Tajti László és Mátravölgyi Nándor egy közös munka kapcsán ismerkedtek meg néhány évvel ezelőtt. Mindkettőjüket erősen foglalkoztatta, hogyan lehetne orvosolni azokat az informatikai kihívásokat, amelyekkel a vállalatok jelentős része küzd. Gyorsan kikristályosodott, hogy a globális információcsere további egyszerűsítésére lenne szükség. 2018-ban meg is alapították közös vállalkozásukat, a Clarabot Zrt.-t, majd nekiláttak saját IT-termékük megtervezésének és fejlesztésének.
Küldd át e-mailben?
„Bőven rendelkezünk saját tapasztalattal és piackutatást is végeztünk számos vállalat bevonásával, hogy azonosítsuk a legégetőbb problémákat és igényeket. Rengeteg közös pontot találtunk: például korlátalan méretű fájl írása, illetve olvasása távolról, és a megosztott adatok feletti teljes kontrol” – mondja Tajti László vezérigazgató, társalapító, hozzátéve, hogy kezdettől olyan eszköz létrehozására törekedtek, amit maguk is szívesen használnak.
A Hungexpo neve ikonikus itthon rendezvénykörökben, ugyanakkor ez az a rendezvényközpont, ami első számú befogadója a nemzetközi üzleti turizmusnak. A méltó színtér megteremtése régi álom, a felújítással és bővítéssel most megvalósulni látszik. A több tízezer ember befogadására is alkalmas konferencia- és kongresszusi központban már most is zajlanak a kiállítások, miközben gőzerővel készülnek 2022-re. Ganczer Gábor vezérigazgatóval beszélgettünk az újjáépítésről és a rendezvényszervezési piac átalakulásáról.
„A kezdetektől tudtuk, hogy ha sikerül a Hungexpo felújítása, az pozitív hatással lesz az egész városra, ez volt a mögöttes motiváció. Az üzleti turizmus jelenleg is a legtöbbet költő turisztikai ágazat, nekünk itt volt egy jó alapunk és egy nagyon erős brandünk, amire felépítettük Közép-Európa legmodernebb és legkorszerűbb konferencia- és kongresszusi központját. A végeredmény azért is ilyen sikeres, mert a Magyar Állam beruházóként hagyta érvényesülni az üzemeltető érdekeit, így szakmai hátteret tudtunk biztosítani a Finta Építész Stúdiónak a tervek készítésekor. A cél az volt, hogy Budapest fel tudjon kerülni arra a kongresszus-szervezői térképre, ahova való” – fogalmaz Ganczer Gábor, aki 2009 óta a Hungexpo vezérigazgatója.
Az ingatlan újjáépítéséről komolyabban 2016 környékén tudtak elkezdeni tárgyalni, az eredmény két új kiállítási csarnok, öt már meglévő, de felújított csarnok, egy új kongresszusi központ és egy új főépület lett. „Egy ilyen méretű felújítás a következő 30 évre megalapozza Budapest üzleti turizmusát. Nem csak méretben növekedtünk, de technológiában és flexibilitásban is óriásit léptünk. A legmodernebb audiovizuális eszközök, sávszélesség és modularitás érhető el az expo teljes területén. A kongresszusi központ plenáris termében 7 perc alatt tudunk auditóriumból síkpadlót csinálni. Prágát és Bécset szeretnénk utólérni, megelőzni a nemzetközi üzleti rendezvények és kongresszusok számában. A technológia, a gyorsaság, a termek változatossága és változtathatósága olyan eszközök a kezünkben, amit nem tudnak figyelmen kívül hagyni a konferenciaszervezők” – meséli a vezérigazgató. A koronavírus miatt átalakuló piacon ez a variálhatóság, a hatalmas területen széthúzható rendezvényszervezés lehetősége egyáltalán nem lesz elhanyagolható.
„A pandémia után pedig mindenki visszakerült a startmezőre, Budapest viszont úgy, hogy kapott egy ilyen eszközt a kezébe. Az újdonság varázsa miatt az elkövetkezendő pár év igencsak kecsegtető. A covid megtanított minket arra is, hogy pont, hogy nem kell temetni az élő rendezvényeket. Már mindenkinek elege van a képernyőkből és vágynak a személyes kapcsolatépítésre. Korábban voltak, akik pedzegették, hogy leáldozhat ennek az iparágnak – erről most szó sincsen. Pont az ellenkezője az igaz. Lesznek változások, aminek, azt gondolom, hogy nyertesei lehetünk. A közeljövőben szerintem hubokra fognak bomlani a nagy világkongresszusok – ázsiai, európai, amerikai bázisokkal, így teljesen új rendezvények kerülhetnek a Közép-Európai piacra is. Gőzerővel készülünk 2022-re, főleg a második felére, amikorra igazán várjuk, hogy a nagy, nemzetközi rendezvények újra beinduljanak.”
A Csepeli Szabadkikötő egyik dokkjának nyolcezer négyzetméteres épületében évi harmincmillió laborvizsgálat zajlik – ez a Synlab és Közép-Európa legnagyobb laboratóriuma. A világ harmadik legnagyobb, Európa első és ma már tőzsdén lévő labordiagnosztikai óriása globálisan is sokat profitált a covidból, cserébe fontos területeket kellett egy időre beáldoznia. Lévai Richárd, a magyar cég ügyvezető igazgatója szívesen térne vissza a női prevenciós laborvizsgálatokhoz, és egy tisztán magyar fejlesztéssel, az okoslelettel dobna nagyot.
Kolodko Mihály monumentális szobrásznak tanult, ma mégis aprócska, Budapest-szerte (és vidéken) elhelyezett gerillaszobrairól ismerik. Nem öncélú művészetről van szó, a szobrocskák úgy teszik magukévá a várost, hogy közben újabb történeteket adnak hozzá.
Mivel a top gasztronómia még nem tért magához, a Matusz-Vad közvetlenül bombázza az ínyenceket: lakossági webshopot indít steakekkel, kenguru- és krokodilhússal, más különlegességekkel. Az alapító közben már a generációváltásra készül, bár az az álma, hogy ötvenévesen nyugdíjba menjen, már nem fog teljesülni.
