2022. április

Öt évvel ezelőtti magazinszereplőnk alig győzte magába fojtani 2017-es cikkünkben, mekkora változásra készültek. Az időzítés bája már csak ilyen. Csányi Zoltán fehérnemű- és ruházati webshopja azóta nevet és szintet is váltott. Várost viszont nem, a tulajdonos-ügyvezető a hatodik iksz után is játszi könnyedséggel ingázik Szeged és Pest között. A hdishop.hu-ból lett Dressa történetének folytatása.

Klisések leszünk, de nem bánjuk. Mostantól rendszeresen a tizedik oldalra (és néha azon túlra is) fogunk gyűjteni szerintünk fontos, ritkán megénekelt infót aktuális, érdekes témákról. Mindezt úgy megkomponálva, hogy akár falra is mehetne a végeredmény. Hívjuk egyelőre a történetet Tíz a tizedikennek (meg van engedve a 1010 átírás is, sőt), első alanyunk pedig Ukrajna.

Címlap-, Facebook- és főműsoridős arcok egyaránt megfordultak a márciusi Kilövésen. Mindannyian a maguk pályájának szaktekintélyei, de ezen a szinten a napi nyolc óra már aligha elég. Hogy lehet ezt bírni?

Nyomtatott magazinos szerkesztőségben megélni a mindennapos online munkát mindig izgalmas volt. Az elmúlt hónapokban még izgalmasabbnak bizonyult. A Forbes.hu a kezedben forgatott lapokkal egyenértékű büszkeségünk. Büszkén mutogatjuk róla márciusban megírt sztorijainkat, nagy dobásainkat. És még a hibákat is.

2022. február 24. Vlagyimir Putyin hadserege kora reggel megindul Ukrajna ellen, a dátum úgy ég az emlékezetünkbe, mint az igazán sötét történelmi pillanatokat megillető ritka fordulópontok egyike. Ami után átértékeljük a biztonságról és a békéről alkotott képünket, keressük az új kapaszkodókat, és figyeljük a mélyebb összefüggéseket. Nincs jó hírünk: a világ a háborútól függetlenül is a feje tetejére állt, az infláció nélküli nyugodt gazdasági növekedés évtizedének vége.

Putyin addig nem vonul vissza, amíg nem teljesítik a követeléseit, véli Péterffy Tamás

(Thomas Péterffy), az Interactive Brokers alapítója és elnöke. A leggazdagabb magyar származású milliárdos szerint tartós lesz az infláció, és Amerika csak egy államcsőddel és új pénzzel törhetne ki az adósságcsapdából.

Hogyan érhető el, hogy egy felnőtt ember önként, lelkesen megváltoztassa a viselkedését úgy, hogy attól neki is, és munkaadójának is jobb legyen? Erre a kérdésre sokan próbáltak jó választ találni a tréningpiacon, de az ActionLabnél úgy tűnik, megvan a megoldás: sorozatnézéssel.

Megrohanták a befektetők az inflációkövető lakossági állampapírt, és igazuk is van, ez tűnik a legjobb védelemnek a jelenlegi gazdasági kilátások mellett. Minden, amire figyelni kell, miközben várjuk a tízszázalékos kamatot.

Gyerekkorában minden évben Kijevbe küldték nyelvet tanulni. A moszkvai Lomonoszovon diplomázott történelemből. Kedvenc olvasmányai a háborús történetek. Az első (sok) millióját még a szovjet fővárosban kereste meg, az első autója Zsiguli volt, vidéki tanyáján ma is tucatszámra parkolnak veterán keleti autócsodák. Füzesi Attila sohasem gondolta volna, hogy orosz és ukrán egymás ellen harcol.

Hasonló folyamatok hasonló helyzetet kezdenek kialakítani most, mint 1914-ben, mondja Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke és a március végén megjelent A nagy háború százéves nyomában című könyv szerzője szerint olyan szankció nincs, ami kizárólag az oroszoknak fáj, de nem is így kell feltenni a kérdést. Részlet e Forbes.hu-n megjelent nagy interjúból.

