Noha 2007-ben még csak egyetlen irodaépületnek volt hazánkban fenntarthatósági minősítése, napjainkra nincs olyan nagyobb irodaház-fejlesztés, ami ne törekedne minél fenntarthatóbb működésre. Az épületek hatékony működése nem pusztán befektetői érdek, hanem a bérlők és vásárlók körében is preferenciává vált. Ugyanakkor a hazai építési szabályok csak nyomokban írnak elő zöldítést, és messze vagyunk azoktól a balti, német és amerikai példáktól is, ahol egy-egy épületnek az is feladata, hogy próbáljon visszaadni a környezetének és beérje építésének ökológiai lábnyomát. Válogatásunk kísérletet tesz a legjobb budapesti példák bemutatására.
Telekom-székház
Fejlesztő: Wing Zrt.
Átadás éve: 2018
Az épület elsősorban energia- és vízfelhasználásával érdemelte ki helyét listánkon, százezer négyzetméteres irodaterületnél ez kiemelkedő jelentőségű. Az épületben nem kell az emberekre bízni a takarékosságot, automatikus vezérléssel csak ott használnak energiát, ahol arra épp szükség van (fűtés-hűtés, világítás), valamint víztakarékos rendszereket építettek ki.
Bár a homlokzaton és az épület környezetében kifejezetten hiányzik, de az épületben nem maradt el a zöldítés: a kétezer négyzetméteres belső kertben dús növényzet található, mesterséges tóval, a kertet esővízzel és fúrt kútból öntözik. A használat szempontjából jó pontokat hoznak a parkolók elektromosautó-töltői, a kerékpártárolók, valamint a Népliget közelsége és a könnyű megközelíthetőség tömegközlekedéssel.
White House
Fejlesztő: GTC Magyarország
Átadás éve: 2018
A Váci úti irodaközpontok egyik éke a Fehér Ház (mások mellett a Blackrock székháza). Technológiai szempontból a leginkább fenntartható irodaépületek közé tartozik, elsősorban energiaoptimalizálása miatt. A legmagasabb (LEED Platinum) minősítésű épületet– a sokszor alábecsült, a saját kazánnál hatékonyabb – távhővel fűtik, a vízgépészetében pedig felhasználják a gyűjtött csapadékvizet. A régi fonógyári épület megtartásával kevesebb betont használtak fel, ami az ilyen léptékű projektnél nem elhanyagolható mértékben csökkentette az építkezés szén-dioxid-lábnyomát.
Sok társához hasonlóan az előnye a hátránya is: a hatalmas, egyébként impozáns üvegfelületek növelik a természetes fény arányát, és csökkentik a világítás szükségességét, ugyanakkor az üvegről az utcára tükröződő napfény nem segít mérsékelni a beépített Váci út meleg klímáját. A tetőn ezt kompenzálandó füvesítettek, de látványos zöldítésre sem az épületben, sem az épület környezetében nem került sor.
20% zöld
A Colliers szerint 2019-ben a fővárosi irodaterületek ötödének volt valamilyen fokú zöld, azaz fenntarthatósági minősítése.
Agora Hub
Fejlesztő: HB Reavis
Átadás éve: 2019
A Hub ugyan csak az egyik eleme egy több épületből álló fejlesztésnek, kiterjedtsége miatt azonban elkerülhetetlen volt, hogy a Váci úti Agorát ne csak önmagában, hanem a környezetét figyelembe véve fejlesszék. Az épületben és körülötte kialakított hétezer négyzetméternyi zöldterület miatt kétséget kizáróan Magyarország legzöldebb irodaépületének tekinthető, erről – itthon egyedüliként – az „Outstanding” BREEAM-minősítés is tanúskodik.
A hatvanezer négyzetméteres létesítményben okosépület-automatika gondoskodik a kisebb energiafogyasztásról, a meleg vizet napkollektorok szolgáltatják, az esővizet hatalmas tárolókba gyűjtve hasznosítják. A parkolóhelyek három százalékánál van elektromos töltő, nem mellesleg a környező kerékpárutak fejlesztésére is ügyeltek. Némi ellentmondás, hogy a brit olajipari óriás BP költözött az épületbe.
Eriksson Ház
Fejlesztő: Wing Zrt.
Átadás éve: 2018
A lágymányosi Duna-part egyetemi campusába vegyülő épület igazi high-tech mintaprojekt Magyarországon, környezettudatossági szempontból európai szinten is kiemelkedőnek számít. Egyetlen év után értékelhető volt a hatékonysága, és kiérdemelte a Gold szintű LEED-minősítést. Az épületből nem hiányozhat az alacsony energiafogyasztást segítő – mozgás- és jelenlétérzékelők által vezérelt – épületautomatika, vagyis az épület csak ott ad extra fényt, hőt és fűtést, ahol szükséges. A minősítésnél szempont volt a kevésbé környezetterhelő és az újrahasznosított építési alapanyagok használata is. A belső kertek és a zöldtető egy 24 ezer négyzetméternyi irodának helyet adó épületben már-már alapvető elvárás, ugyanakkor hasonló projektektől eltérően az Eriksson Ház körül kellemes zöldterület van, bent pedig növényfalak teszik élhetőbbé a környezetet.
A jó és rossz példa:
K&H-székház
Fejlesztő: Trigránit Fejlesztési Zrt.
Átadás éve: 2011
A K&H Bank 2011-ben épült székházát állatorvosi lóként emlegetik építészeti körökben. Az üveg-beton épület olyan monstrumokkal terhelt monoton környezetbe ékelődik, ami elzárja a Duna látványát és levegőjét a környéktől, valamint hozzájárul a városi hőségsziget-jelenséghez is.
A kritika ellenére mégis akadnak példaértékű elemei. A hatalmas, 76 ezer négyzetméteres székház a Duna vizét hasznosítja az épület hűtésekor: ami a paksi atomerőmű reaktorainál bevált, talán nem rossz példa. A fűtést fúrt kutakkal, a talaj hőjének kinyerésével biztosítják télen. Ez a hatékonyság engedett teret a hatalmas átriumok kialakításának, amitől rengeteg a természetes fény, mérsékelve a világításhoz kapcsolódó energiaigényeket, valamint nagyméretű télikertek kialakításának is kedvezett.
Mitől zöld egy iroda?
Listánk elkészítésében Szircsak Norbert, a Colliers ingatlantanácsadó fenntarthatósági szakértője, valamint a JLL ingatlantanácsadó nyújtott szakmai segítséget. Az összeállítást befolyásolta, hogy noha adtak át új irodaházakat is, de a kérdéses épületeknek még nincs fenntarthatósági minősítésük.
Két elismert nemzetközi minősítési rendszer (BREEAM, LEED) alkalmas leginkább arra, hogy besoroljuk az egyes irodaházak fenntarthatóságát. Igazán zöld irodaháznak az tekinthető, aminek tájolása, homlokzatkialakítása, nyílászárói, energiafelhasználása, hangszigetelése, vízfelhasználása, építőanyag-minősége, árnyékolása és zöldfelületeinek összessége a legjobb minőségű. Ezt a BREEAM úgynevezett Outstanding, a LEED Platina minősítéssel értékeli.
