Az amerikai pénzvilág tele van ügyeletes válságriogatókkal, de Pozsár Zoltán azzal szerzett nevet magának, hogy amikor farkast kiállt, az általában jön is. A svájci bankóriás Credit Suisse globális stratégája az egyik legismertebb magyar a Wall Streeten, előtte megjárta a New York-i jegybankot, az IMF-et és az amerikai pénzügyminisztériumot is. Innen már nincs nagyon feljebb, de a Magyar Nemzeti Bank elnökeként azért még kipróbálná magát.
Szeptember 21-én, kedden a pénzvilágot a pánik kerülgette. A kínai ingatlanlufi bedőlni látszott, amint a világ egyik legnagyobb ingatlancége, a háromszázmilliárd dolláros adóssághegyet maga előtt görgető Evergrande csődközelbe került. Az újságcikkek a következő Lehman Brothers-pillanattal, az amerikai banknak a nagy világválságot elindító 2008-as csődjével riogattak.
De Pozsár Zoltánt, a Credit Suisse svájci bankóriás negyvenkét éves igazgatóját és a Wall Street felkent válsághírnökét nem különösen aggasztották a kínai rémhírek. Egy Upper East Side-i téglaház lépcsőjén, kávét szürcsölve kinyomott minden beérkező telefonhívást. Kivéve a feleségéét: ő a lelkére kötötte, hogy délre érjen vissza az új lakásba, amit hosszú évek keresgélése után találtak a Madison Avenue-n, egy sarokra a Central Parktól, mert jönnek a költöztetők a bútorokkal. „Az ingatlanpiac más tészta, mint a bankrendszer – mondja. – Amúgy is, a kínai vezetés közbe fog lépni, ha komoly baj lesz.”
Pozsár Zoltán egyáltalán nem az a tipikus figura, aki befutott a Wall Streeten. Kinyúlt, viseltes V nyakú pólóban, napszítta fekete sortban és türkizkék edzőcipőben jön az interjúra – a fotózásra azért már elegánsabban –, és inkább kelti egy szórakozott doktorandusz benyomását, mint egy globális bank igazgatójáét. Az előre megbeszélt találkozónk idejét és helyszínét huszonnégy órán belül háromszor módosította. Az időnként megcsörrenő Gangnam Style-csengőhang a gombbillentyűzetes, őskövületnek tűnő Blackberry telefonján csak hab a tortán.
Nem különösebben érdekli a flancolás és a kényelem sem. Ahelyett, hogy beülnénk a Sant Ambroeus étterembe, ahol találkoztunk, és ahova a környékbeliek az üzleti bráncsaikat szervezik, inkább elvitelre kéri a dupla eszpresszóját, majd a kezembe nyomja, és a mankójára támaszkodva kiadja az ukázt, hogy sétáljunk egy sarkot. Közben elmeséli, hogyan szakította el egy óvatlan mozdulattal a bal Achilles-ínját teniszezés közben. Egy filmproducerrel játszott a családi vakáción Martha’s Vineyardon – „azóta nem is volt rajtam öltöny”, veti közbe –, és inkább mankózik és gyógytornázik egy-két hónappal többet, mint hogy kés alá feküdjön.
A 79. utcába fordulva megáll egy random sorház előtt, nekitámasztja mankóit a kovácsoltvas kerítésnek, és lehuppan a lépcsőre. „Ez ilyen tipikus Upper East Side-i dolog, lépcsőn beszélgetni.”
A repólegenda Evergrande-jóslata kapcsán még túl korai lenne eredményt hirdetni – bár az év végére lecsillapodtak a kedélyek, és a nagyobb tőzsdeindexek újra csúcsközelbe kúsztak –, de ha Pozsár válságra figyelmeztet, a szavaira az egész Wall Street figyel. Perry Mehrling, a Columbia Egyetem közgazdászprofesszora szerint „Zoltán olyan, mint a pókháló közepén a pók, aki a bankrendszer rezdüléseit figyeli”. A Credit Suisse-nél ő a rövid távú kamatpiaci stratégia globális feje: feladata a bankok közötti pénzmozgások elemzése, aminek alapján befektetési menedzser ügyfelei dollármilliárdokat mozgatnak meg.
