A háború újabb sokkot okozott a magyar gazdaságban, az inflációs várakozások égbe szálltak, a növekedés drasztikusan lassul. Stagflációs helyzetben kényszerül kemény megszorításokra a következő kormány. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
Ismét rendkívüli esemény írta felül az idei év gazdasági folyamataira vonatkozó összes várakozást. Háború nélkül is kiélezett helyzetben, inflációs környezetben, elszálló hiány mellett próbált a magyar kormány pénzt szórva elevickélni a választásig, Ukrajna lerohanása után azonban tovább súlyosbodtak a külső körülmények. Bárki lesz is kormányon, méretes kiigazításra kényszerül, és még ott a para, hogy a covid újra bekavar valamikor.
A helyzet igazán komolyra fordulását jól mutatja például az, hogy a magyar jegybank tavaly szeptemberben 3,5 százalékos inflációt becsült az idei évre, a decemberi inflációs jelentésben 4,7–5,1 százalékos sávot adott meg, a mostani, márciusiban pedig 7,5–9,8 százalékost. Ennyire széles sávot még nem láttunk, és jól mutatja a ritkán látható nagy bizonytalanságot. Közben a növekedési előrejelzést 2,5–4,5 százalékra rontották, aminek az alsó értéke azt jelentené, hogy az év elejének gyors növekedése után az év további részében gyakorlatilag nullára esik a bővülés.
Lényegében a sütő mellől ment a kórházba második gyermeke születésekor az eleinte csak hobbiból cukrászkodó Tóth Melinda. A hétvégékre eső tortamegrendelésektől menekülve aztán átálltak férjével az előre csomagolt granolákra, magkrémekre és gyümölcsszeletekre.
„Jogász a végzettségem, és a közigazgatásban dolgoztam, de amikor egyéves lett a kisfiunk, gondoltuk, a gyereknevelés mellett kiszállításra sütök tortákat, sütiket” – meséli Tóth Melinda. Találtak is pesthidegkúti otthonuk közelében egy kis kiadó üzlethelyiséget – műhelynek épp elég volt, helyben árusítani nem is akartak. Férje, Lukács Miklós az MKB treasuryjében dolgozott, és munkaidő után szórólapozott, hirdette az induló vállalkozást, ahol tudta. A helyiek és néhány rendezvényszervező hamar megszerette a minőségi alapanyagokból készülő sütiket, és a családi kisvállalkozás – amit Melinda becenevéből keresztelt Mendulára – 2016-ban máris ötmillió forintos forgalmat ért el. „Az első pár évben azért nem nőttünk, mert nem költöttünk marketingre” – mondják. Közben minden hétvégéjüket és az ünnepnapokat is elvitte a munka, a rendelések ugyanis jellemzően ekkorra jöttek, főleg az esküvőszezonban.
Amikor 2017 márciusában Melinda a második gyermeküket várta, rendeltek tőle egy bonyolult csokitortát, éppen arra a napra, amikorra ki volt írva. „Nem tudtam meggyőzni a vevőt, hogy kockázatos lesz, mert nem tudni, mikor fogok szülni. Aztán előző nap, amikor kezdtek jönni a fájások, gyorsan nekiálltam, hogy még elkészüljön. Másnap délben megszületett Panni, a férjem meg kiszállította a tortát. És akkor úgy döntöttünk, elengedjük a sütis vonalat, és inkább az előre készletezhető, csomagolt – mellesleg gluténmentes – granolákra, gyümölcsszeletekre, illetve a különféle olajos magvakból készült magkrémekre állunk át.”
A nagy áttörést a Spar Hungaricool programja hozta meg 2019-ben. Addig jellemzően ötven–hatvan csomag granolát vett tőlük egy-egy üzlet, ám a Spar első megrendelése kapásból hatezerről szólt. „Most már egy hét alatt le tudunk gyártani ennyit, de akkor még nagyon nagy falat volt. Az első beszállításnál még a gyerekek lefektetése után éjszakáig készítettem én magam is a granolákat, ma már a gyártásban nem veszek részt. Nagyon nehéz volt elengedni” – vallja be Melinda. A bevételeik 18 százalékát azóta is a Spar hozza, de viszonylag nagy, ötven százalék a webshop részesedése is, igaz, ez az egyéni vevők mellett kisebb viszonteladókat is magában foglal.
