A Csepeli Szabadkikötő egyik dokkjának nyolcezer négyzetméteres épületében évi harmincmillió laborvizsgálat zajlik – ez a Synlab és Közép-Európa legnagyobb laboratóriuma. A világ harmadik legnagyobb, Európa első és ma már tőzsdén lévő labordiagnosztikai óriása globálisan is sokat profitált a covidból, cserébe fontos területeket kellett egy időre beáldoznia. Lévai Richárd, a magyar cég ügyvezető igazgatója szívesen térne vissza a női prevenciós laborvizsgálatokhoz, és egy tisztán magyar fejlesztéssel, az okoslelettel dobna nagyot.
Bombaévet hozott a covid a Synlabnak, ezt látom a nyilvánosan elérhető adatokból, miközben azt olvasom a beszámolójukban, hogy a covid miatt jelentősen elmaradtak a tervektől. Vagy érzek itt némi ellentmondást, vagy brutális terveik voltak – segítene tisztázni? Összességében a covid a laborcégeknek, és nem csak a Synlabnak, jól jött. Ez nyilván nem hangzik jól, de aki azt mondja, hogy üzletileg nem hozott lehetőségeket, vagy nem mond igazat, vagy valamit rosszul csinált, hiszen hatalmas és állandó igény volt a szűrésekre, tesztelésekre, amiket laborban kellett elvégezni.
A Synlab jelenleg Európában – egyes országokban éppen eltérő intenzitással attól függően, hogy épp hol tart a negyedik hullám, vagy milyen súlyos volt a harmadik – napi szinten 300–350 ezer covidtesztet végez úgy, hogy szigorúan csak PCR-t és ellenanyagot mérő vérvizsgálatot vállal, tehát antigén- és egyéb gyorstesztet nem csinálunk. Ez nemcsak Magyarországon van így, hanem a járvány kezdete óta mind a 36 országban, ahol a Synlab jelen van, mert csak így tudjuk garantálni a legmagasabb szakmai minőséget.
Az antigénvizsgálat ugyanis hiába jó módszer a covidfertőzés kimutatására, de a WHO ajánlása alapján is csak bizonyos esetekben használható, amikor tünetes betegekről van szó. A Synlab pedig úgy érezte, nem tudja garantálni, hogy mindig tünetes betegektől veszik a mintát, ezért antigénteszttel nem foglalkozik.
Ez árbevételünkkel is összefügg. 2020-tól, a pandémia óta teljesen átalakult a piac, nagyon sok cég állt rá a covidtesztekre Magyarországon és a világon máshol is. Olyanok is, akik előtte egyáltalán nem foglalkoztak laborvizsgálattal, de látták az üzleti lehetőséget. Szóval nekünk is még nagyobb lenne a bevételünk, ha egyéb covidvizsgálatokat is vállaltunk volna, de így is azt mondom, hogy igen, üzletileg a covid jól jött, már csak azért is, mert idén április 30-ával a Synlab részvényeit bevezették a frankfurti tőzsdére.
Aki azt mondja, hogy üzletileg nem hozott lehetőségeket, vagy nem mond igazat, vagy valamit rosszul csinált.
„Berágtam.” Ez Jakabovics Tibor tömör válasza arra a kérdésre, hogy miért kezdett el fákat ültetni. A természettudományi területről érkező író nem akarta elfogadni, hogy az átlagembernek szorongva kell várnia, hátha a tudomány és a technológia majd egyszer megoldja a globális problémákat. Az író-környezetvédő keze nyomán mostanra több mint kétezer facsemete vert gyökeret, és megjelent a Mókusugrás – Ültess fát! című könyve is, amely felráz, elképeszt, szórakoztat és erőt ad. Számos hasonló szellemű művet várhatunk még a jövőben, mivel Jakabovics Tibor egyúttal megalapította az Equibrilyum Könyvkiadót is, amely független és nem profitorientált stratégiájával egyedülálló lehet a könyvpiacon.
Képzeljenek el valakit, aki két, amúgy biztosan rettentően fontos dolga között mintegy mellesleg gyorsan elültet egy fát. Mivel mostanra a saját környezetében mindenhol facsemeték nőnek, az ültetéshez nap mint nap messzebbre kell barangolnia, vállán az ásóval, hogy megtalálja az aznapi fácska helyét. Hol saját földterületekre ültet, amelyeket kifejezetten ezért vásárolt, hol elhagyott telkekre, közterületre, és néha bizony – gerillamódszerekkel – olyan helyre, ahova talán nem is volna szabad. De ki tiltja meg neki – ahogy Jakabovics Tibor fogalmaz –, hogy „csakazértis” megmentse a Földet? S örömmel látja, hogy többnyire még a kakukkfiókaként elültetett fákat is elfogadja, befogadja a világ. Ha minden jól megy, pár évtized múlva majd árnyékot adnak, lombjukkal megkötik a szén-dioxidot, a port, a légszennyezést, vizet párologtatnak, akár gyümölcsöt is lehet szemezgetni róluk.