Zoltán olyan, mint a pókháló közepén a pók, aki a bankrendszer rezdüléseit figyeli.
A Budai Egészségközpont eddig is élen járt a 3D nyomtatásos technológia alkalmazásában, bokaspecialistájuk, Kynsburg Ákos segítségével pedig akár a protézisturizmus is beindulhat – a kisebb autó árába kerülő bokaműtétek itthon még mindig jóval olcsóbbak, mint a Közel-Keleten vagy az USA-ban.
Furcsán érezheti magát a kívülálló, amikor nagyon specifikus tudományterületek képviselői éppen mellette beszélik meg szakmájuk részletkérdéseit. Pontosan ez a kívülállóság húzza mosolyra a számat, amikor Varga Péter Pálnak – a Budai Egészségközpont (BEK) leköszönő főigazgatójának – az éppen többórás műtétről érkező Kynsburg Ákos elkezd röntgenképeket mutogatni. A telefonján megjelenő fotókon számomra csontok és fémhuzalok halmaza látszik, sőt azt is elhinném, ha azt mondanák, szögesdrótba lépett páciensekről készült felvételeket látok. Mint kiderül, távolról sem erről van szó. „Én csak ámulok és bámulok!” – jegyzi meg Varga viccelődve a sokadik sebészeti remekművet látva. Orvosi bravúrokért a BEK-nek nem kell a szomszédba mennie.
Sheffield, Budapest „Ez az első a sorban, itt valamennyi az én találmányom” – nyitja ki büszkén az íróasztala mögötti üveges szekrényajtót Varga Péter Pál. Az elegáns helyiség szekrényéből sorra kerülnek elő a kerámiából és titánból készült csigolyatávtartók, amiket az elkopott gerinccsigolyák helyére illesztenek be. Az elsőt ezek közül Varga még 1987-ben szabadalmaztatta, a 2008-as darab már 3D nyomtatással készült Hollandiában.
Kynsburg Ákos külföldön is úttörőnek számító technológiával dolgozik itthon.
„Nincs két egyforma ember, nincs két egyforma sérült és beteg csont sem, ezért a mozgásszervi problémák kezelésében van a legnagyobb hozzáadott értéke az egyedi gyártásnak. Szoftverek segítségével tökéletesen illeszkedő implantátumokat lehet tervezni. Nem a sérült testrészeket kell tovább fúrni-faragni, hanem a sérüléshez illeszkedő eszközt lehet beültetni” – magyarázza a 3D nyomtatók és szkennerek forgalmazásával foglalkozó Freedee Printing Solutions műszaki vezetője, Szabó Péter.
A 3D nyomtatás nem utolsósorban személyre szabhatósága miatt számít forradalminak. Még a műtét előtt számítógépen modellezik, hogyan alakulna adott páciensben a protézis helyzete, illetve melyik komponensből milyen méretet kell beültetni. Ennek köszönhetően ez a bokaprotézis – más, illetve korábbi modellekkel ellentétben – technikailag egyszerűbben és garantáltan a terhelési tengelynek megfelelően építhető be.
A BEK is igyekszik innovatív maradni a területen, Vargáék ezért hozták létre 2019-ben tervezőlaboratóriumukat. Az Éltes Péter vezette In Silicóban különböző implantátumokat modelleznek számítógépeikkel, ezeket aztán kinyomtatják és felhasználják. „Ez tényleg nagy szám, a számítógépes orvosi tervezésben a világ legjobbjának számító Sheffieldi Egyetemnek vagyunk fióklaborja. Ha meglátná a labort, egyből elfelejtené, amiről velem meg a Kynsburggal beszél” – mondja büszkén Varga, hozzátéve, hogy nem fehér köpenyben, pipettával ügyködő tudósokba futnék bele a laborban, hanem számítógépekbe, és a monitorokon találkozhatnék a Sheffieldben is megsüvegelt munkákkal.
