Több mint 10 évvel ezelőtt arra ébredt a világ, hogy matematikusokból, programozókból verbuválódott cypherpunk nemzetközi közösségek nekiláttak internetre optimalizált, titkosított adattovábbítási rendszerek fejlesztésének, mert úgy gondolták, a demokratizált, mindentől és mindenkitől független informatikai megoldásoké a jövő. Lelkesedésüket a Bitcoin sikere és népszerűsége fűtötte. Így születtek meg az első blokkláncok és váltak a XXI. század legnagyobb virtuális ígéretévé. Vidákovics Attilát, a Dlabs Kft. vezetőjét, a magyar blokklánc technológia és közösség egyik emblematikus figuráját, a Mensa HungarIQa tagját kérdeztük sikerekről és kihívásokról.
Ott volt a kezdeteknél? Hogyan élte meg ezt az időszakot?
Természetesen igen, hiszen azon kevesek közé tartoztam, akit okkal hívtak anno cypherpunknak. Életem legpörgősebb időszaka volt, hiszen jó pár magammal úgy éreztük, meg tudjuk váltani a virtuális pénzvilágot. Mondjuk most is ezt gondolom, csak már cégvezetőként és 10 évnyi tapasztalattal a hátam mögött, ami óriási versenyelőny, különösen a blokklánc fejlesztések piacán.
Mi is pontosan a blokklánc? Milyen igényre ad választ ez a megoldás?
Ha már megvetted, csak jelentkezz be!
Öt évvel ezelőtti magazinszereplőnk alig győzte magába fojtani 2017-es cikkünkben, mekkora változásra készültek. Az időzítés bája már csak ilyen. Csányi Zoltán fehérnemű- és ruházati webshopja azóta nevet és szintet is váltott. Várost viszont nem, a tulajdonos-ügyvezető a hatodik iksz után is játszi könnyedséggel ingázik Szeged és Pest között. A hdishop.hu-ból lett Dressa történetének folytatása.
ZV-Impex Bt.
Alapítás: 1992
Székhely: Szeged
Tulajdonosok: Csányi Veronika és Csányi Zoltán (ügyvezető)
2016
Árbevétel: 166,7
Adózott eredmény: 7,2
Az egyik első hazai webshop tizenhárom évvel az indulás után beállt egy stabil, nyereséges teljesítményre. Viszont ebben az évben megírtak egy ötéves rebrandingtervet is. „Még annyira az elején voltunk, hogy amikor Laza Bálinttal (a Forbes volt újságírójával – a szerk.) megcsináltuk ezt az interjút, szinte ki sem mertük mondani, milyen hatalmas feladat vár ránk” – emlékszik vissza Zoltán. Menekülni akartak a hdishop.hu névtől, ami – utólag úgy látják – „rossz döntés volt”, nagyban gátolta fejlődésüket a szerencsétlennek bizonyuló névválasztás.
Közben konkurensük lett a Wallis Csoport érdekeltségébe tartozó Dressa, mindig rájuk licitáltak, többet költöttek hirdetésre, jobb keresési eredményeket produkáltak. Szó sem volt még ekkor márkaeladásról, sőt akkortájt közép-európai régiós álmokat is dédelgettek.
2017
Árbevétel: 225,6
Adózott eredmény: 13
„Nem tudjuk őket legyőzni, csak ha felvásároljuk őket” – bökte ki egy ponton Zoltán egyik kollégája 2017-ben. Akkor csak jópofa viccnek tűnt, de idővel valósággá vált. Közben megjelent a Forbes cégportréja Zoltánékról, benne az áthallásos gondolatok: „Első nevük Harisnyadiszkont volt. A vásárlók elkezdték a neten osztani a boltjukat, de csak hdi néven hivatkoztak rá. Túl hosszú volt az eredeti név, úgyhogy hdishop.hu-ra váltottak.”
„Ha új vevő jött, ott csodálkozott, mi ez a szerencsétlen Hidi-hadi. Hívtak minket előtte úgy is, hogy »Kedves Hidishop, Hadishop«. A hdishop.hu sehogy sem volt értelmezhető, ezt csak mi értettük, meg az a néhány fórumozó hölgy, aki elnevezett bennünket anno” – nosztalgiázik jókedvűen Zoltán.
2018
Árbevétel: 310,7
Adózott eredmény: 42,9
Aztán 2018 őszén felröppent a hír: eladósorba kerül a Dressa, hiába öntött egy rakás pénzt a hirdetési piacra a Wallis, végül kiszáll. Zoltánék nagyon menekülnének már az előző névből, a rebrandinges terveket is leegyszerűsítené ez a lehetőség, közben a Dressa is elkezdte önálló márkájának, termékeinek felépítését. Így hát sebtiben bejelentkeztek a márkáért, kezdetét vette a háromkörös tender.
Az új név úgy megy a fejbe, mint kés a vajba.
2019
Árbevétel: 362,3
Adózott eredmény: 35,6
Március 8-án egymás markába csapnak a felek, a Dressa a ZV-Impexé. Öt év titoktartást írtak alá, így az adásvétel összege ismeretlen. Egy hónappal a papírok aláírása után Zoltánék már Dressa néven futnak. „Az új név úgy megy a fejbe, mint kés a vajba – mondja Zoltán. – Amivel mi végigszenvedtünk majd egy évtizedet, azt a névváltás egy csapásra megoldotta.” Már ebben az évben érzékelhetők voltak a szinergiák a működésben is, az árbevételben is.
