Módszertan
Az összeállítás saját gyűjtésen alapul, és célja a városképi jelentőségű új épületek, a fontosabb megújuló történelmi épületek, közterületek, zöldterület-fejlesztések, városnegyed-fejlesztések összegyűjtése volt.
Nemzeti Atlétikai Központ
A Puskás Stadion átalakításával nem igazán maradt atlétikai versenyek lebonyolítására és a profi sportolók edzésére alkalmas stadion Budapesten. Valamiért úgy gondolták, hogy az új központnak a folyóparton lesz a legjobb helye, de ha már így alakult, legalább alkalmas lesz a szabadidő- és az utánpótlássport fejlesztésére is, és lesznek edzőpályák, futókör és street workout is. A terveket a Népművészeti Múzeumot is jegyző Napur Architect készítette.
Liget Budapest
A közelmúlt városépítészeti vitáinak visszatérő toposza volt a „lebetonozott Városliget”. Nos, az eddigi fejlesztések nem erről szóltak, a Millennium Házának felújítása, az új játszóterek, sétányok, kutyafuttató és futókör sokkal többet tettek hozzá az igencsak megkopott park összképéhez, mint amit elvettek. Lassan elkészül a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum is. A nagy kérdés: hogyan tovább? A Kós Károly sétány autómentessé tétele az egész város érdeke, az új Magyar Nemzeti Galéria elhelyezése egyelőre erősen kérdéses. Tény, hogy olyan helyen épülne, ahol eddig is épület állt, de kérdés, szükség van-e rá, hogy egy parkban legyen a város majd mindegyik jelentős méretű múzeuma. Még a legelvetemültebb múzeumlátogatók sem gyakran látogatnak meg több nagy múzeumot közvetlenül egymás után.
Diákváros
A Ráckevei-Duna mentén megépítendő városnegyed mestertervét a Snøhetta Innsbruck csapata készítette, és méltán lenne rá büszke minden nagyváros. Pontosan ezért állt meg az ember kezében az evőpálca, amikor a kormány egy külföldi egyetem építését jelentette be ugyanide, kínai tervek alapján, kínai cégekkel, kínai hitelből. Ferencvárosban, az egykori Nagyvásártelep területén két műemléki védettségű épület áll, az egykori vásárcsarnok és a hozzá kapcsolódó irodaház. Hogy mellette nem fog elférni diákváros és népköztársasági egyetem is, az világos. A világszínvonalú tervek egyelőre a kukában, nincsen új félsziget és csatorna, nincs autómentes negyed. Van Szabad Hongkong út, és valószínűleg a dalai láma sem így értette, amikor arról beszélt, hogy új utat tervez Magyarországra.
Mol-torony
A Budapart-negyedben külön szót érdemel a 120 méteres új cégközpont. A toronyház műfaját a 19. század végének Amerikája termelte ki, amikor a telekárak emelkedése szinte kikényszerítette a felfelé terjeszkedést. Jóllehet magasházakról lassan egy évszázada folyik vita Budapesten is, a 21. század elején egy olajcég vette kézbe a dolgot, orvosolva a város szerintük égető problémáját és az UNESCO Világörökségének részét képező dunai panorámát. Az új torony magasságával a felhőkarcolók versenyében ma már sehol sincs, ott lesz viszont a város látképében a Margit hídtól a belvárosig, de vállalati státuszszimbólumként bizonyára ez is volt a cél.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampusza
Nemcsak az egyetem, hanem az egész városrész életét megváltoztathatja az a fejlesztés, aminek eredményeképp átfogóan megújulhat a Magyar Nemzeti Múzeum mögötti terület. A tervek szerint egyetemi könyvtár, laborok, műszaki és informatikai kutatóközpontok, sportpályák, valamint szakkollégium is helyet kapnak a területen, részben a régi paloták megújításával, részben új épületekben. Az eddig széttagoltan működő egyetem új kampusza 2027-re készülhet el, tovább erősítve a környék egyetemi negyed jellegét.
Etele téri indóház
Az 1884-ben épült Kelenföldi indóház az ország egyik legrégebbi állomásépülete. Az új funkciót kapó épület legfőbb attrakciója egy több száz négyzetméter alapterületű terepasztal lesz egy vasúttörténeti kiállítás részeként, az épülethez pedig egy kilátópont, trainspotterhelyként is szolgáló kortárs rész kapcsolódik az Építész Stúdió elképzelései szerint. A műemléképület előtt az indóházzal közel egyidős gőzmozdony áll majd a szabadtéren.