„A tengerentúlon az FDA – mindenféle tudományos alap nélkül – eldöntötte, hogy csak egyetlen síkban mozgó bokaprotézisek beültetését engedélyezi, a bokának ehhez kell alkalmazkodnia. Az általunk használt megoldásban azonban a protézis egy fő mozgási sík mellett a boka más természetes mozgásait is engedi” – magyarázza Kynsburg a kezében tartott átlátszó műboka segítségével.
A lábfejet lehajtva megmutatja, hogyan kerül be az elkopott bokákba a terhelési iránynak megfelelő helyre a két aranyszínű lemez, és közéjük egy fehér műanyag betét. Ebben kulcsszerepe van egy, a beteg bokájára egyénileg készített, 3D nyomtatott sípcsonti célzósablonnak – csak ezt nyomtatják –, illetve egy másik műszernek, ami az ugrócsonti komponensnek a pontos illesztését teszi lehetővé. Utóbbi kifejlesztését egy magyar mérnökkel maga Kynsburg végezte. „Büszkék lehetünk rá – mondja –, mert teljesen magyar fejlesztés.”
A bokának nagyobb szabadságot adó protézis ugyanakkor osztrák találmány, Németországban gyártják, a 3D célzótechnológiát, amivel a protézis beillesztése lehetséges, szlovénok találták ki.
Jöjjenek a turisták Kynsburg legtöbb idejét Ausztriában tölti, azért jár haza vendégsebésznek a BEK-be, mert az intézmény nyitott az orvosi innovációkra, itt már régóta alkalmazzák gerincsebészeti beavatkozásoknál a 3D technológiát. Az osztrák Ernst Orthnerrel – akit mentorának tekint – 2011-ben ismerkedett meg. Orthner 2017-ben hívta meg abba a fejlesztői csapatába, amivel a protézisbeültetéshez addig használt műszereknél egyszerűbbet akartak fejleszteni. Ebben játszott kulcsszerepet a szlovén Jurij Štalc a személyre szabott 3D nyomtatott sípcsonti célzósablon kidolgozásával.
Amikor Kynsburg meghallotta, barátja mit talált ki, „öt percig harapta az öklét”, mivel feleslegessé vált a hagyományos sípcsonti célzóeszköz magyarországi továbbfejlesztése. A Štalc által kidolgozott 3D nyomtatós sípcsonti célzás viszont tökéletesen illeszkedett a Kynsburgék által kifejlesztett ugrócsonti célzáshoz. Ezek által a bokaprotézis mindkét komponensét a terhelésnek megfelelő helyzetben tudják beültetni. „Maga Ernst Orthner, a protézis atyja mondja – így Kynsburg –, hogy ennél precízebben ezt nem lehet megoldani.”
A protézisek készítését Szabó „az orvosi 3D nyomtatás csúcsának” nevezi, a BEK-ben is látott célzókkal szerinte jelentősen lerövidülnek a műtétek, és tapasztalatai szerint egyre több helyen használják a technológiát az egészségügyben.
A technika flottul működik, de – ahogy minden protézis esetében – egy idő után itt is gyakran van szükség újabb műtétre. Ennek az az oka, hogy a bokaprotézisek fejlesztése jelentős lemaradásban van más protézisekéhez képest. „A bokaprotézisek eddig ott tartottak, ahol a térdprotézisek nagyjából húsz, a csípőprotézisek meg harminc éve” – mondja Kynsburg.
Szerinte több dolog hátráltatja az előrelépést. Egyrészt az, hogy a bokák sokkal ritkábban kopnak, ha mégis, akkor gyakran rossz helyzetben – a bokaízületi kopások jelentős többsége ugyanis baleset vagy sportsérülés miatt következik be. A másik ok, hogy a bokában a felső ugróízület kopását az ízület merevítésével is lehet kezelni. Ennek ára a boka alsó ugróízületének a túlterhelése, majd kopása, végül a boka teljes elmerevedése. Ebből a szempontból biztosít jobb életminőséget a nyomtatott bokaprotézis. A protézisbeültetés eddigi bonyolultsága miatt viszont sok orvos a merevítést ajánlja a bokaprotézis helyett. Nem is csoda, hogy például Nagy-Britanniában 2018-ban 109-szer kevesebb protézist ültettek be bokába, mint térdbe.