Szinte megszállottan ültet fákat – az év minden egyes napján. Nincs olyan, hogy ha egy nap többet ültet, akkor másnap nem kell kimenni. Mindennapi lelkigyakorlattá és testedzéssé vált számára a fák ültetése és gondozása. Hogy mennyire komplex élmény ez, arról a Mókusugrás – Ültess fát! című könyve tanúskodik, amellyel 2021 tavaszára készült el. A különös, magával ragadó könyv több síkon futó szépirodalmi alkotás, amelyben gyermekkori emlékek, kisnovellák, tudományos ismeretterjesztés és az emberiség jövőjéről szóló miniesszék fonódnak össze. A Mókusugrás főszereplői a fák, a nagymama, egy múltbéli falu, egy jövőbeli űrkolónia és az elbeszélő, aki egyre csak ültet és gondolkodik…
Ízig-vérig szépirodalom, ami megnevetteti, meghatja és elgondolkodtatja az olvasót is.
Elgondolkodtatja például arról, hogy valóban ilyen egyszerű volna-e a megoldás, hogy mindenkinek fákat kell ültetnie. Muszáj volt feltennünk ezt a kérdést Jakabovics Tibornak. „Mondok egy hasonlatot arra, hogy az emberiség hogyan viselkedik most” – kezdi lelkesen, és érződik, hogy gyakran találkozik ezzel a tamáskodó kérdéssel. – „Keresztben fekszik egy feldőlt kamion az autópályán, mi pedig száguldunk feléje. De ahelyett, hogy a fékre taposnánk, csak nyomjuk a gázt, és morfondírozunk. Mekkora daru kell majd? Jobbra, vagy balra emeljük ki? Ki vezeti majd a mentőt? Benne lesz a hírekben? És így tovább, záporoznak a kérdések, közben száguldunk a végzetes akadály felé, ahelyett, hogy a fékre lépnénk. Mély meggyőződéssel állítom a faültetésről, hogy az a fékre lépés. Nem oldja meg az összes problémánkat, azonban pár ezer milliárd darab fa elültetése jelentősen lassítaná az katasztrofális folyamatokat, hogy legyen időnk kitalálni, mi a teendő. A fa egy természetes környezetátalakító „üzem”, a sok fa pedig puffer. Ráadásul a faültetés filléres megoldás, mindenki számára elérhető, és mindenki számára élvezhető az eredménye.”
Ez a gondolatmenet érthető, azonban a Mókusugrás szelíd radikalizmussal konkrétan arra buzdít, hogy mindenki azonnal kezdjen el fákat ültetni. Ön is, és mindenki más. Ahogy a Mókusugrást olvassuk, nem is tűnik lehetetlennek. A klímaváltozás kapcsán megszokott katasztrófakommunikációval szemben ez a könyv felszabadító. Érzékelteti, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, de nem lebénít: segít megélni azt az örömöt, amit a természettel való kapcsolat ad. Emlékeztet arra, hogy pár generációval ezelőtt a legtöbb ember számára még magától értetődő volt a természettel való összhang. Szép emlékekből, jó élményekből visz a szöveg olyan jövővíziók felé, amelyeket az olvasó – tehetetlenségérzéséből felrázva – már el is tud képzelni.
De a természetvédő író nemcsak palántákat nevel: a világot átformáló gondolatokról is gondoskodni akar, hogy kikelhessenek. Az általa idén megalapított Equibrilyum Könyvkiadó a saját kezdeményezésű, interdiszciplinárisan tájékozódó kötetei mellett inkubátorként karolja fel azokat az alkotásokat, amelyek érdemesek arra, hogy széles körben megismerjék őket. Kulcsszó: fenntarthatóság és cselekvés. Független és nem profitorientált kiadóként az Equibrilyum egyedülálló lehet a magyar könyvpiacon.
