Kerek negyvenévesen harmadszor fut neki a könyvkiadó-indításnak, és még mindig az izgatja igazán: mitől válik élővé egy könyv, hogyan lehet köré sztorit kerekíteni. Halmos Ádám tíz év után kivált a Libriből, nem sokkal azután, hogy a cégcsoportba bejelentkezett majdani résztulajdonosnak az állami milliárdokkal felpumpált Matthias Corvinus Alapítvány. Ádám új, független kiadójához, az Open Bookshoz máris olyan sztárszerzők csatlakoztak, mint Barabási Albert-László, Edith Eva Eger, Gárdos Péter, Kepes András vagy Philip Zimbardo. Portré igazságérzetről, úthenger jellegű főnökösködésről, zen buddhizmust árasztó csacsikról és a könyvpiacon egyre menőbb big idea jelenségről.
Szigorúan kulcsra zárt, rideg üvegajtók választották el egymástól a szerb és a horvát nemzetiségi iskolák nebulóit az 1990-es évek közepén Budapesten. „Az egykori jóbarátok éppen egy hallássérült-iskola falai közt jelbeszéddel, mutogatással és leginkább fájó szívvel kommunikáltak egymással az üvegen keresztül” – emlékszik Halmos Ádám. Előzőleg együtt, közös suliban töltötték a napjaikat a szerb és a horvát nemzetiségi iskolák diákjai, valamint a nyelvet tanulni vágyó magyar gyerekek, köztük Ádám, ám a délszláv háború nyomán fellépő politikai változások nem kímélték az iskolai békét sem. Amíg a Rózsák terén felújították az épületet a szerb iskolának, a horvátnak pedig új helyet kerestek, egy évig ideiglenesen a Siketek és Nagyothallók Általános Iskolája adott otthont a kettészakadt intézmény tanulóinak.
Ádám abszolút home office-párti, azt mondja, az első munkahelyén nem értették, miért járkál zokniban, mintha otthon lenne.
„Édesanyám gondolata volt, hogy tanuljak nyelveket, és később kiderült: tényleg többes számról lesz szó, csak eleinte még azt hittük, a szerbhorvát egy nyelv. Tizennégy voltam, amikor a balkáni háború idején szóltak: »Fiacskám, el kell dönteni, hogy szerb vagy horvát leszel!«” Az igazságérzetével már kamaszéveiben gyakran bajba kerülő Ádámnak nem volt szimpatikus, hogy a magyarországi közvélemény annyira egyoldalúan horvátpárti volt, ezért a szerb iskolát választotta, és rögvest szervezett egy toleranciafesztivált. „Úgy éreztem, nekem dolgom van ezzel: meg akartam mutatni, hogy ilyen helyzetben is lehet emberként tekinteni egymásra, nem pedig gyűlölködni.”
A vírushelyzet szinte minden szektorban változásokat idézett elő, a vásárlói attitűd is átalakult, felülírva az éves várakozásokat. A tetőfelújítási tervek szintén módosultak, amelyre a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. által készített kutatás is rávilágított. Ám a vállalat mégis az egyik legsikeresebb évet zárta 2020-ban. Milyen lépések vezettek idáig, és hol tart most a cég? Tóth Szabolccsal, a Terrán regionális marketing igazgatójával beszélgettünk.
A Terrán tavaly ünnepelte 100 éves évfordulóját, mégsem abból a szempontból volt rendkívüli az év, mint ahogyan készültek rá. Hogyan értékeli az elmúlt időszakot?
A váratlan és hirtelen gazdasági visszaesés hatása az építőiparban is megmutatkozott. Akik 2020-ra terveztek építkezést vagy házfelújítást, a megváltozott anyagi helyzet okán újra kellett, hogy tervezzék kiadásaikat.
Nekünk is át kellett gondolni a beütemezett lépéseket, de a szempontjaink között elsőként szerepelt az egészségvédelem, a kollégák munkavégzésének támogatása, valamint a még intenzívebb kommunikáció a vásárlók felé, hogy a lehető legnagyobb mértékben segítsük őket, bármilyen döntést is hoztak otthonuk felújításával kapcsolatban.