2020
Árbevétel: 528,3
Adózott eredmény: 83,3
Erősödik a márka és a termékportfólió, zajlanak a termék-, gyártási és varrodai fejlesztések, a covid rátesz még egy lapáttal. Felrobban a járvány alatt az e-kereskedelem, Zoltánék parádés, félmilliárd feletti bevétellel zárják az évet. Mindezt minimális toborzás után is visszafogott, tíz fő alatti létszámmal. „A logisztikai rendszerünknek köszönhetjük – mondja Zoltán. – Annyira leautomatizáltuk, hogy így a háromszorosára nőtt csomagdarabszámot is ki tudtuk szolgálni, belsőleg tudtuk skálázni a munkatársak teljesítményét. Velem együtt, hiszen olykor én is beálltam csomagolni.”
2021
Becsült árbevétel: 520
Becsült adózott eredmény: 40
A még nem végleges tavalyi árbevétel a 2020-as szint körül mozgott, bár az ellátásilánc-válság és a húzómárkák (Triumph, Sloggi, Dorina) áruhiánya okoztak némi kellemetlenséget. Csakhogy már a saját márkás Dressa termékek is tudják kompenzálni a százmilliós nagyságrendű kiesést. A női és férfi Dressa fehérneműk szinte teljesen hazai bérgyártásban készülnek, a többi ruházati termékkörön túl a táskarészlegre is egyre inkább ráfekszenek.
2022
Korábban Zoltán és neje, Veronika az exiten morfondíroztak, de nyugdíj vagy cégeladás helyett most már úgy tűnik, a generációváltásé lesz a főszerep. Két gyermekük közül Árpád egy IT-s cég fejlesztőjeként talált vissza a családi vállalkozáshoz, ma már mint technológiai vezető vállal napról napra nagyobb szerepet a cég életében. Közben a szülők is egyre hátrébb terveznek lépni, bár ez nehéz, elvégre mégiscsak három évtizedes működésük csúcsára értek, bennük is újfajta gondolkodás indult el. Zoltán azért igyekszik tartani a napi nyolc órát, vagy legalábbis „összekötni a kellemest a hasznossal”, például az olasz üzleti utakat Garda-tavi családi csobbanásokkal.
És a használt zoknik?
Zoltán szerelemprojektje, a használt, lyukas zoknikat begyűjtő és újrahasznosító Zokni Csereprogram, köszöni szépen, 23 tonnányi összeszedett zokni után is jól van. De ez még mindig csak a jéghegy csúcsa, ha azt vesszük, hogy egy négyfős család önmagában évi két kiló zoknit fogyaszt el. Zoltán szerint itthon még mindig nem annyira akarnak az emberek áldozatot hozni a környezettudatosságért.
Márpedig magának a használt zokninak elenyésző az értéke ahhoz képest, mennyi energiát, időt és pénzt kell fektetni az újrahasznosításába. Zoltánék ezért iskolákban edukálnak, idén ősszel mélyebben beleássák magukat az e-kereskedelem környezeti terheiről szóló kutatásokba, valamint nyáron újult lendülettel vásárolnak fel ereklyéket tavaly megalapított Zoknimúzeumukba. Szóval ha valakinél akad minél régebbi, eredeti csomagolású zokni, most már tudja, kinél házalhat vele.
Döntéshelyzetek, csapatszellem, egyéni hőstettek, kritikus pillanatok és félrecsúszott életek – ami egy fiktív regényhőst, az vesz körül mindenkit a való életben is. Nem csoda, hogy a gyakorló vezetők szépirodalomból is inspirálódnak, Hesse, Kundera, Márquez vagy Molnár Ferenc hőseihez nyúlnak, ha példákat keresnek békés hétköznapok dilemmáira vagy háborús veszélyhelyzettel terhelt posztpandémiás problémáikra. A Bridge Budapest vállalkozói kultúrát erősító civil szervezet üzleti könyveket ajánló első listája, a Bridge Booklist (Forbes, 2021/12.) után itt a szépirodalmi válogatás. Vezetőktől vezetőknek.
Gyerekkorában minden évben Kijevbe küldték nyelvet tanulni. A moszkvai Lomonoszovon diplomázott történelemből. Kedvenc olvasmányai a háborús történetek. Az első (sok) millióját még a szovjet fővárosban kereste meg, az első autója Zsiguli volt, vidéki tanyáján ma is tucatszámra parkolnak veterán keleti autócsodák. Füzesi Attila sohasem gondolta volna, hogy orosz és ukrán egymás ellen harcol.
Nyomtatott magazinos szerkesztőségben megélni a mindennapos online munkát mindig izgalmas volt. Az elmúlt hónapokban még izgalmasabbnak bizonyult. A Forbes.hu a kezedben forgatott lapokkal egyenértékű büszkeségünk. Büszkén mutogatjuk róla márciusban megírt sztorijainkat, nagy dobásainkat. És még a hibákat is.
Évente nyolc–tíz kenderházat épít fel itthon a műfaj magyar apostola, az exrendőr Horesnyi Béla. A kender szárának eddig alig felhasznált belső, fás részéből, a pozdorjából készítenek „betont” a környezetbarát épületekhez. Béla építette Magyarország első kenderházát 2016-ban, és főként neki köszönhető, hogy országszerte sokasodnak az ilyen otthonok.