Több mint 10 évvel ezelőtt arra ébredt a világ, hogy matematikusokból, programozókból verbuválódott cypherpunk nemzetközi közösségek nekiláttak internetre optimalizált, titkosított adattovábbítási rendszerek fejlesztésének, mert úgy gondolták, a demokratizált, mindentől és mindenkitől független informatikai megoldásoké a jövő. Lelkesedésüket a Bitcoin sikere és népszerűsége fűtötte. Így születtek meg az első blokkláncok és váltak a XXI. század legnagyobb virtuális ígéretévé. Vidákovics Attilát, a Dlabs Kft. vezetőjét, a magyar blokklánc technológia és közösség egyik emblematikus figuráját, a Mensa HungarIQa tagját kérdeztük sikerekről és kihívásokról.

Legalább öt háború vagy terrortámadás okozta sokk hagyott már markáns nyomott a pesti tőzsde indexén 1990 óta. A látványos zuhanások után azonban mindig nagy erősödés jött, és a történelmi recept elég meggyőző: aki a puskaropogásra – lehetőleg nem az első napon – bevásárolt, és legalább három hónapot várt, nem járt rosszul.

Pannon. Telenor. Yettel. Három név, egy mobilszolgáltató. Tizenkét év után ismét váltanak, a norvég anyacég licencét ugyanis nem újította meg a vállalat kelet-európai üzletágát felvásárló cseh PPF Csoport. Interjú Marek Sláčíkkal, a befektetőcég magyar, szerb és bolgár telekommunikációs piacáért felelős ügyvezető igazgatójával a márkaváltás miértjéről, mikéntjéről, a Yettel piaci pozíciójáról és arról, hogyan változik egy vállalat stratégiája, amikor a szomszédban háború van.

Amikor 2006 elején elindult a Chefparade, Kócsa László azt gondolta, öt vagy tíz év lehet az ötletben, a legrégebbi és legnagyobb magyarországi főzőiskola mégis már működése tizenhatodik éve vége felé jár, miközben a legtöbb versenytárs kikopott mellőle. Katalógusában legalább százötvenféle kurzus van, a kurzusok felét mindig műsoron tartják, havonta száz–százhúsz foglalkozást hirdetnek meg, több mint kétszázezren jártak már náluk, és karácsonykor  háromezer fa alatt volt ott a voucherük.

A fiatal magyar asztrobiológus, Dr. Mátyás Bence kutatásai szélesre tárják az űrtechnológiai időkaput a fenntarthatósági problémák leküzdésére és a Mars bolygó Föld-szerűvé alakítására. A növények űrutaztatásán, a Mars terraformálásán és speciális biomarkerek kifejlesztésén dolgozó kutató és munkatársai új fejezetet nyitnak az asztrobiológiában és az űrtechnológiák földi alkalmazásában.

A királynő asztalára! Novák Tibor, a Nobilis alapítója mindig ezekkel a szavakkal határozta meg, milyen minőséget vár el a termékeiktől. Noha II. Erzsébetnek egyelőre várnia kell az étcsokis almaszirmokra, a mátészalkai cég főleg szárított almából és meggyből készülő snackjei huszonegy országban kaphatók, gyümölcsvágataikat a legnagyobb világmárkák használják. A Nobilis mindezt úgy érte el, hogy az átlagos magyar családi vállalkozásokkal ellentétben a családtagok hosszú évekig három országból intézték a cég ügyes-bajos dolgait. „Nincs lehetetlen, mindent meg tudunk oldani” – mondta hét évvel ezelőtt a Forbesnak Novák Tibor, de a történetet ma már nem ő, hanem lányai mesélik tovább.

A Budapest Bike Maffia éves költségvetésének másfélszeresét szedte össze, amióta kitört az ukrajnai háború, de ennek egy részét továbbosztja kevésbé látható, kisebb szervezeteknek. Az évek óta épített civil kurázsi a legrosszabb időkben mutatja meg legjobb arcát. Most sem csalódtak.

