Ismét rendkívüli esemény írta felül az idei év gazdasági folyamataira vonatkozó összes várakozást. Háború nélkül is kiélezett helyzetben, inflációs környezetben, elszálló hiány mellett próbált a magyar kormány pénzt szórva elevickélni a választásig, Ukrajna lerohanása után azonban tovább súlyosbodtak a külső körülmények. Bárki lesz is kormányon, méretes kiigazításra kényszerül, és még ott a para, hogy a covid újra bekavar valamikor.


A helyzet igazán komolyra fordulását jól mutatja például az, hogy a magyar jegybank tavaly szeptemberben 3,5 százalékos inflációt becsült az idei évre, a decemberi inflációs jelentésben 4,7–5,1 százalékos sávot adott meg, a mostani, márciusiban pedig 7,5–9,8 százalékost. Ennyire széles sávot még nem láttunk, és jól mutatja a ritkán látható nagy bizonytalanságot. Közben a növekedési előrejelzést 2,5–4,5 százalékra rontották, aminek az alsó értéke azt jelentené, hogy az év elejének gyors növekedése után az év további részében gyakorlatilag nullára esik a bővülés.