Budapart
„Ahol nem az autódban, hanem a vízparton ülhetsz órákat, kacsákat és evezősöket nézve” – szól az új lakónegyed egyik reklámja. Nos, a vízpart egy része ma már fizetős, a környék forgalmi dugóiban pedig sokan töltöttek órákat, budapartiak és nem budapartiak. Ettől függetlenül az új negyed már csak méretei miatt is megkerülhetetlen: 54 hektár, tizenöt lakóház és tizenhárom irodaház, egy 180 szobás hotel áll a tervekben. A Lágymányosi-öböl mellett megvalósuló fejlesztés beépítési koncepcióját a dán Adept cégre bízták, az egyes épületeket magyar tervezőirodák készítik. A területen hétezer ember élhet és huszonöt–harmincezer dolgozhat a közeljövőben, az első tömbök már állnak is – éppen ezért ideális esetben a (kötöttpályás) közlekedési kapcsolatoknak kellett volna elkészülniük. A zsúfolt utakkal körbevett terület közlekedési gondjain a fonódó villamos továbbépítése, illetve a Déli Körvasút enyhíthet majd, ha teljesen megnyugtató választ nem is adnak.
Rakpartok
Gyakorlatilag közhelyszámba megy, hogy a Duna-part a város egyik kihagyott nagy lehetősége. A rakpart kövein bukdácsolva eddig olyan csodákat láthattunk, mint a kocsisorok, a szállodahajók, a városnéző hajók stégjei és a szemeteskonténerek – mindenre csábították az embert, csak sétára nem. Először a pesti oldalon, a Margit hídtól délre alakítják át a rakpartot, az eredmény több zöldfelület, kevesebb parkoló, szélesebb járda és sebességkorlátozás (autóknak, a gyalogosokra még nem vonatkozik) lesz.
Andrássy út 3.
Saxlehner András, az akkoriban népszerű Hunyadi-féle keserűvíz forgalmazója Czigler Győző tervei alapján 1884 és 1886 között építtette föl palotáját az egykori Sugárút elején. Az építtető lakása korhű állapotban őrződött meg, az épület fényét Lotz Károly eredeti állapotban megmaradt freskói, ólomüveg ablakok, faragott fa falburkolatok, márványkandallók és velencei csillárok emelik tovább. A műemléki felújításokban remeklő Archikon különleges üvegtetős átriumot hozna létre az udvar helyén, ez egyben a tervezett hotel és a lakások fogadótere is lesz. Az építkezés jelenleg áll.
Corvin Áruház
A Blaha Lujza térével párhuzamosan zajlik az 1920-as évekből származó, sokáig alumíniumdoboz mögé dugott áruházépület megújítása is. A műemléki rekonstrukció keretében felújítják a díszes homlokzatokat és a hatalmas ablakokat is, de újjászületik a belső tér, a kétszintes, üvegtetős csarnokrész is.
Andrássy út 47.
Az Oktogon és a Liszt Ferenc tér között álló elhanyagolt épület sokáig a 2000-es évek ingatlanmutyijainak mementója gyanánt felállványozva várta a megújítását. A Freund Vilmos és Quittner Ervin által tervezett háromemeletes neoreneszánsz bérház földszintjén működött egykor a Palermo kávéház, már csak ezért is megérdemelte a régóta várt, restaurátorok részvételével végbevitt műemléki felújítást. A megerősített épületben tíz luxuslakás és több üzlet kap helyet.
Andrássy út 52.
A svájci származású Haggenmacher Henrik egyaránt érdekelt volt a sörgyártásban, a malomiparban és az ingatlanbizniszben, ebből aztán szép nagy palotát építtetett Schmahl Henrik tervei szerint. Az épületben később könyvtár üzemelt, a 2010-es években itt volt a Hello Baby Bar nevű szórakozóhely is. A korabeli terek közül megújul a főlépcsőház, a neoreneszánsz loggia, megújulnak a szalonok is, a többi helyiségben szállodai szobák kapnak helyet. A műemléki felújítást a neves Archikon, a belső tereket az Este’r Partners építészirodák tervezik.
Rácz Fürdő
A törökkori és Ybl-féle 19. századi épületrészeket is tartalmazó zegzugos komplexum felújítása már egy évtizeddel ezelőtt elkészült, az épület mégsem nyílhatott meg. A fürdő és a hozzá kapcsolódó szálloda története a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. tulajdonába kerülve új mérföldkőhöz érkezett, így hamarosan csobbanhatunk. Annál is inkább, mert itt kaphat helyet a megépítendő gellérthegyi sikló alsó állomása is.
Andrássy út 25.
