„Mit mutatnánk be? Nekem nem volt soha, és most sincs irodám” – válaszolta Bilibók Botond, mikor felkértem, szerepeljen a magyarországi cégvezetők irodáit bemutató sorozatunkban. A Hold Alapkezelő vezérigazgatója világéletében hülyeségnek tartotta, hogy a főnöknek külön szobája legyen. „Mi a nyavalyának jó, hogy a legjobb helyeket a főnök élvezze, ha azt az összes munkatárs megteheti.” A vezérigazgató időnként 0,3 négyzetméteres asztalával helyiségről helyiségre vándorol a szőnyeggyűjteményével kitapétázott folyosón.
Menjünk az ék felé! Az iroda közösségi tere az ék alakú sarokhelyiség, ahol a konyha és egy bárszekrény is helyet kapott (utóbbi egy-egy vészesebb helyzet vagy egy céges buli okán). Az irodában tényleg közvetlen a hangulat (a fotózáskor is rendszeresen fotóbombával próbálkoztak a vezérigazgató háta mögött, de az ő biztatására a munkatársak). A kollégák egy része a koronavírus alatt is szívesebben dolgozott bent, mint home office-ban. Hogy a jövőben hogyan alakul át a működésük, még nem tudják, de biztosak benne, hogy százszázalékos irodai munka nem lesz. „Az már a múlté, mint az antik szőnyegek.”
Szőnyeg A marosvásárhelyi Bilibók családi ingerek miatt már fiatal korában érdeklődött a 16–17. századi erdélyi török szőnyegek iránt. Stoppal bejárta Európát és Anatóliát (Kis-Ázsiát), és felkereste a legnevesebb szőnyegkészítő műhelyeket. „Megnéztem a szőnyegeket, lefotóztam őket, elmentem Isztambulba, megmutattam a képeket, és megkérdeztem, mennyit adnának érte. Felhívtam a kereskedőt, majd autóbuszra tetettem a szőnyegeket. Ebből finanszíroztam az utazásaimat.” A ma is aktív gyűjtő húsz darabot helyezett ki a Hold Alapkezelő helyiségeiben.
A Hungexpo neve ikonikus itthon rendezvénykörökben, ugyanakkor ez az a rendezvényközpont, ami első számú befogadója a nemzetközi üzleti turizmusnak. A méltó színtér megteremtése régi álom, a felújítással és bővítéssel most megvalósulni látszik. A több tízezer ember befogadására is alkalmas konferencia- és kongresszusi központban már most is zajlanak a kiállítások, miközben gőzerővel készülnek 2022-re. Ganczer Gábor vezérigazgatóval beszélgettünk az újjáépítésről és a rendezvényszervezési piac átalakulásáról.
„A kezdetektől tudtuk, hogy ha sikerül a Hungexpo felújítása, az pozitív hatással lesz az egész városra, ez volt a mögöttes motiváció. Az üzleti turizmus jelenleg is a legtöbbet költő turisztikai ágazat, nekünk itt volt egy jó alapunk és egy nagyon erős brandünk, amire felépítettük Közép-Európa legmodernebb és legkorszerűbb konferencia- és kongresszusi központját. A végeredmény azért is ilyen sikeres, mert a Magyar Állam beruházóként hagyta érvényesülni az üzemeltető érdekeit, így szakmai hátteret tudtunk biztosítani a Finta Építész Stúdiónak a tervek készítésekor. A cél az volt, hogy Budapest fel tudjon kerülni arra a kongresszus-szervezői térképre, ahova való” – fogalmaz Ganczer Gábor, aki 2009 óta a Hungexpo vezérigazgatója.
Az ingatlan újjáépítéséről komolyabban 2016 környékén tudtak elkezdeni tárgyalni, az eredmény két új kiállítási csarnok, öt már meglévő, de felújított csarnok, egy új kongresszusi központ és egy új főépület lett. „Egy ilyen méretű felújítás a következő 30 évre megalapozza Budapest üzleti turizmusát. Nem csak méretben növekedtünk, de technológiában és flexibilitásban is óriásit léptünk. A legmodernebb audiovizuális eszközök, sávszélesség és modularitás érhető el az expo teljes területén. A kongresszusi központ plenáris termében 7 perc alatt tudunk auditóriumból síkpadlót csinálni. Prágát és Bécset szeretnénk utólérni, megelőzni a nemzetközi üzleti rendezvények és kongresszusok számában. A technológia, a gyorsaság, a termek változatossága és változtathatósága olyan eszközök a kezünkben, amit nem tudnak figyelmen kívül hagyni a konferenciaszervezők” – meséli a vezérigazgató. A koronavírus miatt átalakuló piacon ez a variálhatóság, a hatalmas területen széthúzható rendezvényszervezés lehetősége egyáltalán nem lesz elhanyagolható.
„A pandémia után pedig mindenki visszakerült a startmezőre, Budapest viszont úgy, hogy kapott egy ilyen eszközt a kezébe. Az újdonság varázsa miatt az elkövetkezendő pár év igencsak kecsegtető. A covid megtanított minket arra is, hogy pont, hogy nem kell temetni az élő rendezvényeket. Már mindenkinek elege van a képernyőkből és vágynak a személyes kapcsolatépítésre. Korábban voltak, akik pedzegették, hogy leáldozhat ennek az iparágnak – erről most szó sincsen. Pont az ellenkezője az igaz. Lesznek változások, aminek, azt gondolom, hogy nyertesei lehetünk. A közeljövőben szerintem hubokra fognak bomlani a nagy világkongresszusok – ázsiai, európai, amerikai bázisokkal, így teljesen új rendezvények kerülhetnek a Közép-Európai piacra is. Gőzerővel készülünk 2022-re, főleg a második felére, amikorra igazán várjuk, hogy a nagy, nemzetközi rendezvények újra beinduljanak.”
Idén is elindul Magyarországon az EY Az Év Üzletembere program, amely olyan hazai vállalkozókat díjaz, akik sikereikkel kivételes gazdasági és társadalmi változásokat érnek el. Rencz Botonddal, az EY nemzetközi vezetőjével többek között arról beszélgettünk, miért olyan különleges ez az elismerés, és kik nyerhetnek idén.
Jancsa János egy évtizede burgerkritikusként lubickolt a kirobbant street food forradalomban, a jó ételekre vágyók itták szavait, a reformer vendéglátók pedig jó értékelésben reménykedtek. Az ismertséget és a tapasztalatot üzlettársaival a Bamba Marha elindítására fordították, ezzel felkínálták a lehetőséget a „burgerpápa” akasztására. Ehelyett további hat burgerezőt nyitottak, idén pedig a 1,5 milliárd forintos árbevételt is elérhetik.
Horváth Zsolt és Judit reggelizője csalóka. Miközben a kicsi nevet viseli, több száz fős rendezvények ellátásáról, egy nagyvállalat munkatársaink ebédeltetéséről, profi szakácsok továbbképzéséről gondoskodik. A KicsiZso igazi nagyvárosi fenegyerek, semmi külcsín, annál több jó kapcsolat.
