Nagy átalakuláson ment át a digitális fizetési infrastruktúra Magyarországon az elmúlt két évben: az innovatív megoldások megjelenése hatalmas lökést adott a piacnak. Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési vezetője szerint fizetési evolúcióban nincs megállás, és erre a teljes piacnak reagálnia kell.
Lassan két éve, hogy elindították az infrastruktúra-fejlesztési programjukat azzal a nem kis vállalással, hogy megduplázzák a kártyaelfogadóhelyek számát Magyarországon. Hogy áll most ez a folyamat?
Ha szigorúan a számok nyelvén kell válaszolnom, akkor is jól látható a változás: az indulás óta 32 bank és pénzügyi szolgáltató csatlakozott a programhoz, és több mint 100 ezer POS terminál került ki a hazai kereskedőkhöz országszerte. Ezzel az ezer főre jutó terminálok száma 17-ről 25,7-re nőtt, és ami nagyon fontos, Budapest mellett vidéken is számos helyen lehetővé vált a bankkártyás fizetés. Tehát a duplázást még nem értük el, de elmondhatjuk, hogy nagy lépésekkel haladunk a cél felé.
Ebben azért fontos szerepe volt a szabályozásnak is, nem?
Miután a leggazdagabb cseh üzletember, Petr Kellner áprilisban, helikopterbalesetben elhunyt, Ladislav Bartoníček vette át a stafétát a PPF Csoport és a Telenort is tulajdonló régiós PPF Telecom élén. Nem egyszerű a feladat – egy kivételes üzleti stratéga nyomdokaiba kell lépni.
Ez a beszélgetés fél évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. A PPF csoport egykori vezetője, a leggazdagabb cseh, Petr Kellner több mint egy évtizeden át elzárkózott a médiától. Utódjával azonban új korszak kezdődik: a harmincéves cégcsoport fellibbentette a függönyt, és kommunikálni kezdett.
Ladislav Bartoníček sok mindenben hasonlít elődjére, Kellnerre. Nem fecseg, halk szavú, nem fogalmaz hangzatosan. Az interjúkat (hát még a fotózást) különösen nem kedveli, sokkal szívesebben töltené az időt munkával. Ennek ellenére magyar földön, a Telenor székhelyén találkoztunk. „Felbukkanni, és felmérni a morált” – így írta le szerbiai, romániai, bulgáriai és szlovákiai útjának célját.
Ladislav Bartoníček végigjárta a csoport közép-európai és balkáni tagjait.
Hogyan értékeli a Telenor itteni működését? Nagyon jól teljesít. Amióta 2018-ban megvettük a Telenort, a magyar kollégáim nagy munkát végeztek. Bevételünk és ügyfeleink száma is nő.
Korábban arról beszéltek, hogy a PPF további távközlési beruházásokat hajtana végre, majd bejelentette, hogy eladja a Telenor Montenegrót a magyar 4iG-nek. A 4iG-vel rendszeresek a tárgyalások. Az eladásban azonban nincs semmi különös. Montenegró részesedése a nyereségből és a PPF Telecom Group csoport EBITDA mutatójából alig haladja meg az egy százalékot. Kis tranzakcióról van szó, nem lesz hatással a régió stratégiájára.
Bolond lennék, ha őt akarnám megformálni magamból.
A 4iG, az Antenna Hungaria vagy más, a magyar kormány által támogatott vállalatok képviselői mutattak érdeklődést a magyar Telenor iránt? Nem tudom, ki mindenki szeretné megvásárolni, a PPF azonban biztosan nem tervezi az eladását.
Másfelé terelve a szót: helyettesíthető Petr Kellner? Emberként, barátként, családapaként nem. Üzleti szempontból ez arról szól, hogy amennyiben a PPF a jövőben működni és növekedni szeretne, nem az a megoldás, hogy Petr Kellnert próbáljuk helyettesíteni, mivel egyedülálló személyiség volt. Úgy kell összeállítani a csapatot, hogy az utána maradt jelentős űrt kitöltsük. Ő ugyanis hihetetlenül széles üzleti skálát volt képes lefedni.
Érez nyomást az új szerepben? Olyan értelemben, hogy önt vagy a tevékenységét Kellneréhez hasonlítanák? Bolond lennék, ha őt akarnám megformálni magamból. Ebben a tekintetben nem érzek, és nem is fejtek ki magamra nyomást. Mint mondtam, másfelé vezet az út. Ahol nyomást érzek, az a felelősség. Hozzászoktam, hogy az üzlet egy bizonyos részéért vagyok felelős, jelenleg viszont a vállalkozás egészéért felelek. Ez nagy teher.
Van, amiben ön lényegesen más, mint Kellner volt? Biztosan. (Hosszú csend.) Néha eltért a véleményünk, ő határozottan több kockázatot vállalt. Ez összefügg azzal, hogy abszolút többségi tulajdonosként másképp működik a döntéshozatal. Rajtad múlik. Én most részben a saját vagyonomért, de elsősorban a család vagyonáért vagyok felelős. Ez biztosan más.
Mivel a top gasztronómia még nem tért magához, a Matusz-Vad közvetlenül bombázza az ínyenceket: lakossági webshopot indít steakekkel, kenguru- és krokodilhússal, más különlegességekkel. Az alapító közben már a generációváltásra készül, bár az az álma, hogy ötvenévesen nyugdíjba menjen, már nem fog teljesülni.
A gasztronómia magyar miniszterelnöke, gasztropápa, az első számú magyar gasztroforradalmár, egyike azoknak, akik a világ egyik legjobb városává tették Budapestet. Molnár B. Tamás mindig megosztó figura volt, de hogy több mint húsz évvel ezelőtt feleségével, Bittera Dórával ők indították el a magyar konyhát és éttermeinket a fejlődés útján, azt még ellenségeik sem vitatják.
Kolodko Mihály monumentális szobrásznak tanult, ma mégis aprócska, Budapest-szerte (és vidéken) elhelyezett gerillaszobrairól ismerik. Nem öncélú művészetről van szó, a szobrocskák úgy teszik magukévá a várost, hogy közben újabb történeteket adnak hozzá.
