Járműjavítóból múzeum, új csepeli közpark, megújuló Operaház és Balettintézet. Budapest szakadatlanul építkezik. Nem mindig úgy változik, ahogy szeretnénk, kicsit sok a bontás, még több a por és a beton, de az legalább a miénk. Lássuk, mi épül a városban!
Módszertan Az összeállítás saját gyűjtésen alapul, és célja a városképi jelentőségű új épületek, a fontosabb megújuló történelmi épületek, közterületek, zöldterület-fejlesztések, városnegyed-fejlesztések összegyűjtése volt.
Nemzeti Atlétikai Központ A Puskás Stadion átalakításával nem igazán maradt atlétikai versenyek lebonyolítására és a profi sportolók edzésére alkalmas stadion Budapesten. Valamiért úgy gondolták, hogy az új központnak a folyóparton lesz a legjobb helye, de ha már így alakult, legalább alkalmas lesz a szabadidő- és az utánpótlássport fejlesztésére is, és lesznek edzőpályák, futókör és street workout is. A terveket a Népművészeti Múzeumot is jegyző Napur Architect készítette.
„Berágtam.” Ez Jakabovics Tibor tömör válasza arra a kérdésre, hogy miért kezdett el fákat ültetni. A természettudományi területről érkező író nem akarta elfogadni, hogy az átlagembernek szorongva kell várnia, hátha a tudomány és a technológia majd egyszer megoldja a globális problémákat. Az író-környezetvédő keze nyomán mostanra több mint kétezer facsemete vert gyökeret, és megjelent a Mókusugrás – Ültess fát! című könyve is, amely felráz, elképeszt, szórakoztat és erőt ad. Számos hasonló szellemű művet várhatunk még a jövőben, mivel Jakabovics Tibor egyúttal megalapította az Equibrilyum Könyvkiadót is, amely független és nem profitorientált stratégiájával egyedülálló lehet a könyvpiacon.
Képzeljenek el valakit, aki két, amúgy biztosan rettentően fontos dolga között mintegy mellesleg gyorsan elültet egy fát. Mivel mostanra a saját környezetében mindenhol facsemeték nőnek, az ültetéshez nap mint nap messzebbre kell barangolnia, vállán az ásóval, hogy megtalálja az aznapi fácska helyét. Hol saját földterületekre ültet, amelyeket kifejezetten ezért vásárolt, hol elhagyott telkekre, közterületre, és néha bizony – gerillamódszerekkel – olyan helyre, ahova talán nem is volna szabad. De ki tiltja meg neki – ahogy Jakabovics Tibor fogalmaz –, hogy „csakazértis” megmentse a Földet? S örömmel látja, hogy többnyire még a kakukkfiókaként elültetett fákat is elfogadja, befogadja a világ. Ha minden jól megy, pár évtized múlva majd árnyékot adnak, lombjukkal megkötik a szén-dioxidot, a port, a légszennyezést, vizet párologtatnak, akár gyümölcsöt is lehet szemezgetni róluk.
Szinte megszállottan ültet fákat – az év minden egyes napján. Nincs olyan, hogy ha egy nap többet ültet, akkor másnap nem kell kimenni. Mindennapi lelkigyakorlattá és testedzéssé vált számára a fák ültetése és gondozása. Hogy mennyire komplex élmény ez, arról a Mókusugrás – Ültess fát! című könyve tanúskodik, amellyel 2021 tavaszára készült el. A különös, magával ragadó könyv több síkon futó szépirodalmi alkotás, amelyben gyermekkori emlékek, kisnovellák, tudományos ismeretterjesztés és az emberiség jövőjéről szóló miniesszék fonódnak össze. A Mókusugrás főszereplői a fák, a nagymama, egy múltbéli falu, egy jövőbeli űrkolónia és az elbeszélő, aki egyre csak ültet és gondolkodik…
Ízig-vérig szépirodalom, ami megnevetteti, meghatja és elgondolkodtatja az olvasót is.
Elgondolkodtatja például arról, hogy valóban ilyen egyszerű volna-e a megoldás, hogy mindenkinek fákat kell ültetnie. Muszáj volt feltennünk ezt a kérdést Jakabovics Tibornak. „Mondok egy hasonlatot arra, hogy az emberiség hogyan viselkedik most” – kezdi lelkesen, és érződik, hogy gyakran találkozik ezzel a tamáskodó kérdéssel. – „Keresztben fekszik egy feldőlt kamion az autópályán, mi pedig száguldunk feléje. De ahelyett, hogy a fékre taposnánk, csak nyomjuk a gázt, és morfondírozunk. Mekkora daru kell majd? Jobbra, vagy balra emeljük ki? Ki vezeti majd a mentőt? Benne lesz a hírekben? És így tovább, záporoznak a kérdések, közben száguldunk a végzetes akadály felé, ahelyett, hogy a fékre lépnénk. Mély meggyőződéssel állítom a faültetésről, hogy az a fékre lépés. Nem oldja meg az összes problémánkat, azonban pár ezer milliárd darab fa elültetése jelentősen lassítaná az katasztrofális folyamatokat, hogy legyen időnk kitalálni, mi a teendő. A fa egy természetes környezetátalakító „üzem”, a sok fa pedig puffer. Ráadásul a faültetés filléres megoldás, mindenki számára elérhető, és mindenki számára élvezhető az eredménye.”