Az amerikai Flexport vezérigazgatója az ellátási láncok önjelölt guruja lett 2021-ben. Ryan Petersen nemcsak konténerben gondolkodva keresi a megoldást, de nyolcmilliárd dollárosra nőtt cégének meg kell mutatnia, hogy nem kizárólag egy szokásos szilícium-völgyi hájp dagasztja.

Budapest belvárosának kellős közepén nyitotta meg legújabb és a világon is egyedülálló pop-up szalonját a Pappas Auto, aminek nem csak a lokációja különleges. A Mercedes-Benz Luxury Showroom a márka legizgalmasabb modelljeinek szentélye, ahol az eddigieknél is emlékezetesebb élmény autót vásárolni.

Fájóan hiányzik egy nagy sztori a magyar startuppiacnak annak ellenére is, hogy az állami források még jó ideig ellensúlyozhatják, hogy a világban véget ér egy korszak.

Az inflációs nyomás drasztikusan átszabja a piaci lakáshitelek helyzetét. A tíz éve nem látott átlagkamat-drágulás miatt kiárazódhatnak, a hitelféktől pedig akár ki is záródhatnak azok a hitelfelvevők, akik nem számíthatnak állami támogatásokra. Két mai és egy leendő adós szemével nézzük meg a kamatkörnyezet utóbbi években tett ugrándozásait, a lakáshitelek piacának múltját, jelenét és volatilis jövőjét.

Magyar tőkét magyar startupba! Igen ám, de mi van akkor, ha azért a kevés kompetens csapatért már az első pillanattól versenyeznek a külföldi befektetők is? Fordul a magyar kockázati tőke, és inkább ő megy külföldre. Három magyar befektetőt kérdeztünk a piacok különbözőségéről és egy-egy határon túli üzletükről.

A háború újabb sokkot okozott a magyar gazdaságban, az inflációs várakozások égbe szálltak, a növekedés drasztikusan lassul. Stagflációs helyzetben kényszerül kemény megszorításokra a következő kormány. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.

Napjainkban a felhasznált energia mennyiségével már tisztában vannak a vállalatok, hiszen ez alapján kell fizetni a számlát. Sok helyen akár még arról is van kép, melyik eszköznek mekkora az energiaigénye és milyen hatásfokkal működik. Viszont elképesztően bonyolult, ha nem lehetetlen megállapítani azt, hogy ez a működés optimális-e, vagy éppen a karbonkibocsátás mekkora és hogyan lehetne kevesebb. Legalábbis a megfelelő mérési rendszerek nélkül biztosan. A Schneider Electric IoT-alapú energiamenedzsment-rendszere okos készülékekkel, vezérlőkkel és folyamatosan fejlesztett applikációkkal támogatja az átlépést az új energiakorszakba. Hajós Balázst, a cég sales igazgatóját kérdeztük arról, hogy mit jelent az Energia 4.0, hogyan növelheti a magyar cégek versenyképességét, miként csökkentheti kibocsátásukat és hozhat akár megtakarítást is számukra.

Ahhoz képest, hogy nem egyértelmű, a Meshuga tulajdonképpen bár, szórakozóhely vagy étterem, közel-keleti vonalon egészen jókat lehet enni benne.

Vibráló athéni kreativitás, tengerparti fine dining ehetetlen és páratlan fogásokkal és egy távoli sziget. Ikarosz szigete, a csendes Ikaría, ahol összeérnek az étkezések, feltűnően sok a matuzsálem, és az élet nyugodt ritmusát a szieszta és a fieszta diktálja.

Döntéshelyzetek, csapatszellem, egyéni hőstettek, kritikus pillanatok és félrecsúszott életek – ami egy fiktív regényhőst, az vesz körül mindenkit a való életben is. Nem csoda, hogy a gyakorló vezetők szépirodalomból is inspirálódnak, Hesse, Kundera, Márquez vagy Molnár Ferenc hőseihez nyúlnak, ha példákat keresnek békés hétköznapok dilemmáira vagy háborús veszélyhelyzettel terhelt posztpandémiás problémáikra. A Bridge Budapest vállalkozói kultúrát erősító civil szervezet üzleti könyveket ajánló első listája, a Bridge Booklist (Forbes, 2021/12.) után itt a szépirodalmi válogatás. Vezetőktől vezetőknek.

