Miután évekig küzdött a szilícium-völgybeli szkeptikusokkal és Wall Street-i ellenfeleivel, Michael Dell behúzta az évszázad üzletét, és vagyonát ötvenmilliárd dollárra tornászta fel. Legnagyobb ambíciói azonban még megvalósításra várnak – és ő nem űrutazásra készül. Az amerikai Forbes címlapsztorija.
Írta: Antoine Gara // Fordította: Galavits Patrik
„Teljesen jó nekem itt a Földön” – mondja Michael Dell vállrándítva és kuncogva, hiszen pontosan tudja, hogy mialatt ő alapítványa austini központjában ül, Jeff Bezos ugyanezen a reggelen szintén Texasból, több millió néző szeme láttára lőtte ki magát az űrbe Blue Origin nevű űrhajójával.
Egy héttel korábban egy másik szupergazdag, Richard Branson rúgta be a milliárdosok űrversenyének ajtaját. Sokan ebben innovációt és ambíciót láttak – mások egót és beképzeltséget. Dell? Lehetőséget. „Van mit eladnunk a sok-sok feltörekvő űrcégnek – mondja. – Ezeket a mérnöki bravúrokat képtelenség lenne véghezvinni elegendő számítógépes kapacitás, adatbázis és mesterséges intelligencia nélkül.”
Minden idők legnagyobb felvásárlási puccsa Michael Dell az utóbbi évtizedben ritkán szólalt meg nyilvánosan. Talán a cégfelvásárlások körüli lázas egyezkedések miatt nem volt ideje, vagy egyszerűen nem érdekelte a rivaldafény – esetleg mindkettő. Beszélt helyette az üzlet. Kilenc évvel ezelőtt a Szilícium-völgy és a Wall Street is leírta Dellt és a cégét, mert azt jósolták, hogy a személyi számítógépek éppúgy feledésbe fognak merülni, mint a Palm vagy a Blackberry készülékek. Ő azonban ekkor is a lehetőséget látta: a cinikusok elhallgattatására behúzta maga mellé a Silver Lake magánbefektető céget és társvezetőjét, Egon Durbant, aztán együtt 24,9 milliárd dollárért kivásárolták a Dellt a tőzsdéről, amivel minden idők legnagyobb technológiai kivezetését hozták össze. Három évvel később Dell és Durban 67 milliárd dollárt varázsoltak elő az IT-infrastruktúra-óriás EMC Corporationt akvizíciójára.
Nagy átalakuláson ment át a digitális fizetési infrastruktúra Magyarországon az elmúlt két évben: az innovatív megoldások megjelenése hatalmas lökést adott a piacnak. Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési vezetője szerint fizetési evolúcióban nincs megállás, és erre a teljes piacnak reagálnia kell.
Lassan két éve, hogy elindították az infrastruktúra-fejlesztési programjukat azzal a nem kis vállalással, hogy megduplázzák a kártyaelfogadóhelyek számát Magyarországon. Hogy áll most ez a folyamat?
Ha szigorúan a számok nyelvén kell válaszolnom, akkor is jól látható a változás: az indulás óta 32 bank és pénzügyi szolgáltató csatlakozott a programhoz, és több mint 100 ezer POS terminál került ki a hazai kereskedőkhöz országszerte. Ezzel az ezer főre jutó terminálok száma 17-ről 25,7-re nőtt, és ami nagyon fontos, Budapest mellett vidéken is számos helyen lehetővé vált a bankkártyás fizetés. Tehát a duplázást még nem értük el, de elmondhatjuk, hogy nagy lépésekkel haladunk a cél felé.
Ebben azért fontos szerepe volt a szabályozásnak is, nem?
Kétségtelenül nagyon fontos szerepe volt, van és lesz a szabályozói oldalnak. A 2021. január elsejével életbe lépett törvény – amely kötelezi az online kasszát használó kereskedőket, hogy elektronikus fizetési lehetőséget biztosítsanak az üzletükben – katalizálta a digitális fizetések terjedését. Az elfogadók és a szolgáltatók felkészültsége kulcsfontosságú volt a hirtelen megnövekedett igények kiszolgálásában. Ezt segítette a Doppio program; a digitális onboarding, valamint az új POS terminál megoldások honosítása időben érkezett.
