. Amikor a rendszerváltással egy időben a siklóernyőzés beszivárgott az országba, az elsők között repült egy ócska ernyővel a máriahalmi dombokon, majd lefektette itthon a sport biztonságos alapjait. Sokat kapott a sportágtól, és sokat adott vissza: harminc éve a magyar siklóernyősök szövetségi kapitánya, ő alapította meg az első hazai siklóernyős-iskolát, ma is repül és tanít, és még mindig magázza a levegőt.
Látszólag nem csökkennek a bérek, de az emberek mást tapasztalnak
A 2020 márciusában nálunk is megjelenő koronavírus-járvány olyan válsághelyzetet hozott magával, ami – közvetve vagy közvetlenül – súlyosan érintett több gazdasági ágazatot is. Eleinte mély gazdasági válságtól, a fizetések drasztikus visszaesésétől, komoly mértékű munkanélküliségtől kezdtünk félni.