Gyerekkorában minden évben Kijevbe küldték nyelvet tanulni. A moszkvai Lomonoszovon diplomázott történelemből. Kedvenc olvasmányai a háborús történetek. Az első (sok) millióját még a szovjet fővárosban kereste meg, az első autója Zsiguli volt, vidéki tanyáján ma is tucatszámra parkolnak veterán keleti autócsodák. Füzesi Attila sohasem gondolta volna, hogy orosz és ukrán egymás ellen harcol.
A kijevi kamasz- és a moszkvai egyetemi évek után volt orosz feleséged, majd orosz dadus a kisgyerekeid mellett. Beszéled a nyelvet, felteszem, vannak orosz és ukrán barátaid is, hogy éled meg ezt a háborút? Mindig az jut az eszembe, hogy 1985-ben olyan területen tanultam oroszul, ahol egy évvel később atomkatasztrófa történt, most pedig háború zajlik, olyan emberek ölik egymást, akik korábban egy országban, békében, barátságban éltek. Akkor még különlegesnek számítottam, hiszen az üdülőben – ahol nagyon sok gyerek volt – én voltam az egyetlen külföldi, mindenki velem akart lenni, mindenki engem akart oroszra tanítani. Fel sem merült, hogy ki honnan jött, Kijevből vagy Moszkvából. Persze, ez még a békés Szovjetunió időszaka volt.
Személy szerint mindkét országnak sokat köszönhetek, kamaszkorom nyarait Kijevben, egyetemi tanulmányaimat Moszkvában töltöttem. Beszélek oroszul, így megismerhettem a kinti emberek gondolkodását, szokásait. Sohasem tapasztaltam, hogy egy moszkvai lenézően beszélt volna a kijeviről. Mindig fontosnak tartottam, hogy a gyerekeim is megtanuljanak oroszul, volt amikor orosz, de volt amikor ukrán dadustól. (A Moszkvában meggazdagodott ismeretlen magyar milliárdos sztoriját és lenyűgöző szocialista veteránautóparkját a 2016. februári Forbesban mutattuk be.)
Az infokommunikációs infrastruktúra-kihelyezést a vállalatok körülbelül tizede alkalmazza itthon, de lassan a többiek is belátják, hogy napjaink bivalyerős felhőszolgáltatásait érdemes használni. A változó környezetre való reagálás a vállalatok fennmaradásának kulcskérdése, melyre megoldást jelenthet a felhőtechnológia által elérhető rugalmasság.
Az online történő digitális folyamatkiszolgálás, az adatbázis- és hálózatkezelés, a szoftveres alkalmazás és az elemzés, vagy a virtuális üzleti asszisztens gyorsabb és hatékonyabb a helyi IT-megoldásoknál, így érdemes olyan szolgáltatót keresni, akitől mindez egy kézből érkezik. Bódi Gábor, a T-Systems Magyarország Strategy & Governance divízió igazgatója szerint ahhoz, hogy a felhőmegoldásokból profitálni tudjunk, jól átbeszélt stratégia és egy kompakt elemekből álló szolgáltatáscsomag kell. A T-Systems a nagyvállalatok digitális szolgáltatójaként hozott létre sokoldalú kiszolgálóbázist, amelyben ma már együttműködnek a Microsoft Azure felhőplatformmal, az Amazonnal, illetve a virtualizálással foglalkozó VMware-rel.
BIZTONSÁG ÉS SZAKÉRTELEM
A T-Systems tudja, hogy az egyre komplexebb informatikai feladatok nagy kihívást jelentenek a vállalkozásoknak. „Az ügyféllel közösen meg kell találnunk, hogy az üzletmenet és az adatbiztonság szempontjából melyek az informatikai háttérszolgáltatásaik legkritikusabb részei, majd jöhet a stratégia kialakítása, ami most leginkább hibrid infrastruktúrában valósul meg” – magyarázta Bódi Gábor. Az igazgatónak meggyőződése, hogy érdemes továbblépni a nagy kapacitású adattárolást és biztonságos, 24 órás adatforgalmazást garantáló T-Systems Cloud & Data Center felé.