Ezek megvalósítása több területen fejlesztési feladatokat vont maga után, ugyanakkor a gyártás tekintetében is újabb mérföldkövekhez érkeztünk. Bár klasszikus értelemben nem ünnepeltük meg a centenáriumot, az évfordulóhoz méltó eredményeket tudtunk felmutatni. Ráadásul 2020 ismét gazdag volt elismerésekben is, például a floridai gondozásban megjelenő Energy CIO Insights magazin napelemes tetőcserepünkkel Európa legjobb 10 napelem technológia szolgáltatója között ismerte el a Terránt. Emellett 2021-et is egy fontos mozzanattal indítottuk: betoncserepeink elnyerték a Hazai Termék védjegyet.
Melyek voltak a legmeghatározóbb mozzanatok, amiknek a sikeres évzárást köszönhetik?
A sikert a 100 év munkája, döntései alapozták meg, de a gyors reakció és az alkalmazkodás képessége az egyik legfontosabb tényező, valamint az innovációra való folyamatos törekvés.
A digitalizáció átszövi a mindennapjainkat, a home office pedig még inkább rávilágított arra, hogy bármilyen eljárás, amelyet informatikai alapokra építve automatizálni tudunk, nagymértékben hozzájárul a munkavégzés támogatásához. Volt olyan platform, amit márciusban tipikusan a helyzetre reagálva hoztunk létre kollégáink számára.
Átadtuk Kunszentmiklóson található gyárunk második üzemét, Elegant néven új felületkezelési eljárást vezettünk be, és megújult síktermék-portfóliónk.
Tartalmi, strukturális és design szempontból is teljes mértékben átalakítottuk tetőépítőknek szóló tematikus portálunkat, a Tetőtépítek.hu
oldalt, hogy a lehető legmagasabb szinten támogassuk és megkönnyítsük a meglévő és leendő vásárlók számára az információszerzést. Ez a komplex, online tudástér igazán nagy segítséget jelenthet a felhasználóknak a napvilágot látott finanszírozási lehetőségek tükrében is.
Hogyan fejelhetőek meg az eddig elért eredmények?
Úgy, hogy mindig csak előre tekintünk. A Generonnal például elérkeztünk arra a pontra, hogy a gyártásához önálló egységet építünk, ahol az alkalmazott technológia és gyártósor valóban különleges lesz.
Harmincöt év mesekutatás, ezer tanítvány és ötvennégy kiadott könyv van mögötte. Kutatónak indult, majd egy tragikus fordulat miatt kezdett terepmunkába, aztán végül az írásba. Az általa megalkotott meseterápiás módszert börtönökben és állami gondozott gyerekek segítésére is használják. A visszavonulás szó fel sem merül benne, amikor lehet, újra világgá megy, hogy mesék után kutasson, és írna még legalább nyolc könyvet. Lehet, hogy egy marokkói vagy üzbegisztáni karavánszerájban futunk vele össze legközelebb. Boldizsár Ildikó meseterapeuta portréja.
Dübörög tovább a Forbes Élő a Facebookon, Galambos Márton főszerkesztő minden csütörtök délután egy-egy Forbes-arccal, menedzserrel, üzletemberrel beszélget. Az elmúlt hetekben itt volt velünk a járványt kőművesmunkával végigrobotoló Cserpes István, Balogh Péter angyalbefektető, akiről kiderült, hogy mindig felmegy a pulzusa, ha végignézi a Forbes gazdaglistáját, és Wettstein Albert – a letűnt korok arisztokratáit idéző név egy igazán újító húszéves startuppert takar.
Fokozatosan és alaposan alakul át az itthon élő befolyásos magyar nők listája, ahogy az évek során erősödik egy tendencia Magyarországon: egyre inkább az érvényesül, aki közel van az államhoz. Üdítő és ritka színfolt, aki saját vállalkozással és egyéb szakmai-társadalmi tisztségei által jut kapcsolatokhoz és hatalomhoz. Közben több száz fős shortlistjeinket elemezve továbbra is nehéz kijelenti, ki itthon egy személyben a legeslegbefolyásosabb, ki az, aki igazán megérdemli a második és a harmadik helyet. Annyi biztos: aki itt van, az számít.