A Drechsler-palota, még ismertebb nevén a Balettintézet az 1880-as években épült föl a MÁV Nyugdíjintézete számára. Építésze, a magyaros szecesszióról ismertté vált Lechner Ödön ekkoriban tért haza hosszú franciaországi munkájáról, és francia reneszánsz épületet tervezett. A rossz állapotú műemléképület felújítása komoly feladat, ezért a Bánáti + Hartvig Építész Iroda tervezői azt igyekeztek végiggondolni, hogy az ő helyükben mit csinált volna maga Lechner. Az eddig kihasználatlan, nagy belmagasságú tetőtérben egy újabb, ötödik emeleti szobaszint jön létre. Építészeti szempontból még ennél is különlegesebb lesz a belső udvart lefedő, buborékszerűen kifeszülő hártyaszerkezet, amit térben hajlított, edzett, hőszigetelő üvegezés egészít ki. Az egykori kávéház helyén, az Andrássy út felé vendéglátó tér nyílik.
Andrássy út 83–85.
A Kodály köröndi palota 2014-ben kapott lángra. A Kauser József tervezte neoreneszánsz ház műemléki felújítása a végéhez közeledik, a meglévő hatvan lakás mellett negyvennégy új luxuslakást alakítanak ki. Eredeti formájában állították vissza a nyílászárókat, a homlokzati díszítőelemeket, a lépcsőkorlátokat, a kéményfejeket, a párkányzatokat, és új lift is épült.
Operaház
Ybl Miklós mesterműve építésének idején a korszak német és olasz operaházainak építészeti szintézisét, vagyis a 19. század második felének világszínvonalát képviselte. Az elmúlt évtizedek átalakításai azonban alaposan megbontották a neoreneszánsz palota összképét. A falat vörösre festették, a székeket és a kárpitokat is vörösre cserélték, betemették a zenekari árkot, és megemelték a nézőteret. Emiatt nemcsak az összkép, hanem a nézőtér akusztikája is drasztikusan átalakult. A felújítást tervező ZDA-Zoboki Építésziroda azon dolgozik, hogy megszabadítsa az épületet a rárakódott rétegektől. Az összkép a szemben álló hotelépülettel és a környék macskaköves utcáinak felújításával válhat teljessé.
Lánchíd
Szabad szemmel is látható volt, hogy a híd megérett a felújításra. Ennek nyomán a fémfelületek új, az eredetire a lehető legjobban hasonlító kékesszürke színt kapnak. Teljesen újjáépítik a közúti pályalemezt, felújítják a műemlék gyalogoskorlátokat, restaurálják a kőoroszlánokat, a címereket, a feliratokat és minden kőfelületet. Visszakerül Széchenyi István és Sina György bronzcímere, és korhű képek alapján visszaállítják a háromtagú kandelábereket is a láncszerkezeten. Az új szerkezetek jelentős része Csepelen készül. Megújul a díszkivilágítás, és bár sokan szeretnék, ha a híd lényegében gyalogoshíddá alakulna, ezt nem biztos, hogy meg merik lépni.
Andrássy út 92–94.
Megújul a Kodály köröndön álló Hübner udvar is. A Bukovics Gyula által tervezett ház legjellegzetesebb eleme, a négy, toronyszerű tetőidom közül kettő a második világháború alatt megsemmisült. A Studio Kvarc által tervezett rekonstrukció ezeket visszaépíti, a tetőtérben tizenhét luxuslakást alakítanak ki. A lebetonozott udvarokat növényekkel ültetik be, a nyílászárók visszakapják eredeti, a homokkővel harmonizáló párizsi zöld színüket, és megújulnak a kovácsoltvas korlátok, a díszfestett lépcsőház és a burkolatok is.
Gellérthegyi sikló
A Gellérthegy a város egyik legkedveltebb kilátópontja, de a tömegturizmus manapság már nem az andalgásról, a fárasztónak ítélt sétákról szól. A hegyen az év minden napján turistabuszok százai teszik meg az utat fel- és le, ami zajjal és komoly környezetszennyezéssel jár. A sikló ötlete meglepően régi, most már inkább az lenne a meglepő, ha nem valósulna meg. A bejárat a Rácz Fürdő mellett lesz, onnan a sikló az Orom utcáig, egy százméteres szakaszon a föld alatt, aztán egy 4,5 méter magasan lévő pályán halad, óránként akár ezer főt feljuttatva a Citadella sétányig, különösebb környezetterhelés nélkül. Az állomás mellett kávézó is épül a fenti oldalon.
Citadella
A Citadella 1987 óta világörökségi terület része, de a zárt, romos erőd és a hozzá tartozó bazársor minden volt, csak nem a fővároshoz méltó. A felújítási koncepció szerint a zárt falakat megbontják, és átjárhatóvá teszik, kapcsolatot teremtve a környező parkokkal és a visszatelepítendő szőlőkerttel. A kiugró, kerek bástyában a magyarság szabadságküzdelmeire emlékező kiállítás, a belső udvarban több zöld, feszített tükrű tó és panorámateraszos étterem kap helyet.
