Legalább öt háború vagy terrortámadás okozta sokk hagyott már markáns nyomott a pesti tőzsde indexén 1990 óta. A látványos zuhanások után azonban mindig nagy erősödés jött, és a történelmi recept elég meggyőző: aki a puskaropogásra – lehetőleg nem az első napon – bevásárolt, és legalább három hónapot várt, nem járt rosszul.
Írta: Korányi G. Tamás
A Budapesti Értéktőzsde újkori története 1990-ben rögtön egy invázióval kezdődött. Augusztus másodikán, alig hat héttel a BÉT ünnepélyes megnyitója után Irak Kuvait elleni inváziójának hírére a világ tőzsdéi estek, az olaj és az arany pedig szokás szerint az egekbe szökött. Az S&P index tizenegy százalékot veszített, a hozzánk legközelebbi – és néhány magyar papírt ekkor már forgalmazó – bécsi tőzsde indexe pedig az inváziót követő négy hétben tizenhat százalékkal zuhant. A BÉT azonban – ahol ekkor két részvénnyel, az Ibusszal és a Skálával folyt napi 10–15 millió forintos értékben, 90 percen át a kereskedés – egyáltalán nem reagált. A június 21-én 4900 forintos kibocsátási áron bevezetett Ibusz ugyan augusztusban 10 700-ról 9040 forintra araszolt lefelé, de a Skála részvénye ezalatt 30 300 forintról 48 800-ig emelkedett. Persze, ez a „stabilitás” kizárólag a szűkös kínálatnak volt köszönhető.
Az infokommunikációs infrastruktúra-kihelyezést a vállalatok körülbelül tizede alkalmazza itthon, de lassan a többiek is belátják, hogy napjaink bivalyerős felhőszolgáltatásait érdemes használni. A változó környezetre való reagálás a vállalatok fennmaradásának kulcskérdése, melyre megoldást jelenthet a felhőtechnológia által elérhető rugalmasság.
Az online történő digitális folyamatkiszolgálás, az adatbázis- és hálózatkezelés, a szoftveres alkalmazás és az elemzés, vagy a virtuális üzleti asszisztens gyorsabb és hatékonyabb a helyi IT-megoldásoknál, így érdemes olyan szolgáltatót keresni, akitől mindez egy kézből érkezik. Bódi Gábor, a T-Systems Magyarország Strategy & Governance divízió igazgatója szerint ahhoz, hogy a felhőmegoldásokból profitálni tudjunk, jól átbeszélt stratégia és egy kompakt elemekből álló szolgáltatáscsomag kell. A T-Systems a nagyvállalatok digitális szolgáltatójaként hozott létre sokoldalú kiszolgálóbázist, amelyben ma már együttműködnek a Microsoft Azure felhőplatformmal, az Amazonnal, illetve a virtualizálással foglalkozó VMware-rel.
BIZTONSÁG ÉS SZAKÉRTELEM
A T-Systems tudja, hogy az egyre komplexebb informatikai feladatok nagy kihívást jelentenek a vállalkozásoknak. „Az ügyféllel közösen meg kell találnunk, hogy az üzletmenet és az adatbiztonság szempontjából melyek az informatikai háttérszolgáltatásaik legkritikusabb részei, majd jöhet a stratégia kialakítása, ami most leginkább hibrid infrastruktúrában valósul meg” – magyarázta Bódi Gábor. Az igazgatónak meggyőződése, hogy érdemes továbblépni a nagy kapacitású adattárolást és biztonságos, 24 órás adatforgalmazást garantáló T-Systems Cloud & Data Center felé.
A szolgáltatások rendelkezésre állását a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb, 14 ezer négyzetméteres adatközpontjának és a magasan képzett munkatársaiknak köszönhetik. „A szakemberek folyamatos elérhetősége kéz a kézben jár az általunk kínált jövőbiztos infrastruktúrával, benne például mentés és helyreállítással, adatbáziskezelő, adatreplikációs, vagy big data szolgáltatásokkal, home office-t támogató digitális munkakörnyezetekkel és akár AI megoldásokkal” – sorolta a divízióvezető.
CLOUD 50
A Forbes jövő hónapban megjelenő CLOUD 50 listáját támogató T-Systems szakértője úgy véli, a legjobb félszázhoz hasonló, felhőalapokon szolgáltató cégek és startupok száma jelentősen emelkedni fog a következő években, hiszen az egyik legdinamikusabban növekvő piacról van szó. Lévén a felhőtechnológiák menedzseléséhez bármekkora vállalkozás számára tudnak platformot biztosítani, tisztán látják, hogy mindenki optimalizációs megoldásokat keres, mert rugalmasabb és költséghatékonyabb akar lenni. A versenyben az ár-érték arány lesz a döntő, és az, hogy túlbecsült szükségletek kielégítése helyett ki képes adott vállalkozásra szabott digitális ökoszisztémát létrehozni. „A felhő egyik legnagyobb előnye, hogy skálázható, ráadásul gyorsan bővíthető, de ehhez kell egy robusztus partner, aki garantálni tudja, hogy a ’pay-as-you-go’ üzleti modell mentén csak azért fizessen az ügyfél, amit valóban használ” – foglalta össze Bódi Gábor.
Minden támogatás jól jön a biotermelőknek, de ahhoz, hogy a gazdák elmozduljanak a hagyományos termeléstől, nem csak pénzre van szükség. Interjú Drexler Dórával, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetőjével. Elhangzik a pocakpopuláció szó is.
Az inflációs nyomás drasztikusan átszabja a piaci lakáshitelek helyzetét. A tíz éve nem látott átlagkamat-drágulás miatt kiárazódhatnak, a hitelféktől pedig akár ki is záródhatnak azok a hitelfelvevők, akik nem számíthatnak állami támogatásokra. Két mai és egy leendő adós szemével nézzük meg a kamatkörnyezet utóbbi években tett ugrándozásait, a lakáshitelek piacának múltját, jelenét és volatilis jövőjét.
Döntéshelyzetek, csapatszellem, egyéni hőstettek, kritikus pillanatok és félrecsúszott életek – ami egy fiktív regényhőst, az vesz körül mindenkit a való életben is. Nem csoda, hogy a gyakorló vezetők szépirodalomból is inspirálódnak, Hesse, Kundera, Márquez vagy Molnár Ferenc hőseihez nyúlnak, ha példákat keresnek békés hétköznapok dilemmáira vagy háborús veszélyhelyzettel terhelt posztpandémiás problémáikra. A Bridge Budapest vállalkozói kultúrát erősító civil szervezet üzleti könyveket ajánló első listája, a Bridge Booklist (Forbes, 2021/12.) után itt a szépirodalmi válogatás. Vezetőktől vezetőknek.
Több mint tíz év türelmes munka, sok száz órányi ingázás és szárnyasonként plusz két hónap törődés ad extra ízt a szabadtartású beregi csirkének. Meg sok minden más, amire csak Tiszakerecseny képes.
