A benzin ötszáz forint felett, Elon Musk mini autógyárával messze a legtöbbre van értékelve az autóiparban, és egy konzervatív politikus nyerte az ellenzéki előválasztást. A feje tetejére állt a világ? Vagy nem? Kapkodjuk a fejünket, az biztos.

Márki-Zay (és az első tankolás) engem is meglepett, de az ellenzékre valahogy úgy tekintek, mint az 1989-es demokratikus ellenzék hasonmására. Egy dolog köti össze őket, hogy leváltsák az egyed­uralmat, hogy utána mi lesz, azt nehéz megjósolni. (A hasonlat csak egy darabig érvényes, mert nem, nem élünk se diktatúrában, se szocializmusban, igaz jogállamban vagy demokráciában sem.)

Talán visszaépíthetünk valamit a polgári demokratikus kultúrából.

A rázós és kiszámíthatatlan idők a magyar politikában garantálva vannak. Fél évig biztosan így marad, sok izgalommal és feszültséggel, és ha az ellenzék győz (győzhet egy ilyen versenyben, ahol az ellenfélnek lejt a pálya?), óhatatlanul bizonytalansággal, erős és minden eszközt bevető újdonsült ellenzékkel vágunk neki 2022-nek és 2023-nak.

De hozhat a hatalomváltás felszabadult kreatív energiákat és új hitet is, hogy visszaépíthetünk valamit abból, amiért talán leginkább kár 2010 óta: a polgári demokratikus kultúrából. Az elmúlt évek legnagyobb bűne az embercsoportok elleni szisztematikus kormányzati uszítás és a leplezetlen klientúraépítés, a magántulajdon relativizálása. Az óriásplakátok és a propaganda, az eltűnő majd hajók oldalán megjelenő milliárdok még inkább megerősítették a magyarokban, hogy itt, nálunk ez a normális.

És ez csak az itthoni környezet, ennél is erősebb hatása lehet, ha a világgazdaságban rázkódik meg valami, ahogy azt pár szám óta mi is írjuk, és a mostani lapban Gyurcsik Attila is felveti. A sok bizonytalanság között egy biztos pont azért akad: Berlinben jó eséllyel létrejön egy stabil és új kormány, a szélsőséges pártok pedig nem tudtak szövetségi szinten jelentős erőre kapni.

A friss számban most sem politizálunk (abbahagytam), annál több jó eséllyel meglepő üzleti sztoriról írunk. Pozsár Zoltánról kevesen hallottak, pedig ha megszólal a Wall Streeten, sokan figyelnek a Credit Suisse globális stratégájára. A Praktiker kisebbségi tulajdonosára, ­Karl-Heinz­­­ Kethre sem valószínű, hogy felfigyeltél, pedig tankönyvbe illő, ahogyan a magyar barkácsáruházláncot kirángatta a bajból. Rajki Annamária nevét sem hiszem, hogy ismered, pedig tizenegy éve rajta múlik, hogy a Telekom milyen csatornákat helyez el tévés előfizetéseiben. Jó eséllyel azt sem feltételezted volna, hogy Tomán Szabina lassan eléri az egymilliárd forintos árbevételt, külföldön is terjeszkedik, és nem megy a szomszédba tudatos üzleti stratégiáért.

Egyúttal a Forbes 2021-es Magyar 100 listája is a kezedben van – akár papíron, akár tableten, akár online olvasol –, így megnézheted, hogyan használták ki a pénzbőség idejét a legnagyobb teljesen magyar tulajdonú vállalkozások, és kik vannak az élvonalban. A nagyok közül a globálisan is releváns Liss patrongyárról és két Wallis-cégről is írtunk, de rövidebb portrékat a lista mellett is olvashatsz. Az újság másik felén a Forbes Egészség különszámot is megtalálod, benne olyan finomságokkal, mint az interjú a kanadai–magyar orvossal, Máté Gáborral.