De nem ellentmondás ez, fákat ültetni és papíralapú könyveket nyomni sok példányban? „Egy kifejlett fából átlagosan 40 könyvre elegendő papír készül, mi pedig minden egyes kinyomtatott példányunk után elültetünk egy fát” – feleli Kolozsy Balázs, az Equibrilyum Könyvkiadó vezetője. – „Tehát, ha számszerűen nézzük, a könyveink nyomán nem csökken, hanem nő a fák száma a világban. Emellett minden könyvünk FSC minősítésű papírra készül, azaz tudatos erdőgazdálkodásból származik, ahol az erdő biodverzitását megőrizve gondoskodnak a fák pótlásáról. Azonban a papírgyártás, a nyomtatás és szállítás máshogyan is terheli a környezetet, ezért aktívan keressük azokat a megoldásokat, amelyek kevesebb szennyezéssel járnak. Most épp a papírtakarékos könyvtervezés és zöld nyomdatechnika lehetőségeivel foglalkozunk. De azt gondoljuk, hogy a könyv mint tárgy nem elhagyható, továbbra is fontos szerepe van a hétköznapjainkban.”
Jakabovics Tibor egyetért ezzel. „Az Equibrilyum Könyvkiadó olyan kiadványokat hoz létre és karol fel, amelyek az olvasó társai lesznek a tudatos jövőteremtésben. Ehhez pedig a könyvvel való szoros kapcsolat is hozzátartozik. Egészen máshogyan hat egy műtárgyszerűen szép, kézbe vehető könyv, mint egy e-book. Mi olyan könyveket adunk ki, amelyeket generációk múlva is érdemes lesz levenni a polcról. S hogy a könyv, ahogy a fa is, szó szerint közügy, közös ügy lehessen, a könyvkiadásunk egy része nyílt pályázati rendszer alapján fog történni, amelyet nemsokára meghirdetünk. A befogadókészséget, a párbeszédet szeretnénk képviselni a gondolatok áramlásában.”
De miért Mókusugrás a könyv címe? A szerző elmosolyodik, úgy válaszol: „Az én drága nagymamám azt mondta régen: közel kell ültetni a fákat, úgy, hogy egy mókus át tudjon lendülni egyikről a másikra. Ez a kifejezés szépen mesél a természet szerinti megoldásokról. A természet nem ültet fákat egymástól pontosan 5 méternyire. A természet össze-vissza ültet. És ha megnézzük, a fák lombkoronája a természetes közegben gyorsan összekapcsolódik. Mi, emberek, ugyanolyan közel élünk egymáshoz, mint a fák. Fontos lenne, hogy mi is összekapcsolódjunk, hiszen egymásra vagyunk utalva.”
A hamarosan angol és német nyelven, illetve Scherer Péter színművész előadásában hangoskönyvként is megjelenő Mókusugrás elérhető a nagyobb könyvesboltokban és az Equibrilyum Kiadó honlapján: www.mokusugras.hu
A világszerte szépen felpörgő infláció volt az elmúlt hónapok nagy eseménye, pont miután a világ elkezdte elhinni, hogy örökké alacsony maradhat. A magyar jegybank szeptember végén húzott egy meglepőt, de a hét százalék feletti idei gazdasági növekedés szinte biztosan összejön. A Forbes negyedéves makroösszefoglalója.
Hogyan változik egy szürke, egyhangú szocialista korszakot idéző iparváros pezsgő street art központtá? Az országban szinte egyedülálló módon Kazincbarcikán az önkormányzat lett az egységes koncepció mentén zajló imázsváltás ötletgazdája és motorja, azóta pedig gombamód szaporodnak a köztéri installációk és óriási falfestmények.
Idén is elindul Magyarországon az EY Az Év Üzletembere program, amely olyan hazai vállalkozókat díjaz, akik sikereikkel kivételes gazdasági és társadalmi változásokat érnek el. Rencz Botonddal, az EY nemzetközi vezetőjével többek között arról beszélgettünk, miért olyan különleges ez az elismerés, és kik nyerhetnek idén.
Irodaház-forradalom zajlik a pesti Belvárosban: az Optinvest csapatának van tapasztalata és fantáziája, hogy meglássa a romos épületekben a dicső múltat, na és a jövőt. Kétmilliós kölcsönből indult 18 milliárdos ingatlanportfolió az övék, és egy történet, ami sokkal inkább szól szenvedélyről, kemény munkáról és megérzésről, mint üzleti tervről. Dobos Mátéék üres és lepusztult házakat vásárolnak fel az ötödik kerületben, hogy aztán az utolsó négyzetcentiméterig megújítva adják azokat bérbe jónevű cégeknek. A modell nem csak a Belvárost szépíti és tölti meg élettel, de üzletileg is sikeres.