Az infokommunikációs infrastruktúra-kihelyezést a vállalatok körülbelül tizede alkalmazza itthon, de lassan a többiek is belátják, hogy napjaink bivalyerős felhőszolgáltatásait érdemes használni. A változó környezetre való reagálás a vállalatok fennmaradásának kulcskérdése, melyre megoldást jelenthet a felhőtechnológia által elérhető rugalmasság.

Lényegében a sütő mellől ment a kórházba második gyermeke születésekor az eleinte csak hobbiból cukrászkodó Tóth Melinda. A hétvégékre eső tortamegrendelésektől menekülve aztán átálltak férjével az előre csomagolt granolákra, magkrémekre és gyümölcsszeletekre.

Az ipari kendert az 1958-ban kiadott mezőgazdasági lexikon Magyarország egyik legfontosabb rostnövényének minősíti. Ez jó régen volt, sokat fordult azóta a világ, mindenesetre a közbeszédben manapság a kender inkább negatív kontextusban jelenik meg. Pedig vannak olyan úttörők, akik visszahoznák az itthoni termesztést. Megnéztük, kik ők, hol tartanak, és mi az az ipari kender.

Kálomista Gábor Pál és üzlettársai lassan kilenc éve, „dzsungelharcban” építgetik kenderes vállalkozásaikat. Csúcsévükben 300 hektáron vetettek, termésüket részben külföldön tudják feldolgoztatni. Most új, maguk nemesítette fajtákkal támasztanák fel itthon a termelést, közben már most kendermagrekorderek.

Pálfi Patrik először kacsáknak termelt kendermagot, majd megindult a fantáziája: saját kendermagfeldolgozási módszert alkotott, aztán wakeboardot csinált, idén pedig jön a kendersör és a kenderszappan.

Évente nyolc–tíz kenderházat épít fel itthon a műfaj magyar apostola, az exrendőr Horesnyi Béla. A kender szárának eddig alig felhasznált belső, fás részéből, a pozdorjából készítenek „betont” a környezetbarát épületekhez. Béla építette Magyarország első kenderházát 2016-ban, és főként neki köszönhető, hogy országszerte sokasodnak az ilyen otthonok.

Több tucat hely van Magyarországon, ahol szedd magad! akciók keretében vehetjük meg az epret, almát, cseresznyét, körtét vagy barackot – jóval kevesebb azoknak a termelőknek a száma, akik különlegesebb gyümölcsökre, például fügére, áfonyára vagy fanyarkára hirdetnek hasonlót. Összegyűjtöttük, hol érdemes keresni a Magyarországon nehezen termő gyümölcsöket.

Minden támogatás jól jön a biotermelőknek, de ahhoz, hogy a gazdák elmozduljanak a hagyományos termeléstől, nem csak pénzre van szükség. Interjú Drexler Dórával, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetőjével. Elhangzik a pocakpopuláció szó is.

Több mint tíz év türelmes munka, sok száz órányi ingázás és szárnyasonként plusz két hónap törődés ad extra ízt a szabadtartású beregi csirkének. Meg sok minden más, amire csak Tiszakerecseny képes.

Mi sül ki belőle, ha egy néprajzos-tanár házaspár tormatermesztésbe kezd? Heiték esetében egy apró családi vállalkozás Európa tormaközpontjában, a Hajdúságban, évi hétezer tő növény és negyvenötezer üveg Heit torma. Utóbbi eladásával húsvét után nincs könnyű dolguk, de megoldják a feladatot.

Csak paradicsomból több mint négyszáz fajta, uborka helyett fogyasztható sárgadinnyék és a legkülönfélébb lopótökök – egy fóti kisvállalkozás Magyarországon elfeledett, valamint a világ más tájain ismert, de itthon nem elterjedt élelmiszer-, gyógy- és fűszernövényeket termeszt.