Legalább öt háború vagy terrortámadás okozta sokk hagyott már markáns nyomott a pesti tőzsde indexén 1990 óta. A látványos zuhanások után azonban mindig nagy erősödés jött, és a történelmi recept elég meggyőző: aki a puskaropogásra – lehetőleg nem az első napon – bevásárolt, és legalább három hónapot várt, nem járt rosszul.
Írta: Korányi G. Tamás
A Budapesti Értéktőzsde újkori története 1990-ben rögtön egy invázióval kezdődött. Augusztus másodikán, alig hat héttel a BÉT ünnepélyes megnyitója után Irak Kuvait elleni inváziójának hírére a világ tőzsdéi estek, az olaj és az arany pedig szokás szerint az egekbe szökött. Az S&P index tizenegy százalékot veszített, a hozzánk legközelebbi – és néhány magyar papírt ekkor már forgalmazó – bécsi tőzsde indexe pedig az inváziót követő négy hétben tizenhat százalékkal zuhant. A BÉT azonban – ahol ekkor két részvénnyel, az Ibusszal és a Skálával folyt napi 10–15 millió forintos értékben, 90 percen át a kereskedés – egyáltalán nem reagált. A június 21-én 4900 forintos kibocsátási áron bevezetett Ibusz ugyan augusztusban 10 700-ról 9040 forintra araszolt lefelé, de a Skála részvénye ezalatt 30 300 forintról 48 800-ig emelkedett. Persze, ez a „stabilitás” kizárólag a szűkös kínálatnak volt köszönhető.
A fiatal magyar asztrobiológus, Dr. Mátyás Bence kutatásai szélesre tárják az űrtechnológiai időkaput a fenntarthatósági problémák leküzdésére és a Mars bolygó Föld-szerűvé alakítására. A növények űrutaztatásán, a Mars terraformálásán és speciális biomarkerek kifejlesztésén dolgozó kutató és munkatársai új fejezetet nyitnak az asztrobiológiában és az űrtechnológiák földi alkalmazásában.
A Design Terminal ESA BIC Hungary űripari startup inkubációs programjának első szakmai rendezvényén jártunk, amelyen a hazai űrkutatás szereplői és az Európai Űrügynökség is képviseltette magát. A kifejezetten inspiráló, lelkes fiatal kutatókból és tapasztalt szakemberekből álló fórumon Dr. Mátyás Bence innovatív víziót tárt a közönség elé: „Mielőtt embereket juttatnánk a Marsra, egy extrém zord környezetbe, logikusabb volna kezdetben talamikróbákat kitelepíteni, amelyeknek több esélyük van a túlélésre és a légkör dúsítására. Fokozatosan kell felpezsdíteni a talaj-mikrobiológiai életet a vörös bolygón ahhoz, hogy alkalmassá tegyük azt a humán berendezkedésre. Erre keressük a megoldásokat kutatásainkban, miközben olyan szenzorokat és analitikai eszközöket fejlesztünk, például a Microchip Elektroforézist, amelyek a Földön is hasznosíthatók.”
A Genesis Sustainable Future Kft. hosszútávú küldetése a fenntartható jövő megvalósítása, a földi környezet és az emberi élettér több bolygóra való kiterjesztése által. A Mars kolonizálását előkészítő szakaszban, a vörös bolygó Földszerűvé alakításában vállal szerepet a cég, elsősorban növények űrutaztatásával, valamint a küldetést kiszolgáló technológiai fejlesztésekkel és kutatási eredményekkel. Az utóbbi években fokozott figyelem irányul az űrtechnológia földi hasznosítására, Magyarországon a Design Terminal vezeti az Európai Űrügynökség (ESA) start-up inkubációs programját. A Business Incubation Center Hungary (BIC) szakmai, kapcsolatépítési és anyagi támogatással segíti azokat a startup vállalkozásokat, amelyek űrkutatásra alapozva fejlesztenek innovatív technológiákat Magyarországon.
A Genesis 1:11™ megközelítése szerint a növényeket a mesterséges dómokon kívül, közvetlenül a földöntúli talajokba gyökereztetnék, ami támogatja a földi talajmikrobák regolitba jutását. A cég úttörő szerepet tölt be a növények korai stresszreakcióinak felismerésében is (bővebb információ: glycoplants.org).
FÖLDI HASZNOSÍTÁS
A Mars terraformálása mellett, a Genesis Sustainable Future Kft. földi problémák megoldását is felvállalja. A cég tevékenysége által több, nagy piaci potenciállal rendelkező termék születik: Microchip Elektroforézis alapú eszközök (kevés energia- és vegyszerigénnyel lehetővé tesz nagy ismétlésszámú analitikai mérést a helyszínen); precíziós agrárgazdálkodási eszközkészlet (talaj- és növényi stresszmonitoring rendszerek); biomarkerek (főleg növényélettani, továbbá a rákkutatásban és a cukorbetegség korai diagnosztizálásában is alkalmazható indikátorok).