Budai vár
Az világos, hogy a várral kezdeni kell valamit, és ezzel a problémával, a második világháború óta meglévő tájsebek kezelésével évtizedek óta senki sem tudott érdemben mit tenni. A Nemzeti Hauszmann Program beleállt. A fejlesztés infrastrukturális és tájépítészeti elemeit, a várfalak körüljárhatóvá tételét, a kertkapcsolatok visszaállítását, a liftek és lépcsők építését, az autók kiszorítását nem sokan vitatják, ezek a lépések a terület élhetőbbé tételéhez jelentősen hozzátesznek. A múltbéli, többnyire hiteles másolatként visszaépülő épületek kérdése azonban már megosztóbb, de egyelőre úgy fest, Karakas pasa tornya áll nyerésre.
Blaha Lujza tér
Új térkövek, több zöldfelület, hetven új fa, három új zebra, két Bubi-állomás, köztéri padok, asztalok és a már szinte kötelező elemnek számító szökőkút és vízjáték. Sőt a múltat megidéző részletekre is figyeltek, a metróépítés miatt felrobbantott Nemzeti Színház alaprajzát a térkövekbe vésik, a bordó színházi székek elszórt közterületi székekként köszönnek vissza. A fák alatt vízáteresztő vörös porfír kőburkolatot kap a tér, a buszmegállókra borostyánt futtatnak, és nyílik majd egy pavilonszerű kulturális-vendéglátó épület is.
Normafa
Kevés főváros van, ahol a város területén hegyi sétautak indulnának – nem csoda, hogy a környék kifejezetten népszerű kirándulóhely. A János-hegyig vezető fő sétaút stabilizált murvaburkolatot kapott, az Anna-rét szélén hatalmas játszótér épült, létrejött egy rekortánborítású futókör, és egységes megjelenésű tűzrakóhelyeket, tölgyfapadokat, szemeteseket, térképeket is elhelyeztek a területen. A fejlesztés az 1970-ben átadott Libegő felújításával folytatódik, megújul a két fogadóépület és a kötélpálya, később a Hello Wood tervei szerint megépülhet egy lombkorona-tanösvény is.
Magyar Zene Háza
Bár elsőre furcsa koncepciónak tűnt, egyre inkább úgy látszik, helye lesz a városszövetben és a város kulturális életében is. Lényegében zenei ismeretterjesztő központ, koncertekkel, oktatási programokkal, föld alatti kiállítótérrel. A világhírű japán építész, Fudzsimoto Szószuke (Sou Fujiomoto) elmondta, hogy a tervezéskor a természetből és a zenéből egyaránt inspirálódott, a ház az épített környezet és a természet közti egyensúlyt szeretné megjeleníteni. Nyitott, átjárható, szinte légies épületet tervezett, hatalmas üvegfelületekkel, a lombkoronák szintjén lyukacsossá váló tetővel. Jó esély van rá, hogy a város egyik kortárs jelképévé váljon.
Szervita tér
A hangulatos belvárosi téren egyszerre vannak barokk, klasszicista, szecessziós és modernista építészeti emlékek, ilyen környezetbe tervezni nem egyszerű. Az elmúlt években két építkezés is zajlott a téren, mindkettő szocialista-modernista épület helyén. A tér közepén a Szervita Square Building üvegszoborszerű tömbje kapott helyet a DVM elképzelései szerint, lágy, hullámzó kontúrokkal, tükröződő üvegfelületekkel, árkádos alsó szintekkel. A templom melletti Emerald Residence ehhez képest szigorúbb, szabályosabb épület, az Óbuda Építész Stúdió által tervezett lakóház és butikhotel homlokzata a tartószerkezeteket hangsúlyozó, erőteljes lyukarchitektúrát kapott.
Észak-csepeli közpark
Galériaerdő a Duna-ág mellett, nagy szabad pihenőterek, tisztások, gyalog- és kerékpárutak, sétányok, fás ligetek, ösvények, közösségi kertek, sportpályák, kültéri fitnesz, mászófal és görpark, padok, játszóterek és vizes élőhely is helyet kap az óriási, 36 hektáros területen, az S73 tervei szerint. A „vizes élőhely” valójában egy, a természetes működést közelíteni próbáló vízgazdálkodási rendszer, hasznosítják vele a csapadékvizet is, egyrészt elpárologtatásával javítják a városi mikroklímát, másrészt öntözik vele a zöld felületeket. A tervek szerint a Soroksári-Duna fölött két gyalogos-kerékpáros híd is épül Csepel és Ferencváros között.
