Az amerikai pénzvilág tele van ügyeletes válságriogatókkal, de Pozsár Zoltán azzal szerzett nevet magának, hogy amikor farkast kiállt, az általában jön is. A svájci bankóriás Credit Suisse globális stratégája az egyik legismertebb magyar a Wall Streeten, előtte megjárta a New York-i jegybankot, az IMF-et és az amerikai pénzügyminisztériumot is. Innen már nincs nagyon feljebb, de a Magyar Nemzeti Bank elnökeként azért még kipróbálná magát.
Szeptember 21-én, kedden a pénzvilágot a pánik kerülgette. A kínai ingatlanlufi bedőlni látszott, amint a világ egyik legnagyobb ingatlancége, a háromszázmilliárd dolláros adóssághegyet maga előtt görgető Evergrande csődközelbe került. Az újságcikkek a következő Lehman Brothers-pillanattal, az amerikai banknak a nagy világválságot elindító 2008-as csődjével riogattak.
De Pozsár Zoltánt, a Credit Suisse svájci bankóriás negyvenkét éves igazgatóját és a Wall Street felkent válsághírnökét nem különösen aggasztották a kínai rémhírek. Egy Upper East Side-i téglaház lépcsőjén, kávét szürcsölve kinyomott minden beérkező telefonhívást. Kivéve a feleségéét: ő a lelkére kötötte, hogy délre érjen vissza az új lakásba, amit hosszú évek keresgélése után találtak a Madison Avenue-n, egy sarokra a Central Parktól, mert jönnek a költöztetők a bútorokkal. „Az ingatlanpiac más tészta, mint a bankrendszer – mondja. – Amúgy is, a kínai vezetés közbe fog lépni, ha komoly baj lesz.”
Pozsár Zoltán egyáltalán nem az a tipikus figura, aki befutott a Wall Streeten. Kinyúlt, viseltes V nyakú pólóban, napszítta fekete sortban és türkizkék edzőcipőben jön az interjúra – a fotózásra azért már elegánsabban –, és inkább kelti egy szórakozott doktorandusz benyomását, mint egy globális bank igazgatójáét. Az előre megbeszélt találkozónk idejét és helyszínét huszonnégy órán belül háromszor módosította. Az időnként megcsörrenő Gangnam Style-csengőhang a gombbillentyűzetes, őskövületnek tűnő Blackberry telefonján csak hab a tortán.
Nem különösebben érdekli a flancolás és a kényelem sem. Ahelyett, hogy beülnénk a Sant Ambroeus étterembe, ahol találkoztunk, és ahova a környékbeliek az üzleti bráncsaikat szervezik, inkább elvitelre kéri a dupla eszpresszóját, majd a kezembe nyomja, és a mankójára támaszkodva kiadja az ukázt, hogy sétáljunk egy sarkot. Közben elmeséli, hogyan szakította el egy óvatlan mozdulattal a bal Achilles-ínját teniszezés közben. Egy filmproducerrel játszott a családi vakáción Martha’s Vineyardon – „azóta nem is volt rajtam öltöny”, veti közbe –, és inkább mankózik és gyógytornázik egy-két hónappal többet, mint hogy kés alá feküdjön.
A 79. utcába fordulva megáll egy random sorház előtt, nekitámasztja mankóit a kovácsoltvas kerítésnek, és lehuppan a lépcsőre. „Ez ilyen tipikus Upper East Side-i dolog, lépcsőn beszélgetni.”
A repólegenda Evergrande-jóslata kapcsán még túl korai lenne eredményt hirdetni – bár az év végére lecsillapodtak a kedélyek, és a nagyobb tőzsdeindexek újra csúcsközelbe kúsztak –, de ha Pozsár válságra figyelmeztet, a szavaira az egész Wall Street figyel. Perry Mehrling, a Columbia Egyetem közgazdászprofesszora szerint „Zoltán olyan, mint a pókháló közepén a pók, aki a bankrendszer rezdüléseit figyeli”. A Credit Suisse-nél ő a rövid távú kamatpiaci stratégia globális feje: feladata a bankok közötti pénzmozgások elemzése, aminek alapján befektetési menedzser ügyfelei dollármilliárdokat mozgatnak meg.
Zoltán olyan, mint a pókháló közepén a pók, aki a bankrendszer rezdüléseit figyeli.
Egyszerű problémára talált egyszerű megoldást a magyar Sineko, mégis óriási pénz lehet a szoftverükben. A radiológiai regiszterépítő alkalmazást az Egyesült Államokban már használják, Zürichben épp vizsgálják, pedig még fejlesztés alatt áll. A cél, hogy egy határokon átívelő teleradiológiai szolgáltatás épülhessen köré, és a végén még az is lehet, hogy az egyszeri páciens is megérti, mi áll a leletében.