Miklós egészen tavaly szeptemberig másodállásban vitte a családi vállalkozást, akkor mondott csak fel a bankban. Időközben megszaporodtak a megrendelőik (a Herbaháztól a Kifli.hu-ig), és már hét alkalmazottjuk van, igaz, nem mind teljes munkaidős. A hidegkúti üzemet is kinőtték, ott már csak a magkrémeik készülnek – például mogyoróból, mandulából és kesudióból –, a granolagyártást áthelyezték a hajdú-bihari Kabára, ahol Miklós felnőtt. Most egy 900 négyzetméteres üzemet újítanak fel, szintén Kabán, hamarosan a teljes gyártást és logisztikát odaköltöztetik.
Az alapanyagok közül, amit csak tudnak, Magyarországon szereznek be: az almasűrítményt, az aszalt gyümölcsöket és legújabban a zabpelyhet is, amiből találtak garantáltan gluténmentes hazait. Tartósítószereket, pálmaolajat nem használnak, nem cukrozzák agyon a granolákat – azt mondják, csak olyan termékeket készítenek, amit a gyerekeiknek is jó szívvel odaadnának.
Mendula Bakery Kft.
Alapítás: 2015 Tulajdonos: Lukács Miklós és Tóth Melinda Árbevétel (millió forint): 2020 28,4 2021 93,1
Adózott eredmény (millió forint): 2020 0,8 2021 5,6
Több mint 10 évvel ezelőtt arra ébredt a világ, hogy matematikusokból, programozókból verbuválódott cypherpunk nemzetközi közösségek nekiláttak internetre optimalizált, titkosított adattovábbítási rendszerek fejlesztésének, mert úgy gondolták, a demokratizált, mindentől és mindenkitől független informatikai megoldásoké a jövő. Lelkesedésüket a Bitcoin sikere és népszerűsége fűtötte. Így születtek meg az első blokkláncok és váltak a XXI. század legnagyobb virtuális ígéretévé. Vidákovics Attilát, a Dlabs Kft. vezetőjét, a magyar blokklánc technológia és közösség egyik emblematikus figuráját, a Mensa HungarIQa tagját kérdeztük sikerekről és kihívásokról.
Legalább öt háború vagy terrortámadás okozta sokk hagyott már markáns nyomott a pesti tőzsde indexén 1990 óta. A látványos zuhanások után azonban mindig nagy erősödés jött, és a történelmi recept elég meggyőző: aki a puskaropogásra – lehetőleg nem az első napon – bevásárolt, és legalább három hónapot várt, nem járt rosszul.
Több tucat hely van Magyarországon, ahol szedd magad! akciók keretében vehetjük meg az epret, almát, cseresznyét, körtét vagy barackot – jóval kevesebb azoknak a termelőknek a száma, akik különlegesebb gyümölcsökre, például fügére, áfonyára vagy fanyarkára hirdetnek hasonlót. Összegyűjtöttük, hol érdemes keresni a Magyarországon nehezen termő gyümölcsöket.
Az inflációs nyomás drasztikusan átszabja a piaci lakáshitelek helyzetét. A tíz éve nem látott átlagkamat-drágulás miatt kiárazódhatnak, a hitelféktől pedig akár ki is záródhatnak azok a hitelfelvevők, akik nem számíthatnak állami támogatásokra. Két mai és egy leendő adós szemével nézzük meg a kamatkörnyezet utóbbi években tett ugrándozásait, a lakáshitelek piacának múltját, jelenét és volatilis jövőjét.
Fájóan hiányzik egy nagy sztori a magyar startuppiacnak annak ellenére is, hogy az állami források még jó ideig ellensúlyozhatják, hogy a világban véget ér egy korszak.
