Több mint 10 évvel ezelőtt arra ébredt a világ, hogy matematikusokból, programozókból verbuválódott cypherpunk nemzetközi közösségek nekiláttak internetre optimalizált, titkosított adattovábbítási rendszerek fejlesztésének, mert úgy gondolták, a demokratizált, mindentől és mindenkitől független informatikai megoldásoké a jövő. Lelkesedésüket a Bitcoin sikere és népszerűsége fűtötte. Így születtek meg az első blokkláncok és váltak a XXI. század legnagyobb virtuális ígéretévé. Vidákovics Attilát, a Dlabs Kft. vezetőjét, a magyar blokklánc technológia és közösség egyik emblematikus figuráját, a Mensa HungarIQa tagját kérdeztük sikerekről és kihívásokról.
Ott volt a kezdeteknél? Hogyan élte meg ezt az időszakot?
Természetesen igen, hiszen azon kevesek közé tartoztam, akit okkal hívtak anno cypherpunknak. Életem legpörgősebb időszaka volt, hiszen jó pár magammal úgy éreztük, meg tudjuk váltani a virtuális pénzvilágot. Mondjuk most is ezt gondolom, csak már cégvezetőként és 10 évnyi tapasztalattal a hátam mögött, ami óriási versenyelőny, különösen a blokklánc fejlesztések piacán.
Mi is pontosan a blokklánc? Milyen igényre ad választ ez a megoldás?
Ha már megvetted, csak jelentkezz be!
Napjainkban a felhasznált energia mennyiségével már tisztában vannak a vállalatok, hiszen ez alapján kell fizetni a számlát. Sok helyen akár még arról is van kép, melyik eszköznek mekkora az energiaigénye és milyen hatásfokkal működik. Viszont elképesztően bonyolult, ha nem lehetetlen megállapítani azt, hogy ez a működés optimális-e, vagy éppen a karbonkibocsátás mekkora és hogyan lehetne kevesebb. Legalábbis a megfelelő mérési rendszerek nélkül biztosan. A Schneider Electric IoT-alapú energiamenedzsment-rendszere okos készülékekkel, vezérlőkkel és folyamatosan fejlesztett applikációkkal támogatja az átlépést az új energiakorszakba. Hajós Balázst, a cég sales igazgatóját kérdeztük arról, hogy mit jelent az Energia 4.0, hogyan növelheti a magyar cégek versenyképességét, miként csökkentheti kibocsátásukat és hozhat akár megtakarítást is számukra.
Számos olyan vállalat van még hazánkban és világszerte is, amelyek az energia 2.0 korszakában ragadtak. Vagyis egyáltalán nem tudják, hogy mire, mennyi energiát használnak pontosan, mint ahogyan azt sem, mekkora a CO2-kibocsátásuk, hiszen nem mérik az energiafogyasztást, nincsenek okosmérőik, és nem rendelkeznek energiamenedzsment-rendszerrel. Ezek a cégek nem csak, hogy nem működnek környezetkímélően, de nem használják ki az energiamenedzsmentben rejlő, a hatékonyságot és versenyképességet növelő lehetőségeket sem. „Világszerte már az energia 4.0-ra való átállás zajlik, vagyis a tiszta, megújuló energiaforrásokon alapuló, megbízható és rugalmas áramellátás kiépítése olyan rendszerek segítségével, amelyek összekötik az energetikai tapasztalatokat a legújabb digitális megoldásokkal” – magyarázza Hajós Balázs. A Schneider Electric sales igazgatója szerint ma már nem kérdés, hogy egy cégnek – legyen az egy nagy ipari termelő, kkv vagy akár mikrovállalkozás – meg kell tudnia mondani, hogy mekkora a CO2-lábnyoma, ellenkező esetben egészen egyszerűen kiszorul a beszállítói láncokból.
„Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a fosszilis energia termelése és felhasználása drága. Ráadásul a klímaszennyezés sincs ingyen, hiszen komoly pénzeket kell fizetni a CO2-kibocsátásért, napjainkban már 100 eurót tonnánként. Érdemes tehát spórolni, különösen, ha erre még pályázati forrást vagy egyéb támogatást is fel lehet használni. Talán sosem volt még olyan időszak itthon, amikor jobban megérte volna energiát megtakarítani, a megtakarítás ugyanis csökkenti a fizetendő számlát, a csökkentésről szóló tanúsítvány eladható a nagy energiaszolgáltatóknak, ráadásul a karbonlábnyom is azonnal mérséklődik” – mondja a Schneider Electric sales igazgatója.
A megtakarításhoz viszont elengedhetetlen, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő adatok. A ma elérhető (gáz és áram) okosmérők, termelés- és épületautomatizálási megoldások, valamint az ezekre épülő energiamenedzsment- és okosiroda-, illetve okosgyárrendszerek feltérképezik az energiafogyasztást, monitorozzák az eszközök élettartamát, javaslatokat tesznek a hatékonyabb működésre. Ugyanígy meggátolják a reaktív áram-
és feszültségingadozás okozta károkat, megelőznek tűzeseteket vagy akár emberéletet veszélyeztető baleseteket.
„Miután vállalati szinten azonosítjuk, hogy pontosan melyik tevékenység mekkora kibocsátásért felelős, megkezdhetjük a kibocsátás drasztikus csökkentését a kiválasztott folyamatok felülvizsgálatával vagy kiváltásával. Sőt, ha pontosan ismerjük a fogyasztásunkat, napelemtelepítéssel vagy közvetlen megújuló energiabeszerzéssel akár nullára is csökkenthetjük a kibocsátásunkat. Az ilyen IoT rendszerek, mint a Schneider Electric EcoStruxure megoldáscsomagja, tehát nem csak mérik a fogyasztást és irányítják a hálózat digitalizált elemeit, hanem folyamatosan analizálják és optimalizálják is azokat a hatékonyság, a fenntarthatóság és nem utolsósorban a biztonság jegyében. Ezek együtt pedig nagy mértékben növelik a magyar vállalkozások regionális és globális versenyképességét” – magyarázza az energiamenedzsment-megoldás lényegét Hajós Balázs.
Ezek a rendszerek képesek beépülni a meglévő vállalatirányítási rendszerekbe és könnyedén kinyerhető riportokat szolgáltatnak a fogyasztásról, CO2-lábnyomról, valamint a hálózat általános állapotáról, hatékonyságáról is.
Hogyan érhető el, hogy egy felnőtt ember önként, lelkesen megváltoztassa a viselkedését úgy, hogy attól neki is, és munkaadójának is jobb legyen? Erre a kérdésre sokan próbáltak jó választ találni a tréningpiacon, de az ActionLabnél úgy tűnik, megvan a megoldás: sorozatnézéssel.
Minden támogatás jól jön a biotermelőknek, de ahhoz, hogy a gazdák elmozduljanak a hagyományos termeléstől, nem csak pénzre van szükség. Interjú Drexler Dórával, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetőjével. Elhangzik a pocakpopuláció szó is.
A háború újabb sokkot okozott a magyar gazdaságban, az inflációs várakozások égbe szálltak, a növekedés drasztikusan lassul. Stagflációs helyzetben kényszerül kemény megszorításokra a következő kormány. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
A királynő asztalára! Novák Tibor, a Nobilis alapítója mindig ezekkel a szavakkal határozta meg, milyen minőséget vár el a termékeiktől. Noha II. Erzsébetnek egyelőre várnia kell az étcsokis almaszirmokra, a mátészalkai cég főleg szárított almából és meggyből készülő snackjei huszonegy országban kaphatók, gyümölcsvágataikat a legnagyobb világmárkák használják. A Nobilis mindezt úgy érte el, hogy az átlagos magyar családi vállalkozásokkal ellentétben a családtagok hosszú évekig három országból intézték a cég ügyes-bajos dolgait. „Nincs lehetetlen, mindent meg tudunk oldani” – mondta hét évvel ezelőtt a Forbesnak Novák Tibor, de a történetet ma már nem ő, hanem lányai mesélik tovább.