Közlekedési Múzeum
Néhány éve még furcsa lett volna leírni, de a város egyik legizgalmasabb fejlesztése a volt Északi Járműjavító héthektáros kőbányai rozsdaövezeti területén zajlik. A MÁV korábbi dízelcsarnokát és környezetét a Diller Scofidio + Renfro építésziroda, valamint a magyar Teampannon elképzelései szerint alakítják át. A világhírű amerikai tervezőiroda legismertebb munkája a New York-i High Line, ahol egy felhagyott iparvasútból alakították ki a város egyik legmenőbb új sétányát és parkját. A budapesti terv legizgalmasabb pontja a régi csarnokhoz csatlakozó új épületszárny: úgy működik majd, mint egy kihúzott üvegfiók, rajta keresztül a Kőbányai út és a Könyves Kálmán körút kereszteződése felől be lehet majd látni a múzeumba.
Kelenföldi városközpont
Ha gigaépítkezés, akkor Újbuda. A Tétényi út és az Etele út kereszteződésénél álló építmény a szocmodern építészeti örökség fontos darabja, amit jól jelez az is, hogy az idei Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának egyik témája volt. Az 1970-es évekből származó négy épület állapota mára ugyan kissé megkopott, de ezen viszonylag egyszerű eszközökkel, bontások és építkezés nélkül lehetne segíteni. Ennek ellenére szinte biztos, hogy az éppen csak befejeződő plázaépítés és lakótömbfejlesztés után a környéknek ismét évekig tartó bontást és építkezést kell elviselnie, mivel a Fővárosi Önkormányzat és a kerület értékesíteni szeretné a régi üzletközpontot, valamint a mellette álló gyorsétteremet, ahol a szabályozás szerint újabb kilenc-tíz emeletes tömböt emelhetnek.
Széllkapu
A Ganz-gyár átalakításával létrejött Millenáris a rozsdaövezeti parkfejlesztés nemzetközi szinten is kiemelkedő példája. A park területét a közelmúltban sikerült kibővíteni, többek között egy hatalmas vertikális zöldfallal, aminek komoly szerepe lehet a környék levegőminőségének és mikroklímájának javításában. A munkálatok utolsó elemeként a tetőszerkezet cseréjével megújul a központi épület, az úgynevezett Fogadócsarnok is, ahol a korábbi kiállítás továbbfejlesztett verziója nyílik meg Álmok Álmodói 2.0 – Világraszóló magyarok néven.
Dél-pesti Centrumkórház
A Szent István Kórház és a Szent László Kórház területén jön létre a város egyik legnagyobb szuperkórháza. A jelenlegi épületekből csak a bejárati pavilon marad meg, egyébként teljesen új épületegyüttes születik a ZDA-Zoboki Építésziroda tervei szerint. Az egykapus rendszer lényege, hogy – a sürgősségi ellátás kivételével – minden beteg és látogató a Nagyvárad tér felől, a metróaluljárón át közelítheti meg a területet, majd a főépületből rögtön a megfelelő helyszínre irányíthatnak mindenkit. A kórházban 1400 ágy kap helyet.
Észak-pesti Centrumkórház
Az új szuperkórházak közül erről tudni a legkevesebbet, egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy az intézmény a Honvéd Kórház fejlesztésével jöhet létre. Az építészeti terveket a Paulinyi & Partners készíti.
Földművelésügyi Minisztérium
A Bukovics Gyula tervezte római reneszánsz stílusú palota az ország első nagy, dualizmus kori államigazgatási épülete volt, de már akkoriban is kiütközött, hogy funkcionálisan nem igazán állja meg a helyét. Az viszont, hogy az épület tetemes részét elbontják, hogy később visszaépítsék, komoly kérdéseket vet fel. Pozitív változás, hogy az épület középen átjárhatóvá válik, viszont a mélygarázs miatt végbevitt hatalmas bontást érdemes lenne átgondolni.
Galvani híd
Új híd épül Dél-Buda, Csepel északi része és Dél-Pest között, mivel a Dunának ezen részén tizenöt kilométer hosszan nincs átkelési pont. Az új, hét kilométer hosszú külső körgyűrű autók ezreitől és évente több millió „fölöslegesen” megtett kilométertől tehermentesíti a belvárost. Az új híd kétszer három forgalmi sávos és villamosközlekedésre is alkalmas lesz.
A nemzetközi pályázaton győztes tervező a holland UNStudio (az ő munkájuk a rotterdami Erasmus híd) és a brit Buro Happold Engineering (sunderlandi New Wear Crossing híd) lett, akik a budapesti hidak tradícióihoz illeszkedő, szimmetrikus, kétpilonos megoldást választottak.
