Guglizni, photoshopolni, xeroxolni – az informatika is tele van olyan szavakkal, amiket már ér kisbetűvel írni. És mindegyikhez tartozik sztori is.
„Van ez az új menő app, letöltöttem az app store-ból.” El lehet dönteni ebből a mondatból, hogy milyen telefonom van? Ha mélyen és megrendíthetetlenül hinnénk a márkázásban, rebeghetnénk rá egy igent. App Store ugyanis az Apple telefonjain van, a Google hasonló boltját Play Store-nak hívják, a készülékgyártók által üzemeltetett boltoknak pedig mindnek saját neve van.
A legarcátlanabb természetesen az Amazon volt: van annyi pénze, hogy ne legyen figyelemmel másokra, így simán, egybeírva Appstore-nak hívja a boltját. A név azonban mindegy is – mindegyikben appokat lehet vásárolni, gyakorta ugyanazokat, mint a többiben. Tehát elmegy az ember a szigorúan kisbetűs app store-ba, és vesz mobilalkalmazást. Mi pedig nem tudjuk, milyen telefon van a zsebében.
Ennyi lemezen már majdnem elfér egy mai film is – ha nem ragaszkodunk a HD-felbontáshoz. Fotó: ibm.com
A fenti jelenségnek, vagyis annak, hogy a nagy kezdőbetűs szóból kis kezdőbetűs szó lesz, az a neve, hogy köznevesülés. Két diszciplína felől is lehet szemlélni. A nyelvészek egyszerűen élvezik a helyzetet, hogy valami történik a szókincsben, ami egyébként is a nyelvi rendszer legváltozékonyabb rétege. A jogászok pedig – különösen külföldön – elmormolnak a bajszuk alatt egy káromkodást, mert a nyelv alaposan megkeveri a védjegyek kezelését.
A Hungexpo neve ikonikus itthon rendezvénykörökben, ugyanakkor ez az a rendezvényközpont, ami első számú befogadója a nemzetközi üzleti turizmusnak. A méltó színtér megteremtése régi álom, a felújítással és bővítéssel most megvalósulni látszik. A több tízezer ember befogadására is alkalmas konferencia- és kongresszusi központban már most is zajlanak a kiállítások, miközben gőzerővel készülnek 2022-re. Ganczer Gábor vezérigazgatóval beszélgettünk az újjáépítésről és a rendezvényszervezési piac átalakulásáról.
„A kezdetektől tudtuk, hogy ha sikerül a Hungexpo felújítása, az pozitív hatással lesz az egész városra, ez volt a mögöttes motiváció. Az üzleti turizmus jelenleg is a legtöbbet költő turisztikai ágazat, nekünk itt volt egy jó alapunk és egy nagyon erős brandünk, amire felépítettük Közép-Európa legmodernebb és legkorszerűbb konferencia- és kongresszusi központját. A végeredmény azért is ilyen sikeres, mert a Magyar Állam beruházóként hagyta érvényesülni az üzemeltető érdekeit, így szakmai hátteret tudtunk biztosítani a Finta Építész Stúdiónak a tervek készítésekor. A cél az volt, hogy Budapest fel tudjon kerülni arra a kongresszus-szervezői térképre, ahova való” – fogalmaz Ganczer Gábor, aki 2009 óta a Hungexpo vezérigazgatója.
Az ingatlan újjáépítéséről komolyabban 2016 környékén tudtak elkezdeni tárgyalni, az eredmény két új kiállítási csarnok, öt már meglévő, de felújított csarnok, egy új kongresszusi központ és egy új főépület lett. „Egy ilyen méretű felújítás a következő 30 évre megalapozza Budapest üzleti turizmusát. Nem csak méretben növekedtünk, de technológiában és flexibilitásban is óriásit léptünk. A legmodernebb audiovizuális eszközök, sávszélesség és modularitás érhető el az expo teljes területén. A kongresszusi központ plenáris termében 7 perc alatt tudunk auditóriumból síkpadlót csinálni. Prágát és Bécset szeretnénk utólérni, megelőzni a nemzetközi üzleti rendezvények és kongresszusok számában. A technológia, a gyorsaság, a termek változatossága és változtathatósága olyan eszközök a kezünkben, amit nem tudnak figyelmen kívül hagyni a konferenciaszervezők” – meséli a vezérigazgató. A koronavírus miatt átalakuló piacon ez a variálhatóság, a hatalmas területen széthúzható rendezvényszervezés lehetősége egyáltalán nem lesz elhanyagolható.
„A pandémia után pedig mindenki visszakerült a startmezőre, Budapest viszont úgy, hogy kapott egy ilyen eszközt a kezébe. Az újdonság varázsa miatt az elkövetkezendő pár év igencsak kecsegtető. A covid megtanított minket arra is, hogy pont, hogy nem kell temetni az élő rendezvényeket. Már mindenkinek elege van a képernyőkből és vágynak a személyes kapcsolatépítésre. Korábban voltak, akik pedzegették, hogy leáldozhat ennek az iparágnak – erről most szó sincsen. Pont az ellenkezője az igaz. Lesznek változások, aminek, azt gondolom, hogy nyertesei lehetünk. A közeljövőben szerintem hubokra fognak bomlani a nagy világkongresszusok – ázsiai, európai, amerikai bázisokkal, így teljesen új rendezvények kerülhetnek a Közép-Európai piacra is. Gőzerővel készülünk 2022-re, főleg a második felére, amikorra igazán várjuk, hogy a nagy, nemzetközi rendezvények újra beinduljanak.”
A Csepeli Szabadkikötő egyik dokkjának nyolcezer négyzetméteres épületében évi harmincmillió laborvizsgálat zajlik – ez a Synlab és Közép-Európa legnagyobb laboratóriuma. A világ harmadik legnagyobb, Európa első és ma már tőzsdén lévő labordiagnosztikai óriása globálisan is sokat profitált a covidból, cserébe fontos területeket kellett egy időre beáldoznia. Lévai Richárd, a magyar cég ügyvezető igazgatója szívesen térne vissza a női prevenciós laborvizsgálatokhoz, és egy tisztán magyar fejlesztéssel, az okoslelettel dobna nagyot.
Irodaház-forradalom zajlik a pesti Belvárosban: az Optinvest csapatának van tapasztalata és fantáziája, hogy meglássa a romos épületekben a dicső múltat, na és a jövőt. Kétmilliós kölcsönből indult 18 milliárdos ingatlanportfolió az övék, és egy történet, ami sokkal inkább szól szenvedélyről, kemény munkáról és megérzésről, mint üzleti tervről. Dobos Mátéék üres és lepusztult házakat vásárolnak fel az ötödik kerületben, hogy aztán az utolsó négyzetcentiméterig megújítva adják azokat bérbe jónevű cégeknek. A modell nem csak a Belvárost szépíti és tölti meg élettel, de üzletileg is sikeres.
Óriási a verseny az e-kereskedelem legnagyobb hazai szereplői közt abban, hogy melyikük tud a legjobb helyre és a legnagyobb számban csomagautomatákat lerakni. Míg Nyugat-Európában sok helyen berzenkednek ettől a szállítási módtól, a magyarok nagyon is szeretik. A cégek ráadásul márkaépítésükkel a konkurenciának is besegítenek.