Túlságosan szeretjük a termékünket, ez tipikus alapítói hiba – magyarázza Németh Bence az egyik okát, miért utasították el több pénzügyi befektető beszállását a Sinekóba. Több megkeresést is kaptak már, volt, aki 300 milliót tolt volna a medtech startupba, de nem voltak megfelelő kapcsolatai, nem volt meg a kémia a csapattal, sőt a Sineko gárdája sem tudta még, mire lehet elkölteni ennyi pénzt.
Kevés magvető fázisban lévő startup utasít el ekkora finanszírozási ajánlatot, pláne egy olyan nehéz, politikával átitatott ágazatban, mint a medtech. De Bencéék határozott elképzelésekkel bírnak, jól mentorálták őket, és inkább dolgoznak ingyen, minthogy nem megfelelő tulajdonos kerüljön a cégbe.
Orvosnyelvről magyarra Németh Bence, Breitenbach Dávid és Sipos Tamás mind Vas megyéből származnak, Tamás és Bence padtársak voltak a gimnáziumban. Tamás volt az infós, Bence a matekos, már a suli alatt is több projektet terveztek együtt, de akkor még semmi sem jött össze. Bence párhuzamosan végezte az orvosit és a mérnökinformatikai képzést, ekkor jött az ötlet a két terület összekapcsolására.
A probléma, amire a Sineko megoldást kínál, egyszerű és mindenkinek átlátható. Bemegy a páciens a kórházba, készül róla egy radiológiai felvétel. A szakorvos a felvételt kielemzi, és általában diktafonra mondja megállapításait, amit aztán papíron is feldolgoznak.
Ezzel viszont van egy hatalmas probléma: a diktálásból sosem lesz strukturált adatbázis. Folyó szöveges, latin szavakkal megspékelt massza lesz csak belőle, amiből nem lehet kezelhető, feldolgozható adatbázisokat építeni, elvesznek benne az információk. „Az orvosnak a beteg a fontos, a cégeknek viszont az adat. Az adat lassan fontosabb, mint maga a beteg” – magyarázza Bence. Adatbázis csak úgy lehet ebből a masszából, ha a szöveggel valaki leül, és kézzel beviszi az adatokat egy adatbázisba. Ez viszont dupla munka, sok időbe telik, tehát a legkevésbé sem hatékony megoldás.
Képzeld el: az Egyesült Államokban készülnek leletek, amiket mondjuk Lengyelországban élő, alacsonyabb bérköltségen dolgozó szakorvosok elemeznek a szoftverrel, majd visszaküldik Amerikába, és az ottani orvos aláírja.
„Végig ebben gondolkodtunk – mondják. – Hogyan lehet egyből strukturált adatbázist építeni a leletezésből?” A megoldás viszonylag egyszerű: a Sinekótól egy felhasználóbarát, könnyen kezelhető és értelmezhető digitális kérdőívszerűséget kapnak a szakorvosok, pontjain végighaladva bevihetik adott beteg adatait. Így szinte azonnal egy adatbázist kapnak, orvosi regisztert, olyat, amit aztán könnyen lehet kezelni, feldolgozni, végül elemezni és értelmezni. Annyira egyszerű a megoldás, hogy már több hasonló is van a piacon, de az egyes platformok kezelhetőségében komoly különbségek vannak. A platformot látva tényleg pofonegyszerűnek tűnik az egész. Ha érteném a szakszavakat és azt, hogy mit látunk a radiológiai felvételen, én is ki tudnám tölteni. A szoftver három nyelven, angolul, németül és magyarul működik, a diktálást is megérti, a Sineko leprogramozta hozzá a nyelvtant is.
„Most még csak regisztert tudunk építeni, ezt szeretnénk teleradiológiává fejleszteni. Képzeld el: az Egyesült Államokban készülnek leletek, amiket mondjuk Lengyelországban élő, alacsonyabb bérköltségen dolgozó szakorvosok elemeznek a szoftverrel, majd visszaküldik Amerikába, és az ottani orvos aláírja. Így csak egy amerikai orvost és tíz lengyelt fizetsz, ami sokkal olcsóbb megoldás.”