Szent János-kórház
Többéves folyamatban újul meg a Szent János Kórház épületeinek hatalmas, százötvenezer négyzetmétert felölelő területe. Csak hogy a léptéket érzékeltessük: a tizennégy hektáros területen ötven épület van. Mindez teljes egészében, komplex rendszerként újul meg a közműhálózattal együtt. A tervezési feladatokat az ország egyik legnagyobb mérnökirodája, a TSPC nyerte el. Az évente közel egymillió orvos-beteg találkozó helyszínül szolgáló kórház a felújítás alatt is ellátja a betegeket.
Bakáts tér
Az Assisi Szent Ferencről elnevezett templomot idén a tér felújítása követi, így összesen húszezer négyzetméter köztér újul meg. A városban itt alkalmazzák először nagyobb léptékben a gyökereknek több helyet, levegőt, vizet és tápanyagot engedő Stockholm-módszert, amitől a fák nagyobbra nőhetnek, és tovább élhetnek. A Bakáts utca és a Tompa utca egy része is újjászületik a Garten Stúdió Tájépítész Tervező Iroda tervei szerint.
Budapesti Multifunkcionális Sportcsarnok
A népligeti buszpályaudvar szomszédságában épülő csarnok többféle célra, így például a jégkorong, a kosárlabda, a röplabda, a tollaslabda, a vívás, a torna, a tenisz, a korcsolya, a súlyemelés vagy épp a különböző küzdősportok számára is alkalmas, de tarthatók benne konferenciák, koncertek, kiállítások is. Alapvetően a kézilabda hazai bázisát képezi majd a húszezer fő befogadására alkalmas épület, ami így a legnagyobb európai kézilabdaaréna lesz. Skardelli György, a Közti építésze, a Papp László Budapest Sportaréna és a Puskás Stadion tervezője a műfaj hazai specialistájává nőtte ki magát.
Testnevelési Egyetem
Átalakul a BAH-csomópont környéke, a sportpályákat új fasorral és látványos, éjjel LED-világítású kerítéssel választják el a forgalmas csomóponttól. Az Alkotás utcai területen – az eredeti, Hauszmann Alajos-féle 19. századi tömb mellett – multifunkciós sportpálya épül, a főépületben sportfunkciókkal, sporthotellel, a tetőn hatalmas, tízezer négyzetméteres sportterasszal, zöldtetővel és futókörrel. A TSPC tervei szerint készülő kampuszfejlesztés keretében összesen 75 ezer négyzetméter területen újul meg az egyetemi terület, a környező városrészeket is bevonva.
Hotel Dorothea
A Vörösmarty tér szomszédságában, jókora területen zajló építkezés a Mahart-ház, a Futura-ház és egykori az Bankszékház épületét foglalja magában. A műemléki homlokzatokat felújítják, mögöttük visszaállítják a védett terek egy részét, de nagyrészt új épület kerül a falak mögé, többek között hotel, dunai panorámás apartmanok, tetőterasz, sky étterem, növényekkel beültetett, átriumos kávézó lesznek benne.
Postapalota
A Krisztina körút eklektikus-szecessziós irodaépülete a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában születik újjá. Az alsó szinten múzeumot nyitnak, a jegybank szerint „a pénzügyi tudatosság növelésének és a pénzügyi kultúra fejlesztésének” céljából. A saroktoronyban kilátót alakítanak ki, a Várfok utca alatt pedig egy új átjáró nyílik, ahonnan a múzeum is megközelíthető lesz. A költségeket több százmillió forinttal dobja meg két, aranytömböket és a csodaszarvast ábrázoló óriásszobor.
Dél-budai Centrumkórház
Lesz magyar kórház a város szélén! Az uniós források elosztási logikája miatt az elmúlt években a vidék elhúzott a főváros mellett, már ami a kórházak állapotát illeti. A 11. kerületi Dobogó városrészben zöldmezős beruházásban felépülő új szuperkórház ezt igyekszik orvosolni. Az M-Teampannon által tervezett, a tervek alapján világszínvonalú együttesben a hűtést és fűtést földhő biztosítja, intelligens robotok felelnek az ételszállításért, a gyógyszerek szétosztásáért, sőt még a szennyeslogisztikáért is. A szobák egyágyasak lesznek, kivéve a gyermekellátó rész kórtermeit, ahol a szülők ott alhatnak a gyerekek mellett.
Radetzky-laktanya
A Bem téren álló épület eredetileg gabonatárolónak és sütödének épült, ebből alakult át legénységi szállásépületté. Elrendezése miatt ma már használhatatlan, de városképi jelentősége és történeti értéke miatt butaság lett volna teljesen lebontani. A kompromisszum a homlokzatok kulisszaszerű megtartása lett, mögéjük kortárs épületek kerülnek a 3h Építésziroda tervei alapján: a dunai oldalon 130 szobás szálloda, mögötte pedig irodaépület. A Kandó Kálmán utca és a Henger utca között passzázs épül üzletekkel és vendéglátóhelyekkel.
Hungexpo
Megújult a 36 hektáros területen álló hetvenezer négyzetméternyi fedett tér, felépült két új pavilon, valamint Közép-Európa legnagyobb kongresszusi központja huszonkétezer négyzetméteren, a Finta Stúdió tervei szerint.
Pasaréti Páduai Szent Antal Ferences Templom
Az 1930-as években épült templom és a mellette álló buszvégállomás a Pasaréti tér, sőt az egész városrész jelképe, a modern építészet egyik kiváló példája. Megújul a Rimanóczy Gyula által tervezett templom és a hozzá tartozó rendház is, korszerű könyvtár létesül, és új közösségi épület is épül a Sagra Architects tervei alapján.
Mathias Corvinus Collegium
Az állami kötvényekkel alaposan körülbástyázott tehetséggondozó új központ építését fontolgatja a Gellérthegyen, a Hello Wood és a ZDA-Zoboki Építésziroda közös pályaműve alapján. A leírás szerint az épület kontúrja a Kárpátok vonulatait szimbolizálja, vonalvezetése a hegylánc geometriáját követi. A térkompozíció közepén egy torony áll, a tetőkert bejárható és zöld lesz – az ötlet mégsem maradéktalanul népszerű, mivel a régi épület nem menthetetlen, és az is erősen kérdéses, hogy a gellérthegyi környezetben mit okoz az évekig tartó építkezés.
Magyar Nemzeti Levéltár Raktár- és Kutatóközpont
A levéltárakban felbecsülhetetlen értékű iratanyag pihen, egy ország múltjának dokumentumai. A jelenlegi épületek azonban megteltek, szükségessé vált egy új központ felépítése. Az óbudai Lángliliom utcában több mint százezer polcfolyóméter állományt őriznek majd biztonságos körülmények között, tizenkétezer négyzetméteren. Az épületet legalább száz évre tervezik, és speciális tűzvédelmi előírásoknak és klímaszabályozásnak kell megfelelnie. A feladattal megbízott mérnökiroda, a TSPC tervezte az Országos Széchényi Könyvtár Archivális Raktárát is, ott is pótolhatatlan iratanyagot őriznek majd.
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ
Az intézmény a Kárpát-medence legjelentősebb építészeti közgyűjteménye, a magyar építészet örökségvédelmi kutatásával és dokumentálásával foglalkozik. Az új központ a Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán kap helyet, egységet alkotva az itt álló két historizáló szanatóriumépülettel.
Pesterzsébeti Összetartozás-templom
A reformátusok új temploma Makovecz Imre egyik utolsó munkája, egyben első – és talán egyetlen – budapesti temploma.
Mocsárosdűlő
A huszonöt hektáros, 2002 óta védett óbudai terület számos növény- és állatfaj, többek között ritka vízimadár élőhelye. Az érintetlen, mély fekvésű zöldterületet sokszor beépítették volna, most úgy néz ki, valamilyen park jöhet itt létre.
Duna sétány, Pesterzsébet
Új sétány jön létre kis terekkel, pihenőrészekkel, stégekkel a Ráckevei-Duna pesterzsébeti szakaszán, a Gubacsi hídtól délre, a Hullám Csónakházakig. Pár száz méterről van szó, de a vízparti terület sokáig szétszabdalt, elhanyagolt volt.
Néprajzi Múzeum
Jóllehet az intézmény majd százötven éves, még sosem fordult elő, hogy a gyűjtemény az igényei szerint megtervezett épületben kapjon helyet. A park és a Városligeti fasor találkozásánál felépülő múzeumnak egyfajta kapufunkciót kell betöltenie. A tervező, Ferencz Marcel (Napur Architect) egy merész húzással megfordította ezt a kaput: elmondása szerint nem a szó szoros értelmében vett épületet akart létrehozni, hanem egy nagy, meghajlított zöld felületet. A lendületes, íves formájú épület átjáró lesz a város és a park között, a hasznos alapterület nagy része a térszint alatt helyezkedik el. Gyerekmúzeum, modern könyvtár, konferenciaterem és archívum is helyet kap az épületben. Kiállítótereit lesz mivel megtölteni, hiszen a gyűjtemény negyedmillió darabnál többet számlál.
