Minden támogatás jól jön a biotermelőknek, de ahhoz, hogy a gazdák elmozduljanak a hagyományos termeléstől, nem csak pénzre van szükség. Interjú Drexler Dórával, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetőjével. Elhangzik a pocakpopuláció szó is.
Az EU-ban a koronavírus alatt rekordnövekedést ért el a biopiac. Miért fordultak az emberek egy gazdaságilag is megterhelő időszakban a drágább biotermékek felé? A járvány sok globális problémára ráirányította a figyelmet. Elsősorban az egészségmegőrzésre, de ez nem függetleníthető attól, hogy a mezőgazdasági területek élőhelyeket vesznek el, ami összefügg a biodiverzitás és a természetes élőhelyek csökkenésével, a klímaválsággal. Sokakban fogalmazódott meg, hogy mit tud tenni ezek ellen. A legkézenfekvőbb változtatni az életünkön, például azon, hogy milyen forrásból szerezzük be az élelmiszereinket. Erre mondják, hogy egyénileg változtathatunk, de ezzel a rendszerszintű problémákat nem lehet megoldani.
Fogyasztási szokásainkon mi tudunk leginkább változtatni, nem a nagy rendszerek. Ismerjük a problémáinkat: a fokozott húsfogyasztást és ezzel összefüggésben a takarmány előállítására használt óriási földterületeket. A felhasznált hektárok „átváltása” egy kiló húsra nagyon rossz arányt ad – ráadásul a fehérjetakarmánynak importált szója több mint kilencven százaléka génmódosított. A másik gond, hogy harminc százalék fölött van az élelmiszer-veszteség. Van persze különbség abban, hogy valami a földeken marad, a hűtőnkből kerül a szemétbe, vagy az áruházakból, de utóbbiaknál már látjuk a pozitív törekvést. A harmadik, hogy hogyan termeljük meg az élelmiszert. Életmódunk megváltoztatására, a fenntarthatóságra lemondásként gondolunk. Pedig az ökológiai élelmiszerek ízben, minőségben többet adnak, legtöbbször nagyobb az élvezeti értékük, és még jót is teszünk velük a környezetnek és az egészségünknek. A termelési mód tudatos megválasztása mellett az élelmiszerpazarlás és a húsfogyasztás visszafogása is kulcskérdés. Adottságainkból kifolyólag viszont a legtöbb alapélelmiszert itthon is meg tudjuk termelni, akár ökológiai minőségben.
Az ipari kendert az 1958-ban kiadott mezőgazdasági lexikon Magyarország egyik legfontosabb rostnövényének minősíti. Ez jó régen volt, sokat fordult azóta a világ, mindenesetre a közbeszédben manapság a kender inkább negatív kontextusban jelenik meg. Pedig vannak olyan úttörők, akik visszahoznák az itthoni termesztést. Megnéztük, kik ők, hol tartanak, és mi az az ipari kender.
Illusztráció: Bethlen Júlia
Magas THC-tartalmú kender (Cannabis indica néven is ismert, de valójában a Cannabis sativa egyik változata.) A magyarországi törvények szerint a 0,2 százaléknál több tetrahidrokannabinolt (THC-t) tartalmazó fajták tartoznak ide. Ezek megtermékenyítetlen (mag nélküli) termős virágzata a marihuána. Fő hatóanyagainak – többek között a THC és az azzal ellentétben nem tudatmódosító hatású (nem pszichotróp) kannabidiol (CBD) – aránya fajtánként változik.
Ipari kender (Cannabis sativa) A klasszikus, rostra és magra nemesített fajták tartoznak ide. A két ezreléknél kisebb THC-tartalmú fajták Magyarországon is legálisan termeszthetők, területalapú támogatás is ugyanúgy jár rájuk, mint más növényekre. A hajtások főként CBD-t, THC-t és nem pszichotróp kannabigerolt (CBG-t) tartalmaznak, de a virágzatban számos más kannabinoid is van. A piac a magas CBD-tartalmú, THC-szegény fajtákat keresi.
Autovirágzó kender (Cannabis ruderalis) THC-tartalma kicsi, és fontos jellemzője a korai, fénytől független „önvirágzás”. Számos mezőgazdasági előnye van a fotoperiodikus – megvilágítástól függően virágzó – , valamint rovarokra, betegségekre érzékeny fajtákkal szemben. Autovirágzó törzsek nemesítésére használják.