A szolgáltatások rendelkezésre állását a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb, 14 ezer négyzetméteres adatközpontjának és a magasan képzett munkatársaiknak köszönhetik. „A szakemberek folyamatos elérhetősége kéz a kézben jár az általunk kínált jövőbiztos infrastruktúrával, benne például mentés és helyreállítással, adatbáziskezelő, adatreplikációs, vagy big data szolgáltatásokkal, home office-t támogató digitális munkakörnyezetekkel és akár AI megoldásokkal” – sorolta a divízióvezető.
CLOUD 50
A Forbes jövő hónapban megjelenő CLOUD 50 listáját támogató T-Systems szakértője úgy véli, a legjobb félszázhoz hasonló, felhőalapokon szolgáltató cégek és startupok száma jelentősen emelkedni fog a következő években, hiszen az egyik legdinamikusabban növekvő piacról van szó. Lévén a felhőtechnológiák menedzseléséhez bármekkora vállalkozás számára tudnak platformot biztosítani, tisztán látják, hogy mindenki optimalizációs megoldásokat keres, mert rugalmasabb és költséghatékonyabb akar lenni. A versenyben az ár-érték arány lesz a döntő, és az, hogy túlbecsült szükségletek kielégítése helyett ki képes adott vállalkozásra szabott digitális ökoszisztémát létrehozni. „A felhő egyik legnagyobb előnye, hogy skálázható, ráadásul gyorsan bővíthető, de ehhez kell egy robusztus partner, aki garantálni tudja, hogy a ’pay-as-you-go’ üzleti modell mentén csak azért fizessen az ügyfél, amit valóban használ” – foglalta össze Bódi Gábor.
Az amerikai Flexport vezérigazgatója az ellátási láncok önjelölt guruja lett 2021-ben. Ryan Petersen nemcsak konténerben gondolkodva keresi a megoldást, de nyolcmilliárd dollárosra nőtt cégének meg kell mutatnia, hogy nem kizárólag egy szokásos szilícium-völgyi hájp dagasztja.
Megrohanták a befektetők az inflációkövető lakossági állampapírt, és igazuk is van, ez tűnik a legjobb védelemnek a jelenlegi gazdasági kilátások mellett. Minden, amire figyelni kell, miközben várjuk a tízszázalékos kamatot.
Több mint tíz év türelmes munka, sok száz órányi ingázás és szárnyasonként plusz két hónap törődés ad extra ízt a szabadtartású beregi csirkének. Meg sok minden más, amire csak Tiszakerecseny képes.
Klisések leszünk, de nem bánjuk. Mostantól rendszeresen a tizedik oldalra (és néha azon túlra is) fogunk gyűjteni szerintünk fontos, ritkán megénekelt infót aktuális, érdekes témákról. Mindezt úgy megkomponálva, hogy akár falra is mehetne a végeredmény. Hívjuk egyelőre a történetet Tíz a tizedikennek (meg van engedve a 1010 átírás is, sőt), első alanyunk pedig Ukrajna.
Több mint 10 évvel ezelőtt arra ébredt a világ, hogy matematikusokból, programozókból verbuválódott cypherpunk nemzetközi közösségek nekiláttak internetre optimalizált, titkosított adattovábbítási rendszerek fejlesztésének, mert úgy gondolták, a demokratizált, mindentől és mindenkitől független informatikai megoldásoké a jövő. Lelkesedésüket a Bitcoin sikere és népszerűsége fűtötte. Így születtek meg az első blokkláncok és váltak a XXI. század legnagyobb virtuális ígéretévé. Vidákovics Attilát, a Dlabs Kft. vezetőjét, a magyar blokklánc technológia és közösség egyik emblematikus figuráját, a Mensa HungarIQa tagját kérdeztük sikerekről és kihívásokról.