Etele téri városközpont
Budapestnek úgy hiányzott egy újabb pláza, mint egy falat kenyér. A frissen nyitott Etele Plaza a budai oldal legnagyobbja a maga 55 ezer négyzetméterével és 1300 parkolóhelyével. Az építészek mindent megtettek az okos megoldások bevetésével, de az mégis elég talányos, hogy a hirdetésekben a gigaépület mellett miként tűnhet fel eposzi jelzőként a környezetbarát szó. A pályaudvar másik oldalán a 65 ezer négyzetméteres, hullámzó sziluettű Budapest One irodaház épült föl, szintén a Paulinyi & Partners építésziroda tervei alapján. Kelenföld és Őrmező között Európa egyik legnagyobb intermodális csomópontja jön létre, a távolsági buszpályaudvar pedig átkerül az őrmezei oldalra. Több P+R parkoló épül, mivel a jelenlegiek már így is teljes kapacitáson működnek, és remélhetőleg kerül némi parkosított rész is a terekre, mert egy barkácsáruház parkolójában is több zöld van, mint itt.
Tétény-réti családi park
Tematikus játszótér, csúszdapark, szánkódombok, mászófal, trambulin, szabadtéri kondipark, pingpongasztalok, homokos strandröplabdapálya és gyepes focipálya is várja a családokat a Nagytétényi Sváb Emlékhely körüli területen.
Karczag-villa
Svábhegy még kopottas állapotában is egyik legimpozánsabb épülete Hild József tervei szerint családi pihenőháznak épült az 1840-es években. A sokáig elfeledett villaépület – a hírek szerint – Aires Mateus portugál építész tervei szerint születhet újjá a Diana utcában.
Fontana-ház
A Váci utcai üzletház passzázsával, lépcsőzetesen eltolt homlokzatával, erős éleivel, rézborítású, prizma formájú ablakbetéteivel a hazai szocmodern építészet kiváló példája volt az 1980-as évekből, a tulajdonosok mégis a bontás mellett döntöttek. Az új épületben üzlethelyiségeket és nagyméretű lakásokat alakítanak ki.
Nyugati pályaudvar
A Nyugati jelkép, és bár évente tizennyolcmillió utast fogad, állapota bizonyos pontokon mégis olyan volt, hogy trükkmesteri beavatkozás nélkül is alkalmas lehetett zombifilmek forgatására. A tetőszerkezet mellett megújították a pályahálózatot, kicserélték a váltókat, LED-falas utastájékoztató táblát telepítettek, és a vakok és gyengén látók számára úgynevezett taktilis sávok is készülnek. Felújítják a pénztárcsarnok belső boltozatát és az épület tornyait is.
Budai Fonódó villamoshálózat
A forgalmas villamosvonalat a Szent Gellért tértől dél felé, az egyetemek és a már építés alatt álló új városrészek irányába hosszabbítják. Az ötlet jó, de a világ legtöbb pontján előbb építik meg a közlekedési kapcsolatokat, és csak azután a népes negyedeket.
Nyugati felüljáró
Ez az objektum egy szent betontehén, legszívesebben mindenki lebontaná, eddig mégsem mert hozzányúlni senki. Már csak az állapota miatt is előbb-utóbb el kell bontani.
Déli Körvasút
Három új megálló, egy új sínpár, sűrűbb járatok, rövidebb menetidők. Az elővárosi vonatok tíz–tizenöt percenként indulhatnak majd, átszállás nélküli kapcsolatot teremtve a budai és a pesti agglomeráció, valamint a városközpont között.
Bosnyák téri városközpont
Kis túlzással terveztek ide már mindent, de a Bosi eddig nem adta magát. Most úgy néz ki, hogy a korábbi nekiugrások után mégis tervezhet a fővárosban a Zaha Hadid Architects, az immáron Patrick Schumacher vezette iroda kaphatja meg a héthektáros zuglói gigaépítkezést.
Rákos-patak
A korábban tiszta vízű, rákokban gazdag víz az iparosítás idején betonburkolatos csatornává vált, és nem maradt sok köze a természetes állapothoz. Más kerületek jóval korábban léptek, Zugló lemaradt. De jobb később, mint soha, a fejlesztéssel lankássá alakítják a patakmedret, gyalogossétányt alakítanak ki, padokat és köztéri napozóágyakat telepítenek, és elültetnek száz fát, valamint tízezer cserjét és évelő növényt.
Vizafogó park
Lombos fák, tavirózsákkal teli tó, napozószékek és pihenőpadok: a 9300 négyzetméteres, klímavédelmi szempontokat figyelembe vevő ökopark terveit az Archikon készítette el. A neves iroda tervei szerint alakították át a terület szélén azt a panelovit is, amelyik 2019-ben elnyerte a Média Építészeti Díját is.
Illusztrációk: Bárdos László
