Virág Ferenc kétszer is felépítette álmai brókercégét, elhozta Magyarországra a diszkontmodellt, letörte a tőzsdei kereskedés költségét, a magyar kisbefektetők sokat köszönhetnek neki. A történet vége, a Random Capital eladása az Erstének azonban keserédes exit lett.
Virág Ferenc nem mond semmit, amikor befut az éttermi asztalhoz, ahol várok rá. Csak lehuppan, mosolyog, és a tekintetével üzen: tudsz mindent, ez van, itt a vége, eladtuk a Randomot is. Egy olyan sztori végére tett pontot, ami egyszerre siker és kudarc. Ami messze nemcsak üzlet volt, hanem igazi szívügy is. Amiben egymással szoros átfedésben volt hit, forradalom, álom, szenvedés és beletörődés. Akárhogy is, azon már semmi se változtat, hogy Virág Ferenc nevéhez fűződik a diszkontbrókeri modell meghonosítása Magyarországon. Jórészt neki köszönhető, hogy olcsó hozzáférést nyertek a tőzsdéhez a kisbefektetők, akik végül több évtized alatt se gyűltek össze annyian, hogy érdemes lett volna önállóan tovább vinni a boltot.
Virág Ferenc eladta…
Most mi motivál? Heti két tenisz, egy úszás és két edzőterem, ha ezt teljesítem, boldog ember vagyok.
Nagy átalakuláson ment át a digitális fizetési infrastruktúra Magyarországon az elmúlt két évben: az innovatív megoldások megjelenése hatalmas lökést adott a piacnak. Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési vezetője szerint fizetési evolúcióban nincs megállás, és erre a teljes piacnak reagálnia kell.
Lassan két éve, hogy elindították az infrastruktúra-fejlesztési programjukat azzal a nem kis vállalással, hogy megduplázzák a kártyaelfogadóhelyek számát Magyarországon. Hogy áll most ez a folyamat?
Ha szigorúan a számok nyelvén kell válaszolnom, akkor is jól látható a változás: az indulás óta 32 bank és pénzügyi szolgáltató csatlakozott a programhoz, és több mint 100 ezer POS terminál került ki a hazai kereskedőkhöz országszerte. Ezzel az ezer főre jutó terminálok száma 17-ről 25,7-re nőtt, és ami nagyon fontos, Budapest mellett vidéken is számos helyen lehetővé vált a bankkártyás fizetés. Tehát a duplázást még nem értük el, de elmondhatjuk, hogy nagy lépésekkel haladunk a cél felé.
Ebben azért fontos szerepe volt a szabályozásnak is, nem?
Kétségtelenül nagyon fontos szerepe volt, van és lesz a szabályozói oldalnak. A 2021. január elsejével életbe lépett törvény – amely kötelezi az online kasszát használó kereskedőket, hogy elektronikus fizetési lehetőséget biztosítsanak az üzletükben – katalizálta a digitális fizetések terjedését. Az elfogadók és a szolgáltatók felkészültsége kulcsfontosságú volt a hirtelen megnövekedett igények kiszolgálásában. Ezt segítette a Doppio program; a digitális onboarding, valamint az új POS terminál megoldások honosítása időben érkezett.
Mindezek mellett az önállóan, illetve a piaci szereplőkkel közösen végzett kommunikáció és edukáció eredményezte a sikert, a kimagasló eredményeket.
Milyen kézzelfogható előnyöket jelent a Mastercard programja az egyes kereskedők számára?
A programból a kereskedők és a kártyabirtokosok egyaránt profitáltak. Az üzletek a korábbi több hét helyett mindössze néhány nap alatt hozzájuthatnak a kártyaterminálhoz, a papíralapú igénylési folyamat pedig digitálissá vált. Megjelentek olyan új technológiák, terminál megoldások, amelyek a kereskedői igényekhez, használathoz igazodnak.
Emiatt a vásárlók is lényegesen több üzletben fizethetnek már kártyájukkal; kicsi-nagy, színes, érintőképernyős terminálokon vagy akár egy Android-alapú okostelefonon – a Telefonterminálon – olyan kereskedőknél, akik korábban kizárólag a készpénzes fizetési módot ajánlották. (Akár egy Android-alapú okostelefon is használható POS terminálként, külön extra eszköz nélkül, ez a Telefonterminál megoldás).
Milyen jövő előtt áll a digitális fizetéstechnológia és az elfogadás?
A Mastercard nem áll meg, 2022-ben is folytatjuk a programot. Az érintésmentes fizetés egyértelműen a leginkább preferált digitális fizetési forma a klasszikus bolti környezetben. Mind a vásárlói, mind pedig az elfogadói oldalon, a terminálok esetében egyre nagyobb szerephez jutnak az okostelefonok. A mostani trendek azt mutatják, hogy az okostelefonnal való fizetés lesz meghatározó a jövőben, de már belátható az az időszak is, amikor a fizetési folyamat teljesen „láthatatlanná” válik, vagyis a check in lesz maga a check out. A boltba, étterembe érkezve telefonunkkal bejelentkezünk, azonosítjuk magunkat egy applikáció segítségével. A polcról levesszük a terméket vagy megrendeljük az ételt, és a fizetés az előre regisztrált kártyánkkal történik a háttérben, távozáskor. Kicsi futurisztikusnak tűnhet az egész folyamat, de ha jobban megnézzük, ez nem is annyira a távoli jövő, hiszen itthon is találkozhattunk ezzel a megoldással, a közösségi autózás, rollerezés során.
Körülbelül 4300-an ma bujkálnak az országban, minden este beveszik a gyógyszerüket, hogy meg ne haljanak, és örülnek, ha legalább a családjuk nem közösíti ki őket. Hétköznapi emberek – a Retropajzs Egyesület azért küzd, hogy az életük is hétköznapi lehessen.
Irodaház-forradalom zajlik a pesti Belvárosban: az Optinvest csapatának van tapasztalata és fantáziája, hogy meglássa a romos épületekben a dicső múltat, na és a jövőt. Kétmilliós kölcsönből indult 18 milliárdos ingatlanportfolió az övék, és egy történet, ami sokkal inkább szól szenvedélyről, kemény munkáról és megérzésről, mint üzleti tervről. Dobos Mátéék üres és lepusztult házakat vásárolnak fel az ötödik kerületben, hogy aztán az utolsó négyzetcentiméterig megújítva adják azokat bérbe jónevű cégeknek. A modell nem csak a Belvárost szépíti és tölti meg élettel, de üzletileg is sikeres.
A Hungexpo neve ikonikus itthon rendezvénykörökben, ugyanakkor ez az a rendezvényközpont, ami első számú befogadója a nemzetközi üzleti turizmusnak. A méltó színtér megteremtése régi álom, a felújítással és bővítéssel most megvalósulni látszik. A több tízezer ember befogadására is alkalmas konferencia- és kongresszusi központban már most is zajlanak a kiállítások, miközben gőzerővel készülnek 2022-re. Ganczer Gábor vezérigazgatóval beszélgettünk az újjáépítésről és a rendezvényszervezési piac átalakulásáról.
