Csak paradicsomból több mint négyszáz fajta, uborka helyett fogyasztható sárgadinnyék és a legkülönfélébb lopótökök – egy fóti kisvállalkozás Magyarországon elfeledett, valamint a világ más tájain ismert, de itthon nem elterjedt élelmiszer-, gyógy- és fűszernövényeket termeszt.
„Az egész úgy indult, hogy egy kedves biológus barátom, aki kapcsolatban állt egzotikus növények termesztőivel a világ minden részéről, valamikor a 2000-es évek közepén meglepett pár különleges gyümölcsfával” – meséli Bihari Balázs, a Valeyrac Exotics alapítója, hogyan kezdett vetőmagokkal foglalkozni. Balázs eredetileg geográfus, a növényekhez illő egzotikus cégnév a térképre bökéssel született: Valeyrac egy nyugatfrancia kisváros.
Földút vezet a fóti telekhez, ahol őstermelő társaival gondozzák a sok száz féle növényt, amelyekből aztán szakszerűen kinyerik a magokat, idén 169 oldalas katalógust tölt meg a kínálatuk. Webshop nincs, mailen lehet rendelni tőlük, meg a klasszikus online piactereken, a Vaterán, az Etsyn és az Ebay-en.
Balázs az első termékét, egy méteres örmény uborkát 2010. augusztus 11-én tette fel a Vaterára. „Ez egy sárgadinnyefajta, zsengén, uborka helyett fogyasztható. A sárgadinnyének több különböző alfaja van, például jónéhány kígyóuborka vagy a robbanódinnye, ami szó szerint szinte felrobban, amikor beérik.”
Napjainkban a felhasznált energia mennyiségével már tisztában vannak a vállalatok, hiszen ez alapján kell fizetni a számlát. Sok helyen akár még arról is van kép, melyik eszköznek mekkora az energiaigénye és milyen hatásfokkal működik. Viszont elképesztően bonyolult, ha nem lehetetlen megállapítani azt, hogy ez a működés optimális-e, vagy éppen a karbonkibocsátás mekkora és hogyan lehetne kevesebb. Legalábbis a megfelelő mérési rendszerek nélkül biztosan. A Schneider Electric IoT-alapú energiamenedzsment-rendszere okos készülékekkel, vezérlőkkel és folyamatosan fejlesztett applikációkkal támogatja az átlépést az új energiakorszakba. Hajós Balázst, a cég sales igazgatóját kérdeztük arról, hogy mit jelent az Energia 4.0, hogyan növelheti a magyar cégek versenyképességét, miként csökkentheti kibocsátásukat és hozhat akár megtakarítást is számukra.
Számos olyan vállalat van még hazánkban és világszerte is, amelyek az energia 2.0 korszakában ragadtak. Vagyis egyáltalán nem tudják, hogy mire, mennyi energiát használnak pontosan, mint ahogyan azt sem, mekkora a CO2-kibocsátásuk, hiszen nem mérik az energiafogyasztást, nincsenek okosmérőik, és nem rendelkeznek energiamenedzsment-rendszerrel. Ezek a cégek nem csak, hogy nem működnek környezetkímélően, de nem használják ki az energiamenedzsmentben rejlő, a hatékonyságot és versenyképességet növelő lehetőségeket sem. „Világszerte már az energia 4.0-ra való átállás zajlik, vagyis a tiszta, megújuló energiaforrásokon alapuló, megbízható és rugalmas áramellátás kiépítése olyan rendszerek segítségével, amelyek összekötik az energetikai tapasztalatokat a legújabb digitális megoldásokkal” – magyarázza Hajós Balázs. A Schneider Electric sales igazgatója szerint ma már nem kérdés, hogy egy cégnek – legyen az egy nagy ipari termelő, kkv vagy akár mikrovállalkozás – meg kell tudnia mondani, hogy mekkora a CO2-lábnyoma, ellenkező esetben egészen egyszerűen kiszorul a beszállítói láncokból.
„Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a fosszilis energia termelése és felhasználása drága. Ráadásul a klímaszennyezés sincs ingyen, hiszen komoly pénzeket kell fizetni a CO2-kibocsátásért, napjainkban már 100 eurót tonnánként. Érdemes tehát spórolni, különösen, ha erre még pályázati forrást vagy egyéb támogatást is fel lehet használni. Talán sosem volt még olyan időszak itthon, amikor jobban megérte volna energiát megtakarítani, a megtakarítás ugyanis csökkenti a fizetendő számlát, a csökkentésről szóló tanúsítvány eladható a nagy energiaszolgáltatóknak, ráadásul a karbonlábnyom is azonnal mérséklődik” – mondja a Schneider Electric sales igazgatója.
A megtakarításhoz viszont elengedhetetlen, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő adatok. A ma elérhető (gáz és áram) okosmérők, termelés- és épületautomatizálási megoldások, valamint az ezekre épülő energiamenedzsment- és okosiroda-, illetve okosgyárrendszerek feltérképezik az energiafogyasztást, monitorozzák az eszközök élettartamát, javaslatokat tesznek a hatékonyabb működésre. Ugyanígy meggátolják a reaktív áram-
és feszültségingadozás okozta károkat, megelőznek tűzeseteket vagy akár emberéletet veszélyeztető baleseteket.
„Miután vállalati szinten azonosítjuk, hogy pontosan melyik tevékenység mekkora kibocsátásért felelős, megkezdhetjük a kibocsátás drasztikus csökkentését a kiválasztott folyamatok felülvizsgálatával vagy kiváltásával. Sőt, ha pontosan ismerjük a fogyasztásunkat, napelemtelepítéssel vagy közvetlen megújuló energiabeszerzéssel akár nullára is csökkenthetjük a kibocsátásunkat. Az ilyen IoT rendszerek, mint a Schneider Electric EcoStruxure megoldáscsomagja, tehát nem csak mérik a fogyasztást és irányítják a hálózat digitalizált elemeit, hanem folyamatosan analizálják és optimalizálják is azokat a hatékonyság, a fenntarthatóság és nem utolsósorban a biztonság jegyében. Ezek együtt pedig nagy mértékben növelik a magyar vállalkozások regionális és globális versenyképességét” – magyarázza az energiamenedzsment-megoldás lényegét Hajós Balázs.
Ezek a rendszerek képesek beépülni a meglévő vállalatirányítási rendszerekbe és könnyedén kinyerhető riportokat szolgáltatnak a fogyasztásról, CO2-lábnyomról, valamint a hálózat általános állapotáról, hatékonyságáról is.
Budapest belvárosának kellős közepén nyitotta meg legújabb és a világon is egyedülálló pop-up szalonját a Pappas Auto, aminek nem csak a lokációja különleges. A Mercedes-Benz Luxury Showroom a márka legizgalmasabb modelljeinek szentélye, ahol az eddigieknél is emlékezetesebb élmény autót vásárolni.
Gyerekkorában minden évben Kijevbe küldték nyelvet tanulni. A moszkvai Lomonoszovon diplomázott történelemből. Kedvenc olvasmányai a háborús történetek. Az első (sok) millióját még a szovjet fővárosban kereste meg, az első autója Zsiguli volt, vidéki tanyáján ma is tucatszámra parkolnak veterán keleti autócsodák. Füzesi Attila sohasem gondolta volna, hogy orosz és ukrán egymás ellen harcol.
Legalább öt háború vagy terrortámadás okozta sokk hagyott már markáns nyomott a pesti tőzsde indexén 1990 óta. A látványos zuhanások után azonban mindig nagy erősödés jött, és a történelmi recept elég meggyőző: aki a puskaropogásra – lehetőleg nem az első napon – bevásárolt, és legalább három hónapot várt, nem járt rosszul.
A Budapest Bike Maffia éves költségvetésének másfélszeresét szedte össze, amióta kitört az ukrajnai háború, de ennek egy részét továbbosztja kevésbé látható, kisebb szervezeteknek. Az évek óta épített civil kurázsi a legrosszabb időkben mutatja meg legjobb arcát. Most sem csalódtak.