Amikor Kynsburg meghallotta, jóbarátja mit talált ki, „öt percig harapta az öklét”, mivel feleslegessé vált a hagyományos sípcsonti célzóeszköz magyarországi továbbfejlesztése.
Ez pedig rögtön elvezet egy másik problémához. „A fejlesztés költségei ugyanakkorák, mint a többi protézis esetében. Innentől el lehet kezdeni számolgatni, mennyivel nehezebben térül meg a befektetett pénz” – mondja Kynsburg. Szabó hasonlóan látja: „A beavatkozások egyelőre azért ilyen drágák, mert a fejlesztési költségeket mindig az azt először alkalmazókkal fizettetik meg. Nem volt ez másképp az elektromos autóknál sem.”
A 3D nyomtatók piaca ütemesen növekszik, az egész piac értéke 2022-ben húszmilliárd dollár körül fog mozogni, az egészségügy ebből négymilliárdot tesz majd ki. A Freedee Printing Solutionstől a fogászatok évente nagyjából húsz egyszerűbbnek számító, 1 uszkve 10 millió forint értékű gépet szereznek be, valamint a műtéttervezésnél és az oktatási felhasználásnál is népszerűek a nyomtatók.
Maga az implantátum, például egy térdprotézis esetében Ausztriában 750–1500 euróba kerül. A 3D technológiával beültethető bokaprotézis viszont 3500 euróba kerül az implantátummal és a nyomtatott sípcsonti célzóval. De van implantátum ötezer euró felett is, sőt egy amerikai modellért húszezer eurót kell fizetni.
Az árak a szóban forgó protézis esetében egész Európában egységesek, a gyártó osztrák Alphanorm Medizintechnik ragaszkodik hozzá, hogy egyik disztribútora se adhassa drágábban vagy olcsóbban a terméket. A műtéttel együtt a bokaprotézis a BEK-ben 3,4 millió forintba kerül. Tavaly június óta Kynsburg hat ilyet hajtott végre. Jelenleg két beteg műtétjét készítik elő, ezek után évente legfeljebb tízet, tizenkettőt hajtanának végre, de tudnák tartani a lépést növekvő igényekkel is.
A Kynsburg által Budapesten műtött bokaproblémás betegek eddig mind magyarok voltak, de nem elképzelhetetlen, hogy idővel az egészségturizmus is beindul. A szakorvos szerint ugyanis a Közel-Keleten vagy az Egyesült Államokban lényegesen drágábbak az ilyen beavatkozások, akár tízmillió forintot meghaladó összeget is elkérnek egy bokaműtétért.
Az elmúlt évtizedben a Xiaomi írta a globális techpiac egyik legnagyobb sikertörténetét, amely még messze nem ért véget. A folyamatos innováció mellett elkötelezett gyártócég a hazai fogyasztókat is meghódította, olyannyira, hogy bizonyos termékszegmensekben már piacvezető. Az új 11T szériáról, valamint az okostelefonok jövőjéről is beszélgettünk Wagner Tiborral, a Xiaomi Technology magyarországi vezetőjével.
Alig húszévesen céget vezetni nem lehet könnyű, a csődtől megmenteni és nemzetközileg is sikeressé tenni egy vállalkozást pláne nem az. Érdi Zoltánnak a Liss élén mégis sikerült, így ma már több patront adnak el Amerikában, mint Európában, és nélkülük még a New York-iak kapucsínója is más lenne.
Nekünk is nagyon sokat jelentett, hogy a járvány harmadik hulláma utáni első egésznapos élő rendezvényünkre komoly tömeg jött el, mindkét terem csurig megtelt. A színpadon üzletemberekkel, milliárdosokkal, influenszerekkel, celebritásokkal beszélgettünk, de benézett egy színiigazgató és egy NBA-játékos is.
Kit érdekeltek a szabad szemmel láthatatlan porszemek, kinek jutott eszébe az otthoni levegő fertőtlenítése a covid előtt? A világjárvány a kórokozók elleni védelem egészen új szintjét, és ezzel egy új piac megszületését is elhozta. Négy kütyü a hiperhigiénia korából.
