Mi sül ki belőle, ha egy néprajzos-tanár házaspár tormatermesztésbe kezd? Heiték esetében egy apró családi vállalkozás Európa tormaközpontjában, a Hajdúságban, évi hétezer tő növény és negyvenötezer üveg Heit torma. Utóbbi eladásával húsvét után nincs könnyű dolguk, de megoldják a feladatot.
„Nem tudok menni, mert árasztani és bakhátazni kell a tormát” – mondta el 2006-ban Szilágyi Szilvia valahol a Debreceni Egyetem falai között Heit Lórándnak, miért nem ér rá elmenni az első randevúra. „Jó, akkor jövök segíteni” – válaszolta Lóránd, pedig fogalma sem volt a szavak jelentéséről. A randit viszont megtartották, jól is sikerült, Szilvia és Lóránd 2009-ben összeházasodtak, és a torma (meg egy kis bakator bor) azóta is kíséri őket. Létavértesen, a templomkert alatt termesztik a növényt, és készítenek belőle prémium kategóriás, a legjobb séfek konyháiba is eljutó reszelt tormát.
Csontfehér és orrfacsaróan erős A kaput Lóránd nyitja, és kérdés nélkül is mesél, agilis, vizionárius típus. Felesége, Szilvia visszafogottabb, de ő sincs híján a határozottságnak. A kóstolóhoz kínált kolbász mellé leginkább a natúr torma dukál. Vakítóan csontfehér, orrcsavaróan erős. Nincs benne semmi adalékanyag, összetétele szerint torma, víz, ecet, só, cukor. Van cukor- és édesítőszermentes változat is, tormarajongóknak, ez még nyersebben tormaízű, kesernyésebb és csípősebb.
Több mint 10 évvel ezelőtt arra ébredt a világ, hogy matematikusokból, programozókból verbuválódott cypherpunk nemzetközi közösségek nekiláttak internetre optimalizált, titkosított adattovábbítási rendszerek fejlesztésének, mert úgy gondolták, a demokratizált, mindentől és mindenkitől független informatikai megoldásoké a jövő. Lelkesedésüket a Bitcoin sikere és népszerűsége fűtötte. Így születtek meg az első blokkláncok és váltak a XXI. század legnagyobb virtuális ígéretévé. Vidákovics Attilát, a Dlabs Kft. vezetőjét, a magyar blokklánc technológia és közösség egyik emblematikus figuráját, a Mensa HungarIQa tagját kérdeztük sikerekről és kihívásokról.
Ott volt a kezdeteknél? Hogyan élte meg ezt az időszakot?
Természetesen igen, hiszen azon kevesek közé tartoztam, akit okkal hívtak anno cypherpunknak. Életem legpörgősebb időszaka volt, hiszen jó pár magammal úgy éreztük, meg tudjuk váltani a virtuális pénzvilágot. Mondjuk most is ezt gondolom, csak már cégvezetőként és 10 évnyi tapasztalattal a hátam mögött, ami óriási versenyelőny, különösen a blokklánc fejlesztések piacán.
Mi is pontosan a blokklánc? Milyen igényre ad választ ez a megoldás?
A Bitcoin volt a virtuális tér pénzpiaci prototípusa. Láttuk, hogy globálisan működik, óriási a hype, szimplán bizalmi alapon; ebből lehetett következtetni, hogy érdemes komplex rendszert fejleszteni. Ahhoz azonban, hogy bizalomra épülve sorra szülessenek működő blokkláncok, evolúcióra volt szükség: gondolkodásban, technológiában, az emberek és az Internet közötti kapcsolatban.
Hol tartunk most az evolúcióban?
Az őskor lezárult, beléptünk az ókorba, ami a fintech kultúra felvirágzását, a virtuális pénzpiacok, kriptovaluták térnyerését és teljes demokratizálását hozhatja magával.
A Dlabs cégvezetőjeként és tapasztalt fejlesztőként biztos van személyes küldetése.
Csapatunk küldetése olyan működő blokklánc rendszer fejlesztése, ami stabil, biztonságos, költséghatékony, sztenderdizált és felhasználói alacsony tudásszint mellett is képesek gyorsan megtanulni és alkalmazni.
Mi a legfőbb előnye egy jól működő blokkláncnak?
A blokklánc minden tranzakciót adatdarabokban – innen a név -, blokkokban tárol. Ezek összekapcsolásával kriptográfiailag ellenőrzött digitális nyilvántartás jön létre, vagyis másolhatatlanná válik az adat. Fintech nyelven szólva, megszületett a virtuális világpénz rendszere, aminek számos kriptovalutája létezik ma már. Mi is fejlesztettünk egy sajátot.
Ha már vannak működő blokklánc rendszerek, mi az akadálya a tömeges elterjedésnek?
Nincs jelenleg olyan működő platform, aminek alkalmazása egy átlag felhasználó számára is azonnal befogadható. Ha ez megvalósul, akkor a blokklánc rendszerének legfontosabb mozaikdarabja is a helyére kerül. Ha valamikor, hát most érdemes induló blokklánc fejlesztési projektekhez kapcsolódni, hiszen a Bitcoinon is azok gazdagodtak meg nagyon, akik már a startnál bíztak benne. Most még könnyen be lehet lépni a bizalom körébe, később ez már csak sokkal költségesebben lehetséges.
A blokklánc elsősorban egy adattovábbítási és adattárolási technológia, amiben óriási üzleti lehetőség van. Hogy mekkora, az most fog kiderülni, hiszen sorra jelennek meg funkcionális blokkláncok, mára a multi szektor is felfedezte magának a technológiát.
Pannon. Telenor. Yettel. Három név, egy mobilszolgáltató. Tizenkét év után ismét váltanak, a norvég anyacég licencét ugyanis nem újította meg a vállalat kelet-európai üzletágát felvásárló cseh PPF Csoport. Interjú Marek Sláčíkkal, a befektetőcég magyar, szerb és bolgár telekommunikációs piacáért felelős ügyvezető igazgatójával a márkaváltás miértjéről, mikéntjéről, a Yettel piaci pozíciójáról és arról, hogyan változik egy vállalat stratégiája, amikor a szomszédban háború van.
Címlap-, Facebook- és főműsoridős arcok egyaránt megfordultak a márciusi Kilövésen. Mindannyian a maguk pályájának szaktekintélyei, de ezen a szinten a napi nyolc óra már aligha elég. Hogy lehet ezt bírni?