Elvadult kender (Cannabis sativa var. spontanea) Bár a köznyelvben vadkenderként, a marihuána szinonimájaként terjedt el, valójában ez áll a legtávolabb a marihuánától, hivatalosan tájjellegű fajtának nevezik itthon. Az ötven–hetven évvel ezelőtti régi magyar fajták elvadult, utak, árokpartok mentén tenyésző verziója, THC-tartalma alacsony.
Az ipari kender hatóanyagai közül még mindig csak néhánynak ismerjük pontosan az élettani hatását.
Az ipari kender az új esőerdő?
Kendermag Az ipari kender magjában nincs se THC, se CBD, a határértékek annak ellenőrzésére szolgának, hogy feldolgozás közben nem szennyeződött-e a mag hatóanyagokat tartalmazó növényrészekkel. A kendermag nem számít új élelmiszernek (Az Európai Unióban új élelmiszerként az 1997 előtt nem igazán fogyasztott élelmiszereket kell engedélyeztetni, mert újszerűségük miatt élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatosak lehetnek.), ezért használható élelmiszertermékekben, de csak szigorú előírások mellett.
• A termesztett kendernek csak a magja és az abból sajtolt olaj használható élelmiszerben és étrend-kiegészítőben. A kendermagolaj maximális THC-tartalma 10 mg/kg lehet, a kendermagé 0,2 mg/kg, ez alatt nem minősülnek kábítószernek.
• A CBD-tartalom a felhasznált kendermagban, illetve a kendermag-olajban nem haladhatja meg a 25 mg/kg-ot. • Az ennél több CBD-t tartalmazó termékekre akkor lesz EU-szerte egységes szabályozás, ha ezeket is elismerik új élelmiszernek, ez egyelőre még nem történt meg.
Engedélyezett fajták A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) fajtajegyzékében tizenötféle, engedélyezett ipari kender van, vannak köztük nagy hagyományú, akár 1954 óta vetett magyar fajták is.
Mi van benne? Eddig több mint százféle vegyületet, kannabinoidot azonosítottak az ipari kenderben. Csupor Dezső, szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, a Szegedi Tudományegyetem docense, a Pirulakalauz főszerkesztője azt mondja, ezek közül egyelőre csak a legnagyobb mennyiségben jelenlévőkkel – THC, CBD, CBG (kannabigerol), CBC (kannabikromén) – folytattak kísérleteket. Az emberi szervezetre kifejtett hatást tekintve a THC-t és a CBD-t vizsgálták, de ezek feltérképezése sem teljes. A CBD az idegsejtekre hat, gátolja az epilepsziás rohamokat, de az a feltételezés, hogy daganatellenes hatása van, egyáltalán nincs tudományosan feltárva. Vannak vizsgálatok a CBC-re és a CBG-re is, de egyelőre alig tudunk valamit róluk, pontos biológiai hatásuk megállapítása még várat magára. „Nem azt mondom, hogy nem jó hatóanyagok – mondja Csupor Dezső –, de attól messze vagyunk, hogy gyógyászatilag hasznosíthatók legyenek.”
A klíma barátja Egy hektár kender 8,9–13,4 tonna szén-dioxidot köt meg, ebben a tekintetben olyan hatékony, mint egy erdő. Ráadásul termesztéséhez alig van, vagy egyáltalán nincs szükség vegyszerekre.
Pálfi Patrik először kacsáknak termelt kendermagot, majd megindult a fantáziája: saját kendermagfeldolgozási módszert alkotott, aztán wakeboardot csinált, idén pedig jön a kendersör és a kenderszappan.
Hasonló folyamatok hasonló helyzetet kezdenek kialakítani most, mint 1914-ben, mondja Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke és a március végén megjelent A nagy háború százéves nyomában című könyv szerzője szerint olyan szankció nincs, ami kizárólag az oroszoknak fáj, de nem is így kell feltenni a kérdést. Részlet e Forbes.hu-n megjelent nagy interjúból.
Lényegében a sütő mellől ment a kórházba második gyermeke születésekor az eleinte csak hobbiból cukrászkodó Tóth Melinda. A hétvégékre eső tortamegrendelésektől menekülve aztán átálltak férjével az előre csomagolt granolákra, magkrémekre és gyümölcsszeletekre.