A növények űrutaztatásának nélkülözhetetlen feltétele a legmodernebb növényi stresszdetektáló eszközök és technológiai megoldások fejlesztése. A cég kutatási eredményei azt igazolják, hogy a növényi szabad cukorstruktúrák megismerése kulcsfontosságú szerepet játszik a növények korai stresszfelismerésében. Ennek ellenére, jelenleg elenyésző mennyiségű nyílt hozzáférésű növényi glikán-attribútum található a szakirodalomban– eddig csak 4 darab növényben detektált glikánprofilt tettek közzé a szakterületen széleskörűen elismert GlycoStore adatbázisban. Az adatok szűkös mivolta nem szerencsés, mivel a glikolízis nagyon fontos a növénytudományban, ugyanis módosíthatja a fehérjék különböző biológiai funkcióit, és befolyásolhatja a növények fejlődését, növekedését és fiziológiáját. A cég elsőként hozta összefüggésbe a növények tápanyaghiányos tüneteit és a PCT-FNG profilokban beállt változásokat (Mátyás et al., 2021).
A cég által fejlesztett szenzorok piaci értékesíthetőségét igazolja, hogy a know-how-t több mint 2 milliárd forintra értékelték fel.
VÁLLALKOZÁSOK SZEREPE AZ ŰRIPARBAN
„Az űrkutatásról leginkább az a kép él az emberek fejében, hogy robusztus ipari szereplők robusztus műholdakat építenek évtizedeken keresztül, hatalmas költségvetéssel. Ehhez képest ma már rengeteg olyan területe létezik az iparágnak, ahol startupok is be tudnak kapcsolódni a munkába. A szoftverfejlesztés és a digitalizáció is sokféle formában kaphat szerepet az űrkutatásban, de fordítva is igaz, az űrtechnológiák földi hasznosítása is igen széleskörű. Az agrárium, a járműipar, az orvostudomány is mind-mind használnak űrtechnológiát. Szemléletes példái ennek a vadkárok felmérésére használt műholdképek, a sugárzás mérését végző doziméterek vagy a különböző élettani funkciók mérésére kifejlesztett szenzorok. Ezek mind gondos tervezést igényelnek és mind alkalmaznak valamilyen, űriparhoz kapcsolódó technológiát” – avat be Jónás László, a Design Terminal szakmai vezetője, hogyan profitálhatnak az induló vállalkozások abból, ha csatlakoznak az űriparhoz.
Az ME lézerdetekcióval (LIF) a kapilláriselektroforézis (CE) legkorszerűbb, miniatürizált változata. Az ME-LIF alapú műszerek előnyei a következők: (a) a minta gyorsabb és egyszerűbb előkészítése a CE-tömegspektrométer-kapcsoláshoz képest; (b) a minimális tömeg / teljesítmény / térfogatigény által nagyobb számú helyszíni mérés végezhető el (Mátyás et al., 2018); (c) rövid elemzési idő: a glikánok kimutatása mellett elemezhetőek aminosavak és lipidek is; (d) alacsony költségű és minimális energiafogyasztás, (e) a miniatürizálás, a hordozhatóság és a mikro-gyártási technológiákkal való kompatibilitás (Szarka 2020).
Javasolt hazai felhasználási területek:
agráriumban: mű, és -biotrágya hatáselemzés, növényi betegségek (elsősorban
gabonák, és zöldségek) és tápelemhiány korai kimutatása (nagytermelőknek),
talaj, talajvíz szennyezés elemzés
humán-felhasználás: cukorbetegség korai diagnosztizálása, rákkutatás
gyógyszeripar (biomarker fejlesztés).
Információ, növényi és talajszenzorok megrendelése: genesissus.eu vagy info@genesissus.eu
Referenciák:
Mátyás et al. (2018). Decision support algorithm for the selection of analytical methods in organic compounds detection for future extraterrestrial exploratory missions. ELECTROPHORESIS (Wiley) 39
Mátyás et al. (2021). Determination of complex type free, non-conjugated oligosaccharide glucose unit values in tomato xylem sap for early detection of nutrient deficiency. ELECTROPHORESIS (Wiley) 42
Szarka (2020). Greening Capillary Electrophoresis, a promising sprout of Separation Science toward sustainability. DRC Sustainable Future, 1(1)
Döntéshelyzetek, csapatszellem, egyéni hőstettek, kritikus pillanatok és félrecsúszott életek – ami egy fiktív regényhőst, az vesz körül mindenkit a való életben is. Nem csoda, hogy a gyakorló vezetők szépirodalomból is inspirálódnak, Hesse, Kundera, Márquez vagy Molnár Ferenc hőseihez nyúlnak, ha példákat keresnek békés hétköznapok dilemmáira vagy háborús veszélyhelyzettel terhelt posztpandémiás problémáikra. A Bridge Budapest vállalkozói kultúrát erősító civil szervezet üzleti könyveket ajánló első listája, a Bridge Booklist (Forbes, 2021/12.) után itt a szépirodalmi válogatás. Vezetőktől vezetőknek.
Fájóan hiányzik egy nagy sztori a magyar startuppiacnak annak ellenére is, hogy az állami források még jó ideig ellensúlyozhatják, hogy a világban véget ér egy korszak.
Öt évvel ezelőtti magazinszereplőnk alig győzte magába fojtani 2017-es cikkünkben, mekkora változásra készültek. Az időzítés bája már csak ilyen. Csányi Zoltán fehérnemű- és ruházati webshopja azóta nevet és szintet is váltott. Várost viszont nem, a tulajdonos-ügyvezető a hatodik iksz után is játszi könnyedséggel ingázik Szeged és Pest között. A hdishop.hu-ból lett Dressa történetének folytatása.