Ez a gondolatmenet érthető, azonban a Mókusugrás szelíd radikalizmussal konkrétan arra buzdít, hogy mindenki azonnal kezdjen el fákat ültetni. Ön is, és mindenki más. Ahogy a Mókusugrást olvassuk, nem is tűnik lehetetlennek. A klímaváltozás kapcsán megszokott katasztrófakommunikációval szemben ez a könyv felszabadító. Érzékelteti, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, de nem lebénít: segít megélni azt az örömöt, amit a természettel való kapcsolat ad. Emlékeztet arra, hogy pár generációval ezelőtt a legtöbb ember számára még magától értetődő volt a természettel való összhang. Szép emlékekből, jó élményekből visz a szöveg olyan jövővíziók felé, amelyeket az olvasó – tehetetlenségérzéséből felrázva – már el is tud képzelni.
De a természetvédő író nemcsak palántákat nevel: a világot átformáló gondolatokról is gondoskodni akar, hogy kikelhessenek. Az általa idén megalapított Equibrilyum Könyvkiadó a saját kezdeményezésű, interdiszciplinárisan tájékozódó kötetei mellett inkubátorként karolja fel azokat az alkotásokat, amelyek érdemesek arra, hogy széles körben megismerjék őket. Kulcsszó: fenntarthatóság és cselekvés. Független és nem profitorientált kiadóként az Equibrilyum egyedülálló lehet a magyar könyvpiacon.
De nem ellentmondás ez, fákat ültetni és papíralapú könyveket nyomni sok példányban? „Egy kifejlett fából átlagosan 40 könyvre elegendő papír készül, mi pedig minden egyes kinyomtatott példányunk után elültetünk egy fát” – feleli Kolozsy Balázs, az Equibrilyum Könyvkiadó vezetője. – „Tehát, ha számszerűen nézzük, a könyveink nyomán nem csökken, hanem nő a fák száma a világban. Emellett minden könyvünk FSC minősítésű papírra készül, azaz tudatos erdőgazdálkodásból származik, ahol az erdő biodverzitását megőrizve gondoskodnak a fák pótlásáról. Azonban a papírgyártás, a nyomtatás és szállítás máshogyan is terheli a környezetet, ezért aktívan keressük azokat a megoldásokat, amelyek kevesebb szennyezéssel járnak. Most épp a papírtakarékos könyvtervezés és zöld nyomdatechnika lehetőségeivel foglalkozunk. De azt gondoljuk, hogy a könyv mint tárgy nem elhagyható, továbbra is fontos szerepe van a hétköznapjainkban.”
Jakabovics Tibor egyetért ezzel. „Az Equibrilyum Könyvkiadó olyan kiadványokat hoz létre és karol fel, amelyek az olvasó társai lesznek a tudatos jövőteremtésben. Ehhez pedig a könyvvel való szoros kapcsolat is hozzátartozik. Egészen máshogyan hat egy műtárgyszerűen szép, kézbe vehető könyv, mint egy e-book. Mi olyan könyveket adunk ki, amelyeket generációk múlva is érdemes lesz levenni a polcról. S hogy a könyv, ahogy a fa is, szó szerint közügy, közös ügy lehessen, a könyvkiadásunk egy része nyílt pályázati rendszer alapján fog történni, amelyet nemsokára meghirdetünk. A befogadókészséget, a párbeszédet szeretnénk képviselni a gondolatok áramlásában.”
De miért Mókusugrás a könyv címe? A szerző elmosolyodik, úgy válaszol: „Az én drága nagymamám azt mondta régen: közel kell ültetni a fákat, úgy, hogy egy mókus át tudjon lendülni egyikről a másikra. Ez a kifejezés szépen mesél a természet szerinti megoldásokról. A természet nem ültet fákat egymástól pontosan 5 méternyire. A természet össze-vissza ültet. És ha megnézzük, a fák lombkoronája a természetes közegben gyorsan összekapcsolódik. Mi, emberek, ugyanolyan közel élünk egymáshoz, mint a fák. Fontos lenne, hogy mi is összekapcsolódjunk, hiszen egymásra vagyunk utalva.”
A hamarosan angol és német nyelven, illetve Scherer Péter színművész előadásában hangoskönyvként is megjelenő Mókusugrás elérhető a nagyobb könyvesboltokban és az Equibrilyum Kiadó honlapján: www.mokusugras.hu
Nagyot fordult a világ Balogh Leventével az elmúlt hét évben. Előző, 2015-ös nagyinterjúnkban és címlapsztorinkban még azt tervezte, hogy kényszerből bevont tőkeerős partnerével az ásványvízpiacon terjeszkedhet tovább, ma viszont már a Szentkirályin túli befektetései kapnak nagyobb hangsúlyt, különösen az ásványvízalapú kozmetikai család. A Cápák között tévéshow-val, vagy a hamarosan induló üzleti tanácsadó webszájtjával és irodájával is tudatosan és nagy erővel építi márkáját, amit akár milliárdos értékűre taksál.
Villogtak a mandzsetták, fodrozódtak a koktélruhák és feszültek az öltönyök: idén is összegyűltek a legnagyobb családi vállalkozások a Forbes Családi Gálájára. Örültünk, hogy végre ezt a rendezvényt is megtarthattuk élőben.