Sőt, egy, a pácienseknek is nagyon fontos feature is be fog kerülni az applikációba. Sokunk átélte már, hogy kézhez kapta a leletét, beutalóját, és egy szót sem értett belőle. Akik nem ismerik az orvosi szakkifejezéseket, halvány fogalmuk sincs, mi van a papírjukra írva. Sok orvos persze eleve úgy gondolja, a lelet nem a betegnek készül, jobb, ha nem is tudja, mi van odaírva, még a végén elkezd olvasgatni, guglizni, és valami hülyeséget csinál. Ebben kétségkívül van ráció, a legtöbb betegnek mégis idegölő, ha a feje fölött beszélnek és döntenek róla. A Sineko ezért már fejleszti a szoftvernek azt a részét, ami nemcsak nyelvek közt fordít, hanem képes hétköznapi nyelvre fordítani a szakkifejezéseket, hogy a páciens is értse őket.
Költeni végre az üzletre A befektetők kiválasztása kapcsán a fiúk sokat beszélnek arról, milyen nehéz piacra lépni a medtech szcénában. „Nagyon zárt a piac, sok a tőkeerős bálna, és rengeteg a politika. Nemcsak a kórházak közt, de még a kórházi osztályok között is politikai alapon dőlhet el, milyen megoldást választanak.” Több szakorvos pedig egyszerűen nem akar új módszerrel dolgozni, nem akar valami újat megtanulni.
A radiológiai segédszoftver jelenleg a pilot fázisnál tart. Beépíthető modulként eladták egy amerikai cégnek, az havi 12 500 dollárt és royaltyt fizet érte úgy, hogy szoftverének részeként használja. Ezenfelül a zürichi klinikán – ahol Bence maga is radiológus – épp vizsgálják az alkalmazhatóságát. Ha a klinika zöld jelzést ad, a szoftvert azonnal hadrendbe tudják állítani.
A startup bevételi oldala egyelőre ennyi: az amerikai partnertől kapott havi díj, illetve az EIT Health, egy uniós szakmai szervezet két akcelerátor programján, az Innostarson és a Headstarton elnyert húsz- és ötvenezer eurós támogatás. „Eddig ezt a pénzt költöttük el okosan, takarékoskodva, mi is ingyen dolgoztunk, forrást is tettünk a cégbe.”
Mivel az alapítók programozók és orvosok, kellett valaki, aki – ahogy mondják – bizniszfej. Ő Breitenbach Dávid, innovációmenendzsmenttel és vállalkozásfejlesztéssel foglalkozott, most ő felel a startup üzleti oldaláért. „Jelenleg erős programozócsapat vagyunk, ami kiegészült Dávid tudásával. Most kezdünk arra költeni, hogy üzleteket tudjunk kötni.”
A startup komoly mentorálását kapott, Békási Tamás, az EIT Health RIS (Regional Innovation Scheme) régiós startup-akcelerációs portfóliójáért felelős projektmenedzsere egy évig foglalkozott a Sinekóval, főleg üzleti és befektetési stratégiákra, marketingre oktatta őket. „Európa-szerte óriási a kapcsolatrendszerünk, nagyon sok partnerünk van, akikkel össze tudjuk kötni a startupokat – mondja Békási. – De nem tárgyalunk helyettük. Életképes startupokat akarunk támogatni, akik ki tudják járni maguknak az üzletet.”
A Sineko is épp itt tart: várják, hogy jöjjön egy szakmai befektető ajánlatot tenni. Mint mondják, nem is kell feltétlenül pénz, ha valaki konkrét üzletet, ügyfelet hoz, azért cserébe is adnának üzletrészt.
Sikeres irodacampus-fejlesztései mellett most lakóingatlan-fejlesztésbe is kezd az Atenor Magyarországon. A Lake11 Home & Park nemcsak lokációjával, de különleges tervezésével, környezettudatos megoldásaival és lakásai méretével is kitűnik a piacon.
Az elmúlt évtizedben a Xiaomi írta a globális techpiac egyik legnagyobb sikertörténetét, amely még messze nem ért véget. A folyamatos innováció mellett elkötelezett gyártócég a hazai fogyasztókat is meghódította, olyannyira, hogy bizonyos termékszegmensekben már piacvezető. Az új 11T szériáról, valamint az okostelefonok jövőjéről is beszélgettünk Wagner Tiborral, a Xiaomi Technology magyarországi vezetőjével.
Az elmúlt másfél évben többet hallottuk a Pfizer nevét, mint az azt megelőző évtizedekben összesen. A koronavírus-járvány elleni küzdelemben vállalt szerepe mellett számos más fontos gyógyszeripari találmányt köszönhet az immár 170 éves cégnek az emberiség és a magyar orvostársadalom is.