Mindezek mellett az önállóan, illetve a piaci szereplőkkel közösen végzett kommunikáció és edukáció eredményezte a sikert, a kimagasló eredményeket.
Milyen kézzelfogható előnyöket jelent a Mastercard programja az egyes kereskedők számára?
A programból a kereskedők és a kártyabirtokosok egyaránt profitáltak. Az üzletek a korábbi több hét helyett mindössze néhány nap alatt hozzájuthatnak a kártyaterminálhoz, a papíralapú igénylési folyamat pedig digitálissá vált. Megjelentek olyan új technológiák, terminál megoldások, amelyek a kereskedői igényekhez, használathoz igazodnak.
Emiatt a vásárlók is lényegesen több üzletben fizethetnek már kártyájukkal; kicsi-nagy, színes, érintőképernyős terminálokon vagy akár egy Android-alapú okostelefonon – a Telefonterminálon – olyan kereskedőknél, akik korábban kizárólag a készpénzes fizetési módot ajánlották. (Akár egy Android-alapú okostelefon is használható POS terminálként, külön extra eszköz nélkül, ez a Telefonterminál megoldás).
Milyen jövő előtt áll a digitális fizetéstechnológia és az elfogadás?
A Mastercard nem áll meg, 2022-ben is folytatjuk a programot. Az érintésmentes fizetés egyértelműen a leginkább preferált digitális fizetési forma a klasszikus bolti környezetben. Mind a vásárlói, mind pedig az elfogadói oldalon, a terminálok esetében egyre nagyobb szerephez jutnak az okostelefonok. A mostani trendek azt mutatják, hogy az okostelefonnal való fizetés lesz meghatározó a jövőben, de már belátható az az időszak is, amikor a fizetési folyamat teljesen „láthatatlanná” válik, vagyis a check in lesz maga a check out. A boltba, étterembe érkezve telefonunkkal bejelentkezünk, azonosítjuk magunkat egy applikáció segítségével. A polcról levesszük a terméket vagy megrendeljük az ételt, és a fizetés az előre regisztrált kártyánkkal történik a háttérben, távozáskor. Kicsi futurisztikusnak tűnhet az egész folyamat, de ha jobban megnézzük, ez nem is annyira a távoli jövő, hiszen itthon is találkozhattunk ezzel a megoldással, a közösségi autózás, rollerezés során.
A világszerte szépen felpörgő infláció volt az elmúlt hónapok nagy eseménye, pont miután a világ elkezdte elhinni, hogy örökké alacsony maradhat. A magyar jegybank szeptember végén húzott egy meglepőt, de a hét százalék feletti idei gazdasági növekedés szinte biztosan összejön. A Forbes negyedéves makroösszefoglalója.
Július végén jelentette be a Ringier, hogy átveszi a német Axel Springer részvényeit többek között Magyarországon is. A két cég 2014 óta vegyesvállalatként működött Magyarországon, ezután a Ringier egyedül lesz jelen a magyar piacon. Michael Ringier-t, a svájci kiadó elnökét az Axel Springerrel kötött üzletről, a magyar piacról, a Mediaworksnek átengedett és megszüntetett Népszabadságról és a családi vállalkozások jövőjéről kérdeztük.
Villogtak a mandzsetták, fodrozódtak a koktélruhák és feszültek az öltönyök: idén is összegyűltek a legnagyobb családi vállalkozások a Forbes Családi Gálájára. Örültünk, hogy végre ezt a rendezvényt is megtarthattuk élőben.
Virág Ferenc kétszer is felépítette álmai brókercégét, elhozta Magyarországra a diszkontmodellt, letörte a tőzsdei kereskedés költségét, a magyar kisbefektetők sokat köszönhetnek neki. A történet vége, a Random Capital eladása az Erstének azonban keserédes exit